Interjú Rába Rolanddal

Rába Roland színházi és filmes szerepei – legutóbb Bodzsár Márk Isteni műszak című filmjében Fék doktorként borzolta a kedélyeket – mellett rendez is. Előadásaiban láttunk már férfiakat a teljes idegösszeomlás szélén (Pánik)…
…híres válóperes ügyet (Kramer kontra Kramer), a Szépművészeti Akadémiára jelentkező Hitlert (Mein Kampf), a november 26-ai Dermedési pont című bemutatója pedig a nőknek szán főszerepet. 
 
A 2011-es Yerma című rendezésed az anyaság, a gyermek utáni vágy témájával foglalkozott. Legújabb darabod, a Dermedési pont középpontjába ismét a nők kerülnek. 
 
Amikor megkerestek a K.V. Társulat alapítói, Urbanovits Krisztina és Száger Zsuzsanna, megkérdeztem, mit jelent a rövidítés, a K.V. (külön vélemény). Beszélgettünk és kiderült, hogy mindnyájunkat foglalkoztat a jelenség, hogy egyre többen és többen mennek ki külföldre dolgozni. Az előadásban olyan nőket ismerhetnek meg a nézők, akik itthoni problémáikat szeretnék valahogy maguk mögött hagyni. A három nő közül azonban csak ketten akarnak igazán elmenni Magyarországról, ami komoly vitához vezet. 
 
A kivándorlás lesz a Katonában bemutatásra kerülő Illaberek (2013. november 29.) című előadás témája is. Ennyire fontos társadalmi kérdés most ez? 
 
Nyilván súlyos kérdés, hiszen a felmérések azt mutatják, hogy több százezer ember dolgozik külföldön, ami korábban nem volt jellemző – a húgom is már két éve kinn él Londonban. A színházban azt vizsgálhatom, hogy egy adott helyzetben miért merül fel és mit jelent ez a döntés. Ha ezt a problémát lefordítod a kapcsolatok szintjére, hogy én itt hagylak, és soha többé nem jövök vissza, akkor drámailag egy nagyon érdekes szituációt kapunk. 
 
Benned is felmerült már a menni vagy maradni kérdés? 
 
Igen. 
 
Végül miért nem mentél? 
 
A félelem és a nyelvtudás hiánya, de leginkább a gyávaság miatt. Minden ember életében eljön az az időszak, amikor tényleg megpróbálhatná külföldön, hiszen akkor is megéri, ha nem sikerül, mert tapasztalni kell. Én azonban gyáva voltam és nem mentem. 
 
Rengeteg női kérdéssel, problémával, szereppel foglalkozó drámát, filmet adaptálhattál volna színpadra, te azonban úgy döntöttél, hogy saját szöveget írsz Zöldi Gergellyel. 
 
Megnéztem pár – szélsőséges női típusokban gazdag – Almodóvar-filmet, mert úgy gondoltam, hogy hasznosak. De inkább az a kockázat izgatott, hogy nem íróként hogyan tudok egy darabot összerakni. S ha már független csapattal dolgozom, akikhez közel álló témát szeretnénk kibontani – melybe magunkat is bele kívánjuk fogalmazni –, akkor „szenvedjünk ki” magunkból egy saját történetet, nehezítsük ezzel is az amúgy sem könnyű próbafolyamatot. 
 
Az egész történetet egy konyhában helyezted el. Miért pont ezt a helyszínt választottad? 
 
Amikor a lányok megkerestek, volt egy elképzelésük, hogy mi lenne, ha az egész előadás egy konyhában játszódna. Nekem megtetszett az ötlet, hiszen egy konyha izgalmas helyszín lehet. A nőket amúgy is sokan a konyhával azonosítják. Daróczi Sándor tervező egy hatalmas konyhapultot álmodott meg játéktérnek. Ez központi eleme lesz az előadásnak.  
 
Antal Klaudia
2013.11.22
|


Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.