Kedvenc helyek

Iron Maiden: The Book Of Souls

est.hu:
9/10
|
olvasói
9/10 (8)
[ metal ] Egy olyan zenekarnak, mely hét alapművet írt pályafutása során – merthogy a debütáló lemeztől a Seventh Son Of A Seventh Sonig az összes Iron Maiden-lemeznek kijár ez a titulus - már rég nincs mit bizonyítania. És tét nélküliség olykor nincs jó viszonyban a kreativitással.
Viszont egy 40 éve működő heavy metal gépezet esetében méltatlan dolog lenne azt kifogásolni, hogy biztonsági játékot játszik. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a koncerteken szinte kivétel nélkül 100%-os teljesítményt nyújtott, és a 90-es és a 2000-es években is születtek olyan szerzeményei, melyek a klasszikus kiadványokon is megállták volna a helyüket. Ellenben az öt évvel ezelőtti The Final Frontier egyértelműen a felejthetőbb alkotások közé tartozott, sőt, megkockáztatjuk: ez volt a leggyengébb Maiden-mű, mely Bruce Dickinson 1999-es visszatérése óta született. 
 
A The Book Of Souls elkészülte előtti hírek sem adtak okot túl sok bizakodásra: a rákos betegségét legyőző Dickinson gyógyulási idejét senki nem merte megjósolni, azt azonban már biztosan lehetett tudni, hogy a zenekar ismét egy maratoni dalokból álló, dupla lemezre készül. Pedig az utóbbi anyagok feleslegesen túlnyújtott szerzeményei után korántsem ártott volna a dalközpontú megközelítés. Ehhez képest az új album ismét egy ereje teljében lévő Iron Maident mutat: a frontember által egyedül jegyzett Eternity Should Fail című nyitódal masszív középtempói kellemesen radíroznak, a kiváló refrén pedig mindenről tanúskodik, csak arról nem, hogy a jó Bruce néhány hónapja még súlyos kórral küzdött.  
 

 
A klipes Speed Of Light újfent Dickinson (szóló)munkásságát idézi: nem különösebben kiemelkedő darab, de a verzék tökéletesen működnek. A basszusszólóval induló The Red and the Black tősgyökeres Steve Harris-mű a basszeros-főnök védjegyszerű galoppjaival, mely 13 perces hosszúsága ellenére sem fordul unalomba. Legalább ennyire tipikus Harris a címadó dal is, melyben Janick Gers ugyancsak tanúbizonyságát adta első osztályú dallamérzékének. A Robin Williams emlékére íródott Tears Of A Clown inkább csak szövegileg telitalálat, a zongorával(!) induló 18 perces(!) Empire of the Clouds azonban zeneileg is tökéletesen erős. A The Book Of Souls nem egy új Powerslave vagy Piece Of Mind, de kétségtelen, hogy az „új” éra egyik - sőt, talán - legjobban sikerült alkotása. 
kirsch
2015.09.04
|


Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Ma ingyenes a belépés a múzeumokba! A szentendrei Skanzenban ?56 falun című kiállítást nézhetitek meg! @szentendreiskanzen #56falun #oktober23 #nemzetiunnep
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.