Pest is... Oscart érdemel

A 2016-os esztendő már azért is piros filccel bekarikázandó, mert számos böjtünknek vége szakad. A remény se halt meg, ám ami a legfontosabb, mi is élve megértük, hogy futballválogatottunk három évtizednyi szélmalomharcot követően végre kijutott egy nagy tornára, és ott lehet az EB-n Franciaországban.

A másik, Pest közigazgatási határánál jóval messzebbre mutató esemény pedig az, hogy legszebb reményeink szerint 35 év után ismét magyar film nyeri majd el a filmvilág legáhítottabb díját.  
 
Persze nekünk marad a képernyőn keresztül való szorítás, a megfizethetetlen ruhaköltemények cikizése, képzeletbeli köszönőszövegek fogalmazgatása családtagjainknak, na és a „tuti pofára esnék a színpadra lépve” jellegű kommentárok. Sokunknak elérhetetlen egy Oscar-díj elnyerése, legfőképpen azért, mert túlnyomó többségünk nem is a filmszakmában tevékenykedik. Ezért most ünnepélyesen kiosztok néhány szobrot a teljesen hétköznapi foglalkozást űző fővárosi lakos között.  
 
A legjobb trafikos díját kapja az a dolgozó, aki mindig tudott visszaadni a húszezresből, és megkímélte vevőit az aktuálpolitikai témáktól az alkalmi csevegések során. 
 
A legjobb buszsofőr díját nyerte az a kefebajuszú úriember, aki nem csinált sportot abból, hogy hány utas orra előtt tudja bezárni az ajtót, ráadásul bevárta az egy sarokkal lemaradó lihegő kisnyugdíjast az óriási cekkerével, pedig ő pont az ellenkező irányba akart utazni. 
 
A legjobb ügyfélszolgálatos díját azon nyomban elnyerte az a kisasszony, aki két csengetés után felvette az ingyenes számon. 
 
A legjobb ellenőr díja teheti boldoggá azt a dörzsölt megtermett fickót, aki 30 méterről kiszúrta azt a bliccelő diákot, aki újrahasznált jegyével próbált áthömpölyögni a tömeggel. 
 
A legjobb postás díját az a pirospozsgás arcú, zöld uniformist viselő férfi szolgálta meg, aki kötelességtudóan becsöngetett az ajánlott levéllel, és nem automatikusan írta a cetlit, amivel egy a postai kalandjátékra invitált. 
 
A legjobb (fej) biztonsági őr díjára jócskán esélyes az a bőrnyakú, mély hangfekvésű, karján tetovált viking hősre emlékeztető hegyomlás, aki hangos köszönéssel fogadott egy szórakozóhelyre való bejutáskor, és megkímélt a lágy részeket is érintő motozástól. 
 
A legjobb klímaszerelő díját érdemli az a szakember, aki időben érkezett, és munkáját olyan precízen hajtotta végre, hogy végül nem szükségeltetett másik három mester kihívása a rekonstrukciós feladatok elvégzésére.  
 
A legjobb pincér díját hordta ki lábon az a csokornyakkendős fiatalember, aki nem igényelte reptéri forgalomirányító kézmozdulatait számlakérésem során, és a borravaló láttán megspórolta Jim Carrey mimikai eszköztárát. 
 
A legjobb okmányirodai dolgozó díját viheti haza az a teltkarcsú, láncszemüveges hölgy, aki kétórás sorbaállásom dacára sem tette ki előttem az ebédszünet táblát 11 óra 35 perckor. 
 
A legjobb taxisofőr díját vezette össze az a kétszer elvált negyvenes pasas, aki szombat este sem élt vissza illuminált állapotommal, és nem bizonyította be, hogy legalább három híd útba ejtésével tehetjük meg az Oktogontól a Boráros térig tartó útszakaszt. 
 
A legjobb telemarketinges díját adományozom annak a lelkiismeretes felebarátomnak, aki még soha nem hívott fel. 
 
Szóval idővel mindenkit utolérhet jó teljesítményért a megérdemelt elismerés, és ha egyelőre nem is a nevünk kerül elő egy díszes borítékból, amit Meryl Streep olvas fel a nagyközönségnek, addig is bőven beérjük azzal a gyűröttel, amiben ott lapul a fizetésünk, ami elég lesz a rezsire. 
 
 
Cheese
2016.02.23
|


Játék
Ryley Walkernek lételeme a kísérletezgetés, szerzeményei mégsem öncélúak, sőt!
Copyright © 2017 Minnetonka Lapkiadó Kft.