„Mára a színházat nem lehet pusztán előadóművészeti kontextusnak értelmezni…” – Erős Balázs

A MU Színházban a 2. OPEN Fesztiválon november 21. és 26. között újra a részvételi színházé a főszerep. Ennek apropóján beszélgettünk Erős Balázzsal, a színház művészeti vezetőjével.

41 éves.

 

7 éve a MU Színház igazgatója.

 

Egy 4 éves kislány, Adél büszke édesapja.

Tavaly szerveztétek meg először az OPEN Nemzetközi Közösségi Színházi Fesztivált a SÍN Kulturális Központtal együttműködésben, az Európai Unió Kultúra Programjának támogatásával. A héten zajlik a MU Színházban a fesztivál idei programja hazai és külföldi előadásokkal, workshoppal, filmvetítéssel. Honnan jött az ötlet, miért tartjátok fontosnak, hogy a részvételi színházat fesztivál keretében népszerűsítsétek Magyarországon? 
 
Az utóbbi évek történései – nem csupán szakmai szinten – egyértelművé tették, hogy mind a tradicionális színház fogalmát és szerepét, mind a szakma határait újra kell gondolni. A színház – nemzetközi szinten is – egyik legfontosabb alapkérdése lett: mit jelent a jövőben az a szó, hogy „színház”, mit jelent színházban alkotni, gondolkodni? Mára a színházat nem lehet pusztán előadóművészeti kontextusnak értelmezni, hanem sokrétű, szerteágazó, a kultúrát, a gazdaságot, a társadalmat, a környezetét megszólító, értelmező fórumnak. Fórumnak, ahol teret lehet adni a nézők véleményének, gondolatainak „itt és most”, vagyis egy előadás keretén belül. A részvételi színház éppen ennek lehetőségét adja meg, így cselekvésre, részvételre, és nem csak passzív szemlélődésre ösztönöz. Azzal, hogy közösségi, részvételi színházi előadásokat is befogadunk vagy éppen készítünk, célunk az, hogy egy önálló és eleven kultúra létrehozásában és működtetésében tevőlegesen is részt vegyünk. 
 
Egyáltalán mit jelent a részvételi, közösségi színház? 
 
Nincs kiforrott, elfogadott meghatározása a közösségi színháznak. Talán két külön fogalom maga a részvételi és maga a közösségi színház is. Ami fontos: a nézők, civilek aktivizálására épít mindkét színházi forma, akár alkotói, akár befogadói oldalról. Vagyis a néző egy színházi játék keretében maga is részt vehet az előadásban, része lehet az előadás menetének, alakíthatja azt, így a felelőssége is nagyobb, mintha csendben ülne a nézőtéren. Egy közösség tagjának érezheti magát, ahol fontos a véleménye, fontos, hogy legyen véleménye, és nagyon jó, ha hangot vagy formát is ad neki. Nagyon izgalmas és nagyon nagy kockázattal járó színházi kommunikációról beszélünk, ahol elmosódik vagy legalábbis szűkül a távolság alkotó és befogadó között. 
 
Milyen témák jelennek meg az idei programban?  
 
Érintjük a házasság, a család témáját, az együttélés kultúráját, a szülő-gyermek viszonyt egy speciális életkörülmény függvényében (Ezüstlakodalom, Lady Lear, te tudod, én élem). Foglalkozunk a hajléktalanság kérdésével (Cím nélkül hajlék-kaland-játék), és rendhagyó felolvasószínházi előadásunk keretén belül modellezzük egy „mini-társadalom” kialakulását (We Are Still Watching). Az OPEN zárónapján látható előadás (CMMN SNS PRJCT), azaz Common Sense Project pedig egy önfeledt, közös játékot kínál az alkotókkal, amelynek keretében még az előadás megvételére is lesz lehetőségünk, azaz végül akár egy saját előadással is távozhatunk a fesztiválról. 
 
Van-e olyan előadás, amit kiemelnél, amit különösen vársz vagy ajánlasz a nézőknek? 
 
A már említett záróelőadás mellett a KOMA Bázis előadását, amely a család témájával foglalkozik, illetve egyik külföldi vendégünk, Ivana Müller produkcióját, amely pedig olyan egyedi élményt és lehetőséget is kínál a nézőknek, amelyre talán még nem volt példa magyar színházban. 
 
Kiket vártok a fesztiválra? Ki a részvételi színház ideális nézője?  
 
Mindenki. Tulajdonképpen korhatár sincs, és nincs semmilyen elvárásunk sem. A részvételen, a közös játékon, a közös gondolkozáson van a hangsúly. Pontosabban ezek lehetőségén, azaz a fesztivál előadásain mindenki a saját kedve és temperamentuma szerint vehet részt. Mi a lehetőséget adjuk, hogy az előadások alatt a részvétel által a közönség közösségé formálódjon. 
 
Az előadásokon túl milyen eseményekkel, programokkal építitek a fesztivál közönségét, közösségét? 
 
Az előadások mellett a fesztivál változatos szakmai és közösségi programokkal is jelentkezik, amelyek ingyenesek. Részesei lehetnek az érdeklődők többek között egy beavató színházi foglalkozásnak (SZFE drámainstruktor szak bemutatkozása), megtudhatják, hogyan születik egy közösségi színházi előadás (KOMA Bázis workshopja), korábbi sikeres közösségi produkciók felvételeit tekinthetik meg (Atlas, Family affair), részt vehetnek egy egyhetes workshop demonstrációján a boldogság témájában (Trigger of Happiness), valamint lehetőségük lesz az alkotókkal való párbeszédre is. Minden egyes előadás, minden egyes program egy célt szolgál: színházi élményen, színházi játékon keresztül közösen keressünk válaszokat a témák által felvetett kérdésekre, illetve közösen tegyünk fel újabb kérdéseket. Reméljük, hogy sok kérdés lesz, és még több válasz. Ami azonos minden programban: együtt gondolkodunk és hozunk meg döntéseket. Közösen. 
2016.11.21
|


Játék
A művészet templomai című sorozat immár 9. epizódjához érkezett. A hazánkban is nagy sikerű Vatikáni Múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi-képtár 3D és a Pápai bazilikák 3D alkotóinak új filmje a legkiválóbb reneszánsz mesterek egyikének és művészettörténet egyik legmeghatározóbb alakjának, Raffaello Sanziónak állít emléket.
Copyright © 2017 Minnetonka Lapkiadó Kft.