A Pesti Est bemutatja: Orlando

Budapest, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, március 20. 19:00
A Jurányi Házban a Thealter – Trojka Színházi Társulás mutatja be az Orlandót, Virginia Woolf regénye nyomán.
Orlando, kellemes külsejű nemes ifjú az Erzsébet-kori Angliában. Kalandos évei során megismerkedik a szép orosz hercegnővel, majd Erzsébet királynővel is, a londoni alvilág számos tagjával, a török szultánnal is. Azonban Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba, a korabeli irodalmi szalonokba. Majd átvált a XIX. századba. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét. Utoljára a XX. században találkozhatunk vele, amikor várja haza férjét, akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban.  
 
A Thealter - Trojka Színházi Társulat olyan férfi történetét meséli el, aki harmincéves koráig férfiként él, majd feleségét egy mészárlás következtében elvesztve nemet vált. Bemutatják a férfit, aki férfiként női szerepet ölt magára: Petrik Andrea személyesíti meg. Orlando igazi ellenfele saját maga. Szerelmes szemlélő, akinek az a sors jutott, hogy örökké éljen, és örökké keresse a férfiban a nőt, a nőben pedig a férfit. 
 
A két felvonásra osztott adaptációval a regényt a darab első részében egy melankolikus férfi szemszögéből ábrázolják. A magányos szemlélőt a második részben gyakorlatilag megsemmisíti a nővé válás személyes és feszült vallomásossága: „a szerelemnek semmi köze a kedvességhez, a bőkezűséghez, a szerelem abból áll, hogy vagy gyorsan kibújunk a szoknyánkból, vagy leszaggatják rólunk”- Lady Orlando. 
 
Virginia Woolf a XX. századi modern irodalom egyik vezető alakja. A tragikus sorsú Woolf először tizenhárom éves korában kapott idegösszeomlást, édesanyja halála után. Már elismert írónő, amikor 1940-ben bombatalálat érte londoni lakásukat, gyenge idegrendszerét a történtek erősen megviselték és öngyilkos lett. Az Orlando az írónő második munkája, amelyet 1928-ban adták ki, főhőse Orlando négyszáz évig él, előbb férfiként, majd nőként látja a világot. 
 
2016.11.28
|


Játék
A művészetekre fogékony gyereket minden eszközzel támogatni kell – ezt támasztja alá Joe Lovano példája is, akit a „normális” civil pálya vélhetőleg a fodrászat felé sodort volna. De jazzrajongó apjának köszönhetően a világ egyik legnevesebb szaxofonosa lett.
Copyright © 2017 Minnetonka Lapkiadó Kft.