Pest is… beesik a fa alá

Valóban az év legmeghittebb, legörömtelibb és szeretetben bővelkedő ünnepe lehetne a karácsony, ha a szegény, nyúzott átlagembert legalább néhány manó segítené, amíg megszólal a csengettyű. Persze vannak kivételek, drága jó anyám, többek között ezért is csodálnivaló teremtés,…
…mert amióta öntudatra ébredtem, ő mindig precíz ütemtervvel rendelkezett erre az eseménysorozatra már októbertől. Tényleg odafigyelt ránk, és nem néhány atléta vagy after shave megvásárlásával próbálta elhitetni, hogy biztosan ezekről álmodtunk egész évben. Ha a csarnokban nem kapott halat, vagy véletlenül odaégett a vaníliás kifli, ezek csak átmeneti fennakadást okozhattak a pontosan megírt forgatókönyvében. Ilyen apróságok miatt nálunk sohasem szólt szenteste hamiskásan a Malek-Kulka által énekelt „Boldog ünnepet, világ”. 
 
Bár sok mindent megtanultam tőle az esztendők során, köszönök a néniknek, bácsiknak, átadom a helyet a kismamáknak, de valahogy ezt a profi karácsonyi készülődést, pláne ésszerű keretek között, jó, ha minden szökőévben sikerül kiviteleznem. Inkább megy a rutinszerű kifogáskeresés, ez egy kegyetlen év volt, persze ahogyan a tavalyi is, de arra már úgysem emlékszünk. A legnagyobb problémát természetesen az a fránya időzítés jelenti, pedig a naptárban évek óta ugyanott szerepel december 24-e. Mégis mindig egy héttel hamarabb döbbenünk rá, hogy idén is kell fa, na meg, amit alá lehet tenni. Az még közel sem jelenti azt, hogy készen állunk a családi ünnepre, csak mert lábon kihordtuk a céges bulit. Sütemény gyanánt sem elég a gyerek által óvodában készített mézeskalács fenyőfa, no meg a gyengén felvitt cukormáz díszítés miatt látássérült amorf angyalka. A sarki boltba érkező házi sütésű bejglire ugyan feliratkozhattunk volna, ám akkor éppen csak egy zacskó chipsért ugrottunk le, a meccs pedig javában elkezdődött. 
 
Szóval vannak ezek az ismétlődő hibaforrások, és akkor még nem vettük számításba, a be nem tervezett dolgokat, például ha elperecelünk az utcán az ónos esőnek köszönhetően, és kikötünk a Balesetiben. Persze a fájdalmon túl megjegyezhető, ez azért kiváló alibi, és sokáig feleannyi zokni megy a mosásba. Őszinte részvéttel tudok a szomszédra kacsintani, amikor még a Jézuska érkezésének estéjén is a közös előtérben próbálja befaragni az utolsó pillanatban féláron vett fenyőjét. „Az árusnak már nem fért bele” – mondja. Legalább ennyire szánalmas lehettem, amikor ötlettelenül, néhány órával korábban a leárazott filmek között halásztam, akár egy alaszkai aranyásó, noha tudtam, akinek venném, eleve nincs úgy oda a moziért, és olyankor végképp elszégyellem magam. Fotóalbumot telerakni képekkel mindig erőteljes ajándék, csak hát két nappal átadás előtt rossz ráébredni, kevés a nyersanyag, aztán valamibe nem ártana beletenni. 
 
Talán nem én vagyok az egyetlen az emberiség történetében, aki járt már úgy, hogy csomagolópapír híján nejlonszatyorban történt a kézbesítés. A sok kapkodás, idegeskedés annyi feszültséget szül, hogy a harmónia vékony jégen korcsolyázik a várva várt estén. A rénszarvasos abrosz alatt ott lapul néhány évtizedes sérelem, az ízletes vacsora során még egy szálkát is félrenyelünk. A végén már csak tényleg egy kiadós alvásra vágyunk, ám ekkor meglátom Anyu békét teremtő mosolyát, és rájövök, azért hiányozna a karácsony.  
Cheese
2016.12.20
|


Játék
Ahhoz, hogy jól tudj munkát keresni elengedhetetlen az önismeret. Erre számtalan lehetőséged van a mindennapokban is, azonban nem árt egy kis plusz löket. A Belső dilemmáktól az autentikus hivatásig című önindító workshop ebben segíthet neked.
Copyright © 2017 Minnetonka Lapkiadó Kft.