Hogyan tette majdnem tönkre Salvador Dalí saját nyomatai piacát

Rutin vámvizsgálatként kezdődött. De miután leintették az Andorra felé tartó teherautót, a gyanútlan francia rendőrök egy rendkívül szokatlan nemzetközi szállítmánnyal találták szembe magukat, ez pedig nem volt más, mint 40 000 papírlap, amelyek mindegyike, eltekintve Salvador Dalí ikonikus aláírásától, teljesen üres volt.
Az eset 1974-ben történt. A nemzetközi sajtó azonnal kiteregette az esetet azzal, hogy Dalí tönkretette a saját piacát. Mégis kétség merült fel. Lehetséges, hogy az aláírt lapok hitelesek? És ha igen, akkor a maestro valóban annyira gondatlan lett volna, hogy kitegye magát a hamisítóknak és csalóknak? 
 
Dalíról köztudott volt pénzéhsége, nem véletlen volt a beceneve „Avida Dollars”. Reklámokban szerepelt, és fondorlatos módszereket talált ki, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb pénz csinálja. 
 
Rájött, hogy ahelyett, hogy napokig görnyed egy festmény fölött, gyors printeket készít, melyeket sorszámoz és az aláírásával lát el. „Minden reggel a reggeli után úgy szeretem kezdeni a napom, hogy legalább húszezer dollárt keresek” - mondta egyszer.  
 
A fordulópont az 1960-as években jött el. Miután már üres lapokat szignózott le, hogy gyorsítsa a folyamatot, Dalí rájött, hogy egy kézjegyével ellátott lap önmagában már 40 dollárt ér.  
 
„Mindkét könyökénél egy-egy segéd volt, az egyik Dalí elé tette a papírt, a másik pedig az aláírt lapot egy másik kötegre húzta" - írta Lee Catterall, az életrajzszerzője - azt pletykálták, hogy Dalí akár 72 000 dollárnyi lapot is képes volt aláírni óránként. Ez a gyakorlat gyors megoldást jelentett a szálloda- vagy éttermi számláinak kifizetésére. Valójában, miután visszautasította a 78 darabos tarot kártyaillusztráció elkészítését az Élni és élni hagyni című James Bond-filmhez, Dalí pontosan ezt a taktikát választotta, hogy rendezze az adósságait. 1976 és 1977 között 17 500 üres papírt írt alá a még ki nem hozott tarotnyomatokhoz. 
 
Ekkor jelentek meg a csalók, akik folyamatosan készítették a nyomatokat az üres, aláírt lapokra. A Dalí-képek hamisítása járványszerű volt. Több tucatnyi gátlástalan kiadó volt, akik azt állították, hogy Dalí-nyomataik vannak.  
 
„A 80-as években, amikor valaki azt mondja a kiadóknak: hé, Dalí már öt éve beteg, hogyan lehetne egy új nyomata? Azt a választ kapta: aláírta a papírt mielőtt megbetegedett." De az esetek nagy részében ezek valójában teljes hamisítványok voltak, még a hiteles aláírás is hiányzott róluk.  
 
A pletykának volt a legnagyobb szerepe a hamisításokban, mely szerint Dalí több mint 300 000 lapot előre aláírt. Ez lehetővé tette a kiadók számára, hogy azt mondhassák, hogy egy adott nyomatra, hogy előre aláírt papírra készült.  
 
Mindent összevetve azért valószínűleg piacra került 40 000-60 000 előre aláírt lap. Ezek pedig lehetőséget adtak arra, hogy több ezer külön nyomat kerüljön rájuk, mindez azért, hogy kielégítsék az eredeti Dalí-munkák iránti igényt. Az igazi problémát az jelenti, hogy felismerjük őket! 
 
A művészeti világban éppen ez a bizonytalanság hozza a Dalí-nyomatok piacát a világon a legnehezebb helyzetbe. De talán pontosan ez volt a művész szándéka – hiszen egyszer épp azt mondta: „Nekünk az a fontos, hogy elterjesszük a zavart, és nem az, hogy megszüntessük." 
2017.04.21
|


Zakar István kiállítása.
Budapest, Újlipótvárosi Klub Galéria, 2017. december 14. - 2018. január 12.

Geszler Mária keramikusművész kiállítása.
Szombathely, Szombathelyi Képtár, 2017. december 14. - 2018. március 4.

"De lelkem Isten megnyitá"– a köztünk élő Arany János.
Debrecen, Kölcsey Központ, 2017. december 20. - 2018. február 28.

Játék
A művészet templomai című sorozat immár 9. epizódjához érkezett. A hazánkban is nagy sikerű Vatikáni Múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi-képtár 3D és a Pápai bazilikák 3D alkotóinak új filmje a legkiválóbb reneszánsz mesterek egyikének és művészettörténet egyik legmeghatározóbb alakjának, Raffaello Sanziónak állít emléket.
Copyright © 2017 Minnetonka Lapkiadó Kft.