Kedvenc helyek

„…a közönséget közösséggé kovácsolták ezek a dalok...” – Ákos

A Pesti Est exkluzív interjúja
Április 6-án tölti be az ötvenedik életévét Ákos, mely kerek születésnapot egy akusztikus turnéval fog még emlékezetesebbé tenni. Ennek a koncertsorozatnak az első, máris dupla eseményére a Müpában kerül sor április 7-8-án, egy negyvenfős kórus társaságában. A jubileum ünneplése kapcsán beszélgettünk a Kossuth-díjas, sokdimenziós előadóművésszel.
Ákos50 címmel fotós visszaszámlálás indult az oldaladon. Hogyan sikerült kiválogatnotok a képeket és történeteket? 
 
50 nappal az 50. születésnapom előtt indult a sorozat, teljesen szubjektív összefoglalása az elmúlt évtizedek történéseinek. Érdekes, hogy mennyire népszerűek ezek a kis visszatekintések. Elég magányos munka ez, elsősorban a memóriámra, az érzelmi töltésű emlékekre hagyatkozom, de szerencsére minden év végén megírtam az éppen leköszönő esztendő krónikáját, onnan leshetek, ha kell. És persze ott van a honlap galériája is, elég pontos lenyomatát adja a sűrű szakmai történéseknek. Első olvasásra talán nem érződik, mennyi munka van egy ilyen kis bejegyzésben: el kell dönteni, mit tart fontosnak, jellemzőnek az ember, szórakoztatóan kell megírni, dokumentálni is kell, és akkor még ott van a fotóválogatás. Van, hogy egyetlen kép jellemző lenyomatát adja egy időszaknak, és van, hogy tíznél is több fotóból álló montázs illusztrál egy esztendőt. 
 
Szoktad magad korszakolni, vagy eltűröd, hogy bárki rendszerezni próbálja eddigi életművedet?  
 
A mi műfajunkban csak kevesek kiváltsága, hogy értelmezzék, rendszerezzék a munkájukat. Ha volt is elvétve ilyen, az általában különbözött az én értelmezésemtől, de ezt teljesen természetesnek tartom. Az olvasói visszajelzések nyomán kezdett foglalkoztatni, hogy könyvet csináljak ebből a sorozatból. 
 
Alapvetően szerencsés fickónak tartod magad?  
 
Hihetetlen szerencsés ember vagyok: arról beszélhetek, ami foglalkoztat, amiben hiszek, és van ember, aki meghallgat. Értelmes munkát végezhetek, amely így vagy úgy, de utat talál értő emberekhez. Mozgalmas fél évszázad van mögöttem, annyi biztos. Büszkévé tesz, hogy a közönséget közösséggé kovácsolták ezek a dalok. Ezek után már magam is kíváncsi vagyok, mit hozhat a következő ötven év. 
 
Okulásunkra megosztanád, ha volt olyan szakmai döntés, amit utólag megbántál? 
 
Legutóbb az Arany-est kapcsán történt velem ilyesmi: én más irányba vittem volna a színpadi változatot, mint Szigethy tanár úr (Szigethy Gábor – a szerk.), az est rendezője. Nagyon hálás vagyok neki, hogy végül meggyőzött: az előadásunknak eszköztelennek, vallomásszerűnek kell lennie. 
 
Visszanyúlnál-e újra valamelyik korábbi munkádhoz, hogy ott folytasd, ahol akkor abbahagytad?  
 
Ilyesfajta kísérlet volt a 2084 című lemez, és mint ilyen, elég sikeres. Régi szintihangokat, hangmintákat bányásztam elő, a közönség pedig lelkesen fogadta az így írt új dalokat. A megszólalás tekintetében rengeteget változott a világ az elmúlt két-három évtizedben, ugyanott biztos nem kezdeném. 
 
Vangelis Szárnyas fejvadász-filmzenéjére utaltál, amikor a 2084-et kiadtad – mit szóltál az új mozihoz?  
 
Sok minden másra is utalt szerintem a 2084 világa, Vangelisre is. Az új filmet láttam, talán az első olyan folytatás, amely továbbviszi az első rész hangulatát, és új ötletekkel még dobni is tud rajta. Kifejezetten tetszett. 
 
Akusztikus gitáron születnek a dalaid, a 40. után az ötvenedik szülinap is megmozgatta a húrokat?  
 
Most zajlik a próbaidőszak, rengeteget gitározom, a koncertprogram egész első részében játszom, már rojtos az ujjam vége. Nagyjából 30 dalötlet várja, hogy legyen időm kidolgozni őket. A jubileumra nem írtam új dalt, de van több akusztikus gitáros ötletem. Talán, ha beindul a turné, az előadások között magamra zárhatom a stúdióajtót. 
 
Gyerekeid cseperednek, a zene mennyire foglalkoztatja őket? Muzsikusi pályát szánnál-e nekik vagy nem szólsz bele? 
 
Ha jól érzékelem, főleg telefonon hallgatnak zenét. Marci idén 20 éves lesz, sok beleszólásom akkor se lenne a dolgaiba, ha lenne ilyen szándékom. Szépen alakul az élete, joghallgató, tehát ő már választott pályát. Anna 16, ő intenzíven zenél, a születésnapjára ukulelét kért, emellett remekül zongorázik, gyönyörűen énekel, és eszméletlen szerzői vénája van. Már több hétvége is azzal telt nálunk, hogy kettesben muzsikáltunk. Nagy büszkeség ez nekem. Ahogy Kata is, aki 13 éves: nagy vágya volt, hogy színitanodába járhasson, és neki is nagyon szép énekhangja van. Júlia lányom még kisiskolás, de már benne is dolgozik a megnyilvánulási vágy. Úgyhogy lesz itt öröm bőven. 
 
A Forbes listáján a 13. legbefolyásosabb közösségimédia-arc lettél 2016-ban. Elég figyelemmágnesnek az, ha a számodra értékes dolgokat képviseled?  
 
Ezek szubjektív listák, nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget az ilyen – egyébként hízelgő – besorolásnak. Megtanultam különböző, sokszor változó csatornákon kommunikálni azokkal, akiket érdekel a munkám. Nekem ennyi elég is. Ugyanazt használom, mint mindenki más: Facebook, Instagram, saját honlap. Talán a megjelenő tartalom lehet az, ami megkülönbözteti mások esetleg sokkal hatékonyabb kommunikációjától. 
 
Van mostanában valami „überelés” a tarsolyodban? Felteszem, hogy a Müpa-beli duplakoncerten (ápr.7-8.) és majd a turnén is készülsz valami meglepetéssel... 
 
Nem lehet és nem is kell folyton überelni. A Müpában és az akusztikus, jubileumi turnén egy közel negyventagú kórussal lépünk fel, ők teljesen új dimenziót adnak a hangzásunknak. Az Ákos50 tíz helyszínen látható majd, összesen 18 előadásunk lesz, ebből könnyen kitalálható, hogy dupla, sőt tripla koncertjeink is lesznek. A legkisebb a kecskeméti Katona József Színház gyönyörű tere, a legnagyobb a győri Audi csarnok lesz, de Londonba is eljutunk ezzel a programmal, ahova hosszú évek óta rendszeresen visszajárunk. 
 
„Tömbszerű” világodat időnként kollaborációk szokták színesíteni – fogsz valakivel mostanában együttműködni?  
 
Van ilyen tervem, egészen rendhagyó, de erről most még nem árulhatok el többet. :-) 
 
Jó pár átiratot, remixet készítettél már (Bronkski Beat, Eurythmics, Peter Gabriel, Hurts…), van, ami még előtted áll?  
 
A jubileumi koncerten is lesz ilyen zenei főhajtás, ahogyan ez már visszatérő eleme a produkciónknak. A ’80-as években nagyon sok és sokféle zenét hallgattunk, ennek hatása nélkül biztosan nem írnék számokat. Ezt a kifejezési formát hallgatóként, tisztelőként ismertem meg, és jó ezt a tényt feleleveníteni alkalmanként. 
 
Számos kitüntetés, szakmai díj ért már, a rajongók szeretete pedig tartósan övez – volna még számodra meghódítandó terület vagy csúcs?  
 
Szerencsére nagyon sok mindenben kipróbálhattam már magam. A filmzene világa nagyon érdekel, az elmúlt két évben néhány ilyen feladatban részt is vehettem: az 1956-os emlékév több kisfilmjéhez írtam zenét. Azt hiszem, a nagyfilm kihívásainak is meg tudnék felelni, csak ehhez kéne egy bátor rendező, aki nem riad meg attól, hogy velem dolgozzon. Talán előbb-utóbb ez is összejöhet, de ha nem, úgyis jó. Keresem az új feladatokat, mert a bizonyítási vágy éltet. Éppen úgy, mintha nem telt volna el ez a színpadon és zenéléssel töltött néhány évtized. 
Air
2018.04.02
|


Játék
Brian King és David Prowse zenekarában egyszerre van jelen a Hüsker Dü punkos zajossága és Bruce Springsteen slágeressége.
Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.