Kedvenc helyek

Daron Malakian and Scars on Broadway: Dictator

Megjelenés dátuma: 2018. július 20.
est.hu:
6/10
|
olvasói
8/10 (2)
[ metal ] A Guns N’ Roses Not In This Lifetime turnéja óta a „soha ne mondd, hogy soha” közhely új értelmet nyert. Arra viszont ennek fényében sem tennénk öt forintot, hogy valaha is készül még új System Of A Down-anyag.
Mint az a legutóbbi nyilatkozatokból kiderült, már a 2005-ös Mezmerize/Hypnotize albumok is véres kompromisszumok árán születtek meg, Serj Tankian utóbbi szólólemezei alapján pedig sejthető, hogy elsősorban ki miatt volt szükség ezek megkötésére. Igaz, mindig is Daron Malakian gitáros volt a csapat fő dalszerzője, a frontember ezer közül felismerhető stílusa éppúgy hozzájárult a System Of A Down-albumok változatos, ezzel együtt izgalmas mivoltához. Malakian először 2008-ban unt rá a semmittevésre, és Scars On Broadway néven elindította saját szólócsapatát. És bár a debütáló lemez nem volt egyenértékű az anyazenekar kiadványaival, a gitáros egy több mint korrekt anyagot tett le az asztalra. A Dictator pedig valahol ott folytatja, ahol a történet tíz éve abbamaradt. Csak éppen jóval kevésbé izgalmas formában. 
 
Bár időközben a szólózenekar majdnem egésze lecserélődött (többek között a System-dobos John Dolmayan sem tagja már a formációnak), mindvégig Malakian SOAD-os védjegyei uralják az albumot, a végeredmény azonban nem tűnik elég kidolgozottnak. A debütáló lemezen a zenei aláfestés elég meggyőző volt ahhoz, hogy feledtesse a gitáros korlátozott hangi adottságait, a Dictatorról ugyanez nem mondható el. Az első dolog, ami szemet – pontosabban fület – szúr, az a száraz, demós hangzás, majd a negyedik-ötödik szerzemény után a lemez legfőbb hiányossága is tisztán megmutatkozik: mintha Malakian különösebb inspiráció nélkül, kisujjból rázta volna ki a dalokat. 
 

 
A jól ismert stílusjegyek (páros lábbal ugrálós groove-ok, folkos énekdallamok) már a nyitó Livesban jelen vannak, ugyanakkor az a zavaró minimalizmus is, mely az utolsó percig jellemzi az anyagot. Mert legyen szó a dühös Angy Gururól, a melankolikus Guns Are Loadedről, a punkos Never Forgetről vagy a thrash-be hajló They Won’t Abey-ről, végig az az érzésünk, hogy mindezt jóval kerekebb, kidolgozottabb formában is hallhattuk. Nem elképzelhetetlen, hogy karakteres stílussal bíró zenésztársakkal és egy profi producerrel jóval többet is ki lehetett volna hozni a Dictatorból, ebben a formában viszont kétségkívül csalódás. De talán titokban valahol mégis írodik a System Of A Down saját Chinese Democracyja. 
 
Kiadó: Scarred For Life 
kirsch
2018.08.06
|


Játék
1977. A fiatal amerikai Susie Bannion (Dakota Johnson) Berlinbe utazik, hogy csatlakozzon a nagyhírű Markos Tanz Companyhoz. Ahogy megérkezik, a társulat egy másik tagja, Patricia titokzatos körülmények között eltűnik.
Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.