15 éve ünnepeljük a Magyar Fotográfia Napját

Augusztus 29-e immáron másfél évtizede a nagy elődök és hazai fotótörténelem előtt tisztelegve a Magyar Fotográfia Napja. Ebből az alkalomból összeszedtük a legizgalmasabb fotópillanatokat a múltból és a jelenből!

Kapcsolódó cikkek

Manapság a modern technológiának köszönhetően minden napunk a fotózásról, az emlékek vizuális megörökítéséről és megosztásáról szól. De nem mindig volt ez így...
 
A kezdetek 
 
Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen augusztus 29-én éltetjük a hazai fotózást, ám a válasz igen egyszerű: idén 178 éve, 1840-ben ezen a napon készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép. Vállas Antal, a Magyar Tudós Társaság ülésén mutatta be, hogyan lehetséges képet alkotni fényérzékeny anyagon a fénysugarak segítségével. Azóta persze elmondhatatlanul sokat fejlődött ez a művészeti ág: kordokumentációk, fontos történelmi pillanatok és családi emlékek örökültek meg felvételek millióival.  
 
Na de mi is az a fotó? 
 
A fénykép valakinek vagy valaminek optikai úton, fényérzékeny anyagra készített, vegyi eljárással rögzített (negatív) képe, vagyis a fény által közvetített képi információ rögzítése technikai eszközök segítségével. 
 
Nyolc fontos évszám a magyar fotográfia történetéből 
 

1895 – megszületik Moholy-Nagy László, magyar fotográfus, a kísérleti filmek úttörője. 
 
1926 – André Kertész, a dokumentarizmus egyik legnagyobb hazai alakja elkattintja Szatirikus táncosnő című legendás fényképét. 
 
1936 – Robert Capa, magyar származású fotós elkészíti A milicista halála című fotótörténeti értékű felvételét, ami világhírűvé teszi. 
 
1955 – Escher Károly fotóművészt bízzák meg a közismert Petőfi-dagerrotípia retusálásával, ami akkorra már nemzeti kincsnek számított. Escher azonban nem csak emiatt híres, hiszen megörökítette a korszak legnagyobb alakjait is, Thomas Manntól egészen Móricz Zsigmondig.  
 
1965 – Fejes László a hazai fotótörténelemben elsőként megnyeri a World Press Photo fődíját, Esküvő című képével. 
 
1973- Török László fotóművész Család című felvétele World Press Photo „Arany szem”-díjas lesz. 
 
2007 – Megalapul a Magyar Fotótörténeti Társaság 
 
2017 – elhunyt Ata Kandó, azaz Görög Etelka, az egyik legtehetségesebb magyar fotósnő, aki többek között a nyugatra disszidáló magyarokat örökítette meg 1956-ban. 
 
A legfotogénebb magyar helyek 
 
Ma, mikor már minden ember zsebében ott lapul a fényképezni is képes telefon, igazán nem kell sokat agyalni rajta, hogy megörökítsük-e a minket körülvevő világot, hiszen az egész csak egyetlen kattintás. Na de vajon melyek az ország legfotogénebb vidékei?  
 
Balaton-felvidék – bájos lankáival, mesebeli falucskáival a fotósok mennyországa 
 
Mátra – hegyek, szlalomos kanyarok, a völgyben megülő ködfelhő, tündérvilág 
 
Alföld – Petőfi földje a puszta, a Kilenclyukú híd, és a szürkemarhacsordák bárkit könnyen megihletnek 
 
Őrség – egy csepp történelem minden szegletben, igazi élő skanzen ez a vidék 
 
Fotózási kisokos 
 
Bár a mai készülékek már majdnem maguk fényképeznek, azért néhány fontos szabályt nem árt betartanod, ha valóban szuper képekkel szeretnél dicsekedni: 
 
Ne fotózz fénnyel szemben! Jöjjön a hátad mögül vagy kicsit oldalról a fény, így nem lesznek sötét árnyékosak az arcok. 
 
Nem előnyös sem magadat, sem mást alulról fotóznod, akár szelfit készítetek, akár egymást fényképezitek le. Az alulról készített fotó ugyanis kövérít, tokát csinál, így mindenkinek előnytelen. 
 
Hasonló a probléma a felülről fotózással is. Ez a szög általában nagy orrot, kövér arcot „ajándékoz” a fénykép szereplőjének. 
 
Figyelj a háttérre! Hiszen nem szép, hogy ha egy koszos villanyoszlop éktelenkedik a képen! 
 
A kevesebb néha több: ne ronts el egy jó fotót mindenféle filterrel, csak mert az a divat! A mértékletesség itt is előny! 
 
Kurcz Orsi
2018.08.28
|


Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.