„Mi vajon boldogok vagyunk-e, drágám?” – Járó Zsuzsa

A Pesti Est exkluzív interjúja
November 15-én mutatta be az Orlai Produkció Férjek és feleségek című filmjének színpadi adaptációját a Belvárosi Színházban. Az előadás kapcsán beszélgettünk Járó Zsuzsa színésznővel, akinek nem csak darabbeli karaktere, de annak élethelyzete is ismerős.

2003-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a „legendás” Máté-Horvai osztályban.

 

Az ő életéből készült az első AlkalMáté Trupp előadás.

 

2015-ben megkapta a Varsányi Irén-emlékgyűrűt.

Hogy állsz Woody Allennel? 
 
Woody Allen régi nagy kedvencem, nagyon szeretem a filmjeit. Mivel a Férjek és feleségeket már régen láttam, most többször is megnéztem. Alapesetben nem feltétlenül éreznék késztetést rá, most valamiért azt gondoltam, nem lesz baj belőle. Szabó Máté rendezőnek és Zöldi Gergő dramaturgnak szinte egyszerre jutott eszébe a darab ötlete. Ez egy abszolút színpadra termett anyag, amit könnyű megcsinálni, mert pici, zárt jelenetek vannak benne, párbeszédekre és jó kis helyzetekre épül. 
 
Mennyit változtattatok az eredeti szövegkönyvön? 
 
Jó volt a szövegkönyv, de pár dolgot változtattunk benne, még a főpróbahét alatt is. Például volt egy rész, ahol azt éreztem, hogy egyáltalán nem illik a számra az, amit mondanom kell. Küszködtem, küszködtem vele, aztán megkérdeztem, hogy nem mondhatnám-e egyszerűbben ugyanazt a dolgot? Ebben Gergő nagyon jó fej, mert egyrészt hagyja, hogy ötleteljünk, másrészt ő is kitalál mást, ha valami nem működik. 
 
Mit mondanál az előadásról annak, aki nem látta a filmet? 
 
A darab női-férfi kapcsolatokról, házasságról, a szenvedély megtartásáról és annak elmúlásáról szól. Azt feszegeti, mi a fontos egy párkapcsolatban, illetve, hogy mikor jön el az a helyzet, amikor el kell dönteni, hogy megpróbáljuk-e rendbe hozni a kapcsolatunkat vagy továbbállunk-e. Szerintem ez egy érdekes kérdés, amit időnként mindenki feltesz magának az életében. Van, aki házasságpárti, más az újrakezdésben látja az esélyt.  
 
Mennyire volt könnyű dolgod a karaktereddel, Sallyvel? 
 
Azt hiszem, alapvetően nagyon hasonlítok ehhez a nőhöz, így talán már az első pillanattól beletaláltam valamilyen szinten, de ahogy haladtunk előre a próbafolyamatban, rájöttem, hogy nem lehet csak arra ráhúzni a szerepet, hogy ő egy karakán, erőszakos nő, aki mindenkinek megmondja, amit gondol. Bár határozott személyiség, de tele van félelmekkel, frusztrációkkal. Azt éreztem, hogy meg kell mutatnom az esendőségét, mert akkor lesz szerethető és érthető a figura. Muszáj, hogy kiderüljön, miért ilyen elviselhetetlen. Most úgy gondolom, sikerült Mátéval közösen megtalálnunk azokat a pontokat, amikor lehullik az álarca, és amikor a gyengeségeit is megláthatják a nézők. És ahogy mondtam, talán azért is áll hozzám közel a szerep, mert én magam is ilyen vagyok. Én is nagyon sokszor felveszek egy álarcot. Egy határozott nő benyomását keltem, közben pedig borzasztó bizonytalan tudok lenni, de ezt csak azok tudják, akiket valóban közel engedek magamhoz. 
 
Szabó Máté több Orlai Produkcióban készült darabot rendezett már, de te talán még nem dolgoztál vele korábban. 
 
Egyszer már igen, zongorázott egy vizsgadarabban, amiben én is szerepeltem, de valóban, mint színész és rendező még nem dolgoztunk együtt. Nagyon szeretem a munkáit és vártam, hogy dolgozhassak vele. Iszonyatosan nyugodt, szellemes ember, aki nagyon jól áll a dolgokhoz. Ráadásul azáltal, hogy ennyire nyugodt, a színész is biztonságban érzi magát. Érdekelte, hogy mit gondolunk a szerepről, és kérte, hogy hozzuk magunkhoz közel a figurákat, és fogalmazzunk magunkból. Számomra ez a munka egy kicsit terápiás jellegű is volt, mert nemrég a magánéletemben is hasonló helyzeten mentem keresztül. Ez meg is nehezítette a dolgomat a szereppel, mert az ember ilyenkor hajlamos egy kicsit eltartani magától azt, ami annyira személyesen érinti. Máté hívta fel rá finoman a figyelmemet, hogy talán meg kéne mutatnom valamit abból, ami most bennem zajlik. Igazából mindig csak akkor voltam képes kijátszani magamból a fájdalmamat, amikor túl voltam rajta, és vissza tudtam emlékezni rá. Most azért volt nehéz, mert egy az egyben ez történik velem az életben. 
 
Közben a Férjek és feleségek tele van humorral. 
 
Igen, fontos része a humor és az önirónia, vagy az, hogy tudjunk önmagunkon nevetni. Az érdekes kérdés, hogy mennek haza a nézők az előadás után, mert nekem az az érzésem, hogy sokan felteszik maguknak vagy a párjuknak a kérdést, hogy „mi vajon boldogok vagyunk-e, drágám?”, és hogy ők tudnak-e magukon nevetni utána.
 
Pataki Ferenc alakítja a párodat, Jacket a darabban. Vele sem dolgoztál még… 
 
Ferit is a főiskoláról ismerem, de eddig még nem dolgoztunk együtt. Sokáig Szegeden játszott, és azt gondolom, ő is tökéletes bizonyítéka annak, amit én mindig is mondok, hogy a színészeknek le kell menniük vidékre és ott megtanulniuk a szakmát. Feri borzasztó jó színész, terhelhető, könnyed és kreatív. 
 
Te is játszottál vidéken, öt évig voltál az egri Gárdonyi Géza Színházban, majd a Vígszínházhoz kerültél, ahol 2017-ig társulati tag voltál, azóta pedig szabadúszó vagy. Miért jöttél el a Vígből? 
 
A vidéki színházas évek mellett azt is fontosnak tartom, hogy egy színész néhány évente új közegben, új emberekkel dolgozhasson. Iszonyú hálás vagyok a Vígszínháznak, hogy egy kőszínházban, nyugodt körülmények között tudtam végigcsinálni a lányom kisgyerekkorát, és nem kellet ide-oda rohangálnom. Ami most van, arra mondhatjuk, hogy szabadúszás, de az Orlai Produkcióban a szabadság mellett mégsem vagyunk bizonytalanságban tartva. 
 
Most a Férjek és feleségekben azt játszod, ami az életedben is történik, a Second Life című darabotok viszont konkrétan a ti életetekből íródott.  
 
Amikor a Second Life-ot csináltuk pont iskolakeresésben voltam a kislányommal, így abszolút foglalkoztatott az általános iskolai korszak, ami azért is volt, mert nagyon rosszul éltem meg azokat az éveket. Szintén igaz, hogy annak idején komolyan elgondolkodtam rajta, hogy nem érettségizek le, hanem cukrász leszek. A mai napig imádok sütni-főzni, azt hiszem, bármennyi időt el tudnék tölteni a konyhában.
 
Fodor Annamáriával és Herczeg Adriennel közösen találtátok ki a Kortalan kortárs előadássorozatot, amiben most nem leszel benne. Miért? 
 
Nemrég megtalált egy nagyon nagy munka, ami miatt sok minden háttérbe szorul majd az életemben, az egyik ilyen a Kortalan kortárs, amire most nem lesz időm. Arra minden hónapban nagyon sokat kell készülni, mivel minden egyes előadást csak egyszer játszunk el. Ráadásul tavaly óta Mészáros Mátéval művészi beszédet tanítunk Máté Gábor osztályában a színművészetin, így most egy kicsit sok minden lett hirtelen az életemben.
 
Ha te választhatnál darabot, mi lenne az? 
 
Az üvegcipő. Nagyon régi álmunk Mészáros Mátéval, hogy azt egyszer együtt megcsináljuk, egyrészt mert az nagy szerepálmom, másrészt már nagyon szeretnék Mátéval újra együtt dolgozni, mert csak ritkán osztanak minket össze.  
Molnár Ágnes
2018.11.20
|


Black Hole. Underground Budapest `88-`94.
Budapest, Kiscelli Múzeum, 2018. december 18. - 2019. június 24.

IV. Óbudai Képzőművészeti Tárlat.
Budapest, Esernyős, 2018. december 19. - 2019. január 27.

"Tűnt idő" - Reitz János kiállítása.
Budapest, Rákoshegyi Közösségi Ház, 2018. december 15. - 2019. január 31.

Újpesti Téli Tárlat 2018.
Budapest, Polgár Centrum - Újpest Galéria, 2018. december 15. - 2019. január 5.

Játék
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és dzsesszlemezek sora fűződik a nevéhez. De az utóbbi években történt valami, kilépett a nyilvánosság elé a saját magának írt dalaival...
Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.