Művészet a jelennek – Interjú a Bauhaus100. Program a mának c. kiállítás kurátorával

A Pesti Est exkluzív interjúja
A mindössze 14y évet élt Bauhaus szellemisége sokkal messzebbre mutat annál, hogy szögletes házakban, geometrikus formákban és tömeggyártásban gondolkoztak. A Ludwig Múzeum Bauhaus100. Program a mának című kiállítása arra vállalkozott, hogy kortárs és néhány korabeli példán keresztül megmutassa, mik is voltak ennek a rendkívül szerteágazó iskolának az alapfelvetései és kísérletei. Petró Zsuzskával, a kiállítás egyik kurátorával beszélgettünk.
Mesélnél a kiállítás koncepciójáról? 
 
A kiállítás koncepciójának kialakításakor abból indult ki Fabényi Júlia (a Ludwig igazgatója –  
a szerk.), hogy mivel Magyarországon viszonylag kevés Bauhaus-relikvia és alkotás lelhető fel, milyen más megoldással tudjuk feldolgozni a centenáriumot. Ezért döntöttünk úgy, hogy kortárs művészektől válogatunk ki olyan munkákat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a Bauhaus szellemiségéhez. Walter Gropius 1919-ben alapította a Bauhaus iskolát az ugyanebben az évben kiadott manifesztumban megfogalmazott alapelvek mentén. A közös küldetéstudat ellenére igen szerteágazóak voltak nemcsak a diákok, hanem tanáraik törekvései, a formatervezés szerepéről alkotott elképzeléseik, vagy művészetelméleti kutatásaik. Mikor 1933-ban aztán végleg bezárt az intézmény, a bauhauslerek szét is szóródtak a világban. Mindezek miatt úgy próbáltunk meg hozzáállni a Bauhaus-jelenséghez, mint egyfajta erőtérhez, vagy alapálláshoz, amely egy máig élő hagyományt, művészi hozzáállást jelent. A Bauhausban olyan alapvető formai, anyagbeli és színbeli kutatások folytak, amik a mai napig hatnak a művészeti eljárásokra.  
 
A centenárium kapcsán mintha ma nagyobb és értőbb közönséget érne el, mint annakidején. 
 
Megalakulásakor valóban hipermodernnek számított, és valószínűleg a nagyközönség sem tudta még hova tenni. Bár a Bauhaus nem volt előzmény és kapcsolatok nélküli – hiszen nagyon sok szálon kötődtek az orosz konstruktivistákhoz, a De Stijlhez, vagy akár az expresszionizmushoz –, viszont ez a fajta lecsupaszított geometrikus modernitás, formaalkotás valószínűleg tényleg idegen volt még az akkori hétköznapi valóságtól, és sok tekintetben csak évtizedekkel később reagált rá a közönség. Azt figyeltük meg, hogy napjainkban, talán a centenárium miatt is, nagyon sokakat foglalkoztat a Bauhaus fogalma.  
 
Mondanál néhány szót a fókuszcsoportokról, amik köré a kiállítás szerveződött?  
 
Ezek a kulcsszavak egyfajta gócpontokként, hívószavakként a Bauhaus egyes alapelveire, kutatási területeire, vagy akár műhelyeire utalnak. Így lett például egy, a Bauhaus bevezető kurzusát szimbolikusan képviselő előtanulmány-termünk. A németül Vorlehre néven emlegetett kurzus alatt a diákok felkészültek a felsőbb oktatásban rájuk váró kihívásokra a természettanulmányok, anyagtanulmányok, műelemzések során. Lecsupaszítottak, alapformákra bontottak, kísérleteztek, megmunkálási lehetőséget vizsgáltak... Az alapozó kurzus lezárultával a Mestertanács tagjai döntötték el, ki léphet tovább és csatlakozhat a különféle műhelyekhez. Így ebben a teremben elsősorban fiatal alkotókat mutatunk be, vagy olyan művészek munkáit, amelyeken ez a kísérletezőkedv mutatkozik meg. Ilyen a Kis Varsó művészpáros kisplasztikája, Puklus Péter fadarabokból, lécekből összeállított makettje, vagy Sápi Márton hegesztett acél Möbiusa, Gyöngyösi Mária Anna azsúrozás technikával készített szőttesei, vagy Temesi Apol ipari gyapjúhulladékból készített sorozata. Ezenkívül külön termekben foglalkozunk a színelméletekkel, a fénnyel, a formával, valamint a formához kapcsolódóan a Vörös kockaházzal. Van egy színházterem és egy játékszoba is. 
 
Mik voltak a Bauhaus fontos fény-, szín- és formaelméletei? 
 
A kiállítás Szín hívószóval jelzett termében a különféle színelméletekre reflektálnak a művészek. Látható például Károlyi Zsigmond Kandinszkij színelméletét feldolgozó sorozatának egy része. Ugyancsak a színelméletekhez kapcsolódóan mutatjuk be Nemcsics Antal munkáját, aki a Coloroid színrendszer és egy nagyon komplex színharmónia elmélet kidolgozója. A Colorium című makett által szimbolizált Coloroid színrendszerben a színek egymásra hatását vizsgálta, azt, hogy milyen érzelmi benyomást keltenek a befogadóban, és hogy a színek keverésével hogyan változik azok pszichológiai hatása. A fénnyel való kísérletezés fontos szerepet játszott Moholy-Nagy művészetelméletében is. Meggyőződése volt, hogy a jövő művészetének középpontjában a fény áll majd – ezért is készítette el például Fény-tér-modulátorát. 
 
A Forma címet viselő szekcióban látható Gerrit Rietveld híres piros-kék székének és egy asztalának másolata Csiky Tibortól. Rietveld a De Stijl mozgalom egyik tagja volt, amely sok szálon kötődött a Bauhaushoz.  
 
A Bauhaus oktatás egyik lényeges eleme volt, hogy a látható világot alapformákra redukálták, amiket aztán racionalizáltak, leegyszerűesítettek, majd ezekből a tiszta geometriai formákból igyekeztek építkezni. Ez jelenik meg például Jovanovics Tamás – akinek több munkája is látható a kiállításon – Szeletelt képek című sorozatán, amely geometriai egységekből, apró kockákból áll össze, és ugyancsak utal Mondrian Boogie Woogie-sorozatára. Kokesch Ádám műveiben ugyanígy megjelennek a geometrikus formák, ráadásul azáltal, hogy a plexilapok hátoldalára fest, objektjei elvesztik kézműves jellegüket és ipari formatervezett daraboknak tűnnek. 
 
Említetted a színházat is… 
 
A színház is érdekes kísérlet volt a Bauhausban, itt Bárdy Margitot emelném ki, akinek a műhelyébe nyerünk betekintést a tárlaton. Bárdy a müncheni Bavaria TV Stúdióban dolgozott, a kiállításon Oscar Schlemmer Triadikus Balettjében látható jelmezek rekonstrukcióját mutatjuk be. 
 
Természetesen az építészet is helyet kapott a kiállításon. 
 
A Bauhaus építészetet egyrészt partnerünk, a Magyar Építészeti Múzeum jóvoltából mutatjuk be: archív dokumentumokat, fotókat, valamint Breuer Marcell csővázas székeit és egy-két eredeti használati tárgyat láthatnak a látogatók. Magyarországon valójában nagyon kevés Bauhaus-ház van, mert bár sok magyar tanult az iskolában, közülük csak néhányan, például Molnár Farkas, tértek haza. Molnár Farkas Vörös kockaház-tervének egy külön termet szenteltünk. A ház terve 1923-ban készült a Bauhaus által kiírt pályázatra. Ez egy ideálterv volt, de nem nyerte meg a típusház pályázatát, ami végül Georg Muche Haus am Hornja lett, így nem is valósult meg soha. Ehhez a csupán tervként létező épülethez Sógor Ákos készített részletesen berendezett belső tereket, amit animáció és nyomat formájában tanulmányozhatnak a látogatók. Szintén a Vörös kockaházhoz kapcsolódva mutatjuk be a Roters & Szolnoki művészpáros anyagát, köztük Katharina Roters Magyar kockák sorozatának egy darabját. A művész Magyarországra költözése után fedezte fel az ún. Kádár kockát, ezt a jellegzetes vidéki lakóháztípust, amelyet külső szemlélőként velünk, magyarokkal ellentétben esztétikusnak tartott, így elkezdte el fényképezni ezeket az épületeket. 
 
A kiállítással gyakorlatilag az esszenciáját mutatjátok be ennek az iszonyú sokrétű és szerteágazó iskolának. 
 
Amit megpróbáltunk megfogni a kiállítással, az a Bauhaus központinak tekinthető magja volt, amit a kísérletezésben találtunk meg. A kiállított művészek alapvető művészi attitűdje is a kérdésfeltevés, a dolgok mögé nézés, ezért is találkozunk sok kísérleti munkával, mint például Cseke Szilárd Good Shepherdje, vagy Csörgő Attila Félgömbje. Hiába zárt be a Bauhaus, ezeknek a kísérleteknek nem ért végük. Az előtanulmányoknak, a forma- és színtanulmányoknak ugyanaz volt a céljuk: hogy rájöjjenek arra, miért hatnak a dolgok ránk úgy, ahogy hatnak, akár a művészetben, akár a formatervezésben. A bauhauslerek sem értettek mindenben egyet, de arra törekedtek, hogy egyfajta programot adjanak a mindenkori mának, hogy a tervezők rájöjjenek, hogyan lehet művészetet és formatervezést csinálni a jelenünknek. Ez nem az ő jelenüket jelenti vagy a mienket, hanem a mindenkori jelent. 
 
Molnár Ágnes
2019.05.14
|
(11 kép)


Film premierek

Fájdalom és dicsőség

spanyol filmdráma, 113 perc, 2019

Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány

amerikai thriller, 108 perc, 2019

Aladdin

amerikai kalandfilm, 128 perc, 2019

A gyermek

ír horror, 90 perc, 2019
Játék
Spirituális utazásra hív Zságer Balázs fesztiválkedvenc zenekara, akik a „vissza a természethez” elvet vállalták fel ötödik lemezükön
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.