A Széchenyi Gyógyfürdő 116 éve nyitotta meg kapuit

Első pillantásra olyan kívülről, mint egy kastély. Egy barokkos kerten keresztül jutsz el a bejáratig, ott fogad egy nívós homlokzat, majd belépsz s elbűvöl a belső tér. Ha folytatod utad, akkor pedig tisztul tested-lelked a több mint százéves fürdő termeiben, a kisebb-nagyobb medencékben és gőzkabinokban.
A Városligetben található impozáns épület és a benne lévő létesítmény átesett néhány változáson napjainkig, de fennmaradt, sőt, megújult és közkedvelt hely ma is, mely díjat is nyert. A pestiek csak úgy hívják: Szecska. Ha bevállalod, jól jársz. Kikapcsolsz a szaunában, feltöltődsz a medencékben, megújulsz a masszázs során a régi, patinás falak között. 
 
1909–1918 – elkészül az épület, és beindul a szezon 
 
A mai fürdő helyén az 1800-as években artézi kutat fúrt Zsigmondy Vilmos, mely 1246 méter mélységével a második legmélyebb Budapesten. Vize 76 fokos volt a felszínre érkezéskor. A fővárosi igények következtében eme Artézi Fürdő helyén építették meg a mai Széchenyi Gyógyfürdőt. A munkálatok 1909. május 7-én kezdődtek, a tervezéssel Cziegler Győző műegyetemi tanárt bízták meg, a művezető Schmitterer Jenő volt. Halála után Dvorzsák Ede és Gerster Kálmán vették át az építkezés irányítását, melynek keretében a fürdő mellé gyógyszálló is épült. 
 
1913. június 16-án ünnepélyes keretek között adták át az épületet. A beépített terület mérete ekkor 6220 négyzetméter volt, melyet hamar „belaktak” a látogatók. Az épület Városligetre néző szárnya klasszicista stílusú, a többi épületelem és részlet inkább a neoreneszánsz jegyeit visel magán. A díszek formavilága a vízhez kapcsolódik: a belső terek falain vízi szörnyek, halak, sellők, kagylók láthatók. A kupolacsarnok boltozatának üvegmozaik díszítése Róth Miksa munkája, a szobrok Bezerédy Gyula, Istók János, Markup Gyula, Maróti Géza, Róna József, Telcs Ede és Vastagh György alkotásai, melyek közül néhány ma is látható. Az első világháború sajnos ezt az épületet is megviselte, hiszen a csodaszép kupola vörösréz borítását és a villámhárítót leszerelték, hogy hadianyagként hasznosítsák újra.  
 
1918–1970 – bővítés, strand, luxus 
 
A 20. században egyre népszerűbbé váltak a szabadtéri strandok, a nyári melegben egyre nagyobb igény volt arra, hogy a nép lehűthesse magát, miközben együtt volt a család, vagy akár egy nagyobb közösség. A főváros úgy döntött 1926-ban, hogy a Széchenyi Gyógyfürdő is elbír egy kis bővítést, ezért pályázatot írt ki a megvalósítására, melyben egy szabadtéri uszoda elkészítése is szerepelt. A 35 pályamunkából ifj. Francsek Imre építész tervét választották ki, melyet kapcsolódva az eddigihez, szintén neoreneszánsz stílusban álmodott meg. Az alkotók között megtaláljuk Beck Ö. Fülöpöt, Pátzay Pált, Dr. Medgyessy Ferencet és Margó Edét. 1927. augusztus 19-én már mehettek is a népek az új strandra, mely a medence mellett újabb pénztárakkal, büfékkel, nyitott terasszal, fodrászattal, zárt napozókkal és öltözőkkel várta a vendégeket. Még homokos strandszakasz is volt! 
 
Divat lett a Szecska, jöttek is elegen. 1919-ben például a vendégek létszáma meghaladta a 890 000 főt. Így a használt vízmennyiség is változott, szükség volt újabb kútra (Szent István-kút), mely 1938-ban készült el Pávai-Vajna Ferenc vezetésével, mely 1240 méter mély és napi cirka ötmillió liter vizet biztosít, mely eléri a 70 fokos hőmérsékletet. Ezenkívül még hat kisebb kút biztosítja a hideg vizet. Így meg többlet keletkezett, melyből kifolyólag csodálatos szökőkutak és ivócsarnok is létesülhetett. Kvázi egy modern és stílusos komplexummal álltak szemben a vendégek. A II. világháború alatti szőnyegbombázás miatt sérült ugyan a fürdő, de a nagy része ép maradt, például a kutak is. 1964-ben téliesítették a kinti medencéket, így már ott is lehetett télen-nyáron, sötétben és világosban lazulni, gyógyulni és persze a vízben sakkozni. 
 
Mostanság 
 
Jelenleg 21 medence áll a rendelkezésedre. Van élménymedence, abban sodrófolyosó. Aztán vár víz alatti pezsgetés, meg a nyakleves helyett nyakzuhany. Természetesen itt is van ülőpadokba épített, rejtett, masszírozó vízsugár, mely a hátad sejtecskéit frissíti fel. Mehetsz kamillás gőzkabinba, gőzfürdőbe, gőzkamrába, sima, fény- és aromaszaunába. Maga a gyógyvíz ízületi, gerincbetegségek, krónikus ízületi gyulladások kezelésére jó, valamint balesetek utáni rehabként, idegfájdalmak, a csontrendszer mészhiányos problémái esetén alkalmazhatók. Az ivócsarnok vize sem egyszerű csapvíz, belgyógyászati kórok gyógyítására kiváló nedű. A fürdő 2012-ben kiérdemelte és meg is kapta a Magyar Termék Nagydíjat. 
 
Pesti Est-tipp: 
 
Szánj rá egy napot, kapcsold ki a telefonod és lépj be a fürdő kapuján! Ha úszni is szeretnél, azzal kezd. Utána jöhet a forróság. Segít abban, hogy kilazuljanak az izmok, frissüljön a bőr, tisztuljon az agy és a gyógyuljon test. Fürdőzés és izzadás közben tekints fel a mennyezetre, vess egy pillantást a falakra, a festményekre, a díszítésekre, hogy szellemed se maradjon éhes. 
Szálka Sarolta
2019.06.11
|
(9 kép)


Játék
Cinke igazán jó gyerek: nem zavarja a szüleit, akik nagyon elfoglaltak, és mindent megadnak neki ...
Még a héten látogatható a Holdmúzeum 1969 - Művészet és világűr című kiállítás, szerintünk #nemaradjle #holdmuzeum #muveszetesvilagur #muveszetestudomany #kiallitasajanlo #vasarelymuzeum
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.