Az első nemzeti színházunk napja – augusztus 22.

Ezen a nyár végi napon nyitott meg 1837-ben a Pesti Magyar Színház a mai Astoria Szállóval szemben a Rákóczi úton. Fontos esemény ez, hiszen az előadóművészet eme ága nem csupán szórakozási lehetőség, hanem egy adott társadalmi helyzetet tükrözni tudó forma, azon túl szellemi táplálék, játék, az anyanyelvünk szempontjából is fontos platform.
A színház épülete 
 
Ekkoriban a Rákóczi út ezen szakasza a város határán volt, amit ma igen nehéz elképzelni, de talán a képek segítenek. A klasszicista épület meghatározta az utcaképet, hiszen nem vette körbe még egyéb hasonló méretű ház. Az első változat nagyon egyszerű megjelenéssel bírt és közadakozásból építették fel Zitterbach Mátyás és Telepi György tervei alapján. Az érkezőt egy oszlopos tornác fogadta, majd egy csarnok szemben a jegyértékesítő pultokkal. Két oldalról lehetett megközelíteni a nézőteret és a páholyokat. 1875-ben átépítették a színház homlokzatát Szkalnitzky Antal vezetésével, ekkor toldották meg a kupolás sarokházzal, ebben és az ehhez kapcsolódó épületrészben bérlakásokat alakítottak ki. De működött az épületben Színi Tanoda is. Ennek helyén áll ma az East-West Business Center... 
 
1908-ban átköltöztették a társulatot különböző ideiglenes helyszínekre, köztük a Blahára is, a Népszínházba, míg végül a Hevesi Sándor téren végre otthonra találtak. 1948-ig itt működött a színház. A régi épületet muszáj volt lebontani 1913-ban, mert életveszélyessé vált. A háborúk és a forradalom közben jelentős károk keletkeztek ezen a helyszínen is, így 1965-ben lebontották és inkább egy új hely kialakítására fordítottak pénzt. A ma is a Hevesi Sándor téren található épületet Azbej Sándor tervei alapján építették 1964-66-ban. Az itt álló régi verziónál, melyet Láng Adolf tervezett, nagyobb lett és modernebb, ami már a mi szemünknek persze retrónak hat. Ami a belső tér változásait illette, minden eleme folyamatosan fejlődött a maga idejében, egyre professzionálisabb lett a színháztechnika, a világítás, a hangosítás – ahol erre szükség volt, de a megfelelő akusztika kialakítása is.  
 
Támogatók, társulat, közönség
 
A Pesti Magyar Színház, rövidebben Magyar Színház a negyedik magyar nyelvű színház volt Magyarországon. Kolozsvár, Balatonfüred és Miskolc előzte meg a fővárosi kezdeményezést. Már a 19. század elején kialakult az igény magyar nyelvű színház alapítására, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc is az ötlet kivitelezésének támogatói között voltak.  
 
Az első igazgató Bajza József (1804-1858) volt, és Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című darabjával, majd Eduard von Schenk Belizár című szomorújátékával nyitották meg a gyakorlatban a színházat, és még ugyanebben az évben keresztelték át Nemzeti Színházra. Imponáló névsor áll össze, ha összeszedjük, kik játszottak itt. Közülük néhány: Bajor Gizi, Blaha Lujza, Beregi Oszkár, Csortos Gyula. 
A közönség a 19. században még sokkal szabadabban kimutatta tetszését vagy annak ellenkezőjét. Egy 1855-ös Vasárnapi Újságban megjelent beszámoló sokat elárul erről. Előfordult, hogy a darab közben vitatkoztak össze az urak az előadásban felmerülő problémakörrel kapcsolatban, nem egyszer elhangzott hangos füttyszó is. A páholyokat pedig be lehetett függönyözni, és ha valakinek nem jött be a produkció, egyéb tevékenységekkel szórakoztatta magát… 
 
Pesti Est-tipp: 
 
A Pesti Magyar Színház ma is működik. A fókuszban a családbarát, a gyerekeknek szóló előadások vannak: mesedarabok és musicalek. Idén több bemutató várható, köztük a Gulliver, PIN:OKKIO, a Tom Sawyer kalandjai is. 
 
SL
2019.08.21
|


Játék
Koncertsorozat a Nemzeti Múzeumban az intézmény alapítója, gróf Széchényi Ferenc tiszteletére.
Beyonce jazzre hangszerelve ma este! Finucci Bros és Radics Gigi kedvenc számaikat adaptálták jazzre. @gigiradics @finuccibros @budapestjazzclub #radicsgigi #beyonce #beyoncejazz #finuccibors #budapestjazzclub #budapestjazz #zeneajanlo #programajanlo
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.