A magyar fotográfia napja – augusztus 29.

Miért pont ez a nap a nagy nap? Mert ezen a napon kattant először „fényképezőgép” 1840-ben nyilvános rendezvényen, és örökítette meg a pillanatot. Ekkoriban persze kezdetlegesebb volt még a technológia, a „fotót” pedig dagerrotípiának hívták.
Pontosabban így történt 
 
A Magyar Tudós Társaság ülésén volt alkalma Vállas Antalnak – magyar mérnök, matematikus – bemutatni a szerkezetet, mely képes volt arra, hogy a fénysugarak segítségével egy fényérzékeny papíron képet alkosson. És erről azért fontos megemlékeznünk, mert újra és újra érdemes a társadalom figyelmét kicsit erre a területre is fókuszálni: a fotótörténetre és a fotókultúrára. 
 
Hogyan kezdődött? – Globális kitekintés 
 
Társadalmi igény hatására, nem csak úgy magától, véletlenül. De persze mindezt megelőzte már az, hogy ismerték a kémiai hatásokat és a fény tulajdonságait, melyek elvezettek ahhoz, hogy kép formájában rögzítsék a pillanatot. A camera obscura volt a nagy előd, de erről már az arab Ibn AL-Hajszam írt munkájában 997-ben! A szerkezet – miképp a nevéből is kiderül – egy sötétkamra, melybe egy kis lukon találhat be a fény a doboz egyik oldalán, így a doboz szemben lévő belső oldalán keletkezik a fordított kép. Ennek alapján tudta később a tudomány kifejleszteni a fényképezőgépet, annak alapmódszere ugyanez. Bizonyos eseményeken ma is készítenek ilyen dobozt, melybe beléphetsz és megtapasztalhatod a dolgot magad is. Annak idején ennek a szerkezetnek inkább a csillagászatban tulajdonítottak jelentőséget. 
 
Hogyan folytatódott? 
 
A 17. században a művészek körében is egyre inkább népszerűvé vált a camera obscura, majd két évszázaddal később egy olyan művészeti korszak alakult ki, melyben az egyik legfontosabb tényező a valósághűségre való törekvés volt. Ez pedig a Beiedermeier. Ekkor hódítottak egyre nagyobb teret a gépek, a műszerek, köztük a fényképezés technikája és annak végterméke is. Joseph Nicéphore és Louis Daguerre találmánya, a dagerrotípia, melyet elsőként 1839. január 7-én mutattak be a Francia Akadémián, melynek fejlesztésében nagy szerepe volt Nicéphore Niépce-nek is. Az eljárást részletesen nem fejtjük ki, de a lényeg, hogy itt egy lemezre rögzítették a képet különböző kémiai eljárások és anyagok segítségével, melyet már sokszorosítani is lehetett. Persze kissé több időbe telt az egész folyamat, mint ma.  
 
1887-ben aztán megjelent a celluloid film is, és ekkortól a Kodak megvetette a lábát a piacon az új eljárás, a módszer és a minőség megalapozójaként. Kvázi mindenki számára elérhetővé vált a fotózás. 1925-ben a Leica hozta be a 35 mm-es filmet, ami a mai napig az alap a filmezésben és a fotózásban, már annak, aki komolyan veszi ezt a művészeti ágat. Az első színes fotó ugyan már 1861-ben elkészült, széles körben csak 1910 után terjedt el. Dr. Edwin Land már 1937-ben létrehozta a műhelyét, ahol azt a célt tűzte ki, hogy olyan gépet alkosson, mely rögtön elő is hívja a képet. Kitartó volt, és 1947 februárjában bemutatta a polaroid készüléket.
 
Az első diapozitív még 10 évvel később készült el, és a színes képre még 1963-ig várni kellett. 1959-ben az első automata fényképezőgép is lejött a „szalagról”, majd 1973-ban megszületett a digitális fényképezőgép is. 
 
Hazai ikonok 
 
Nálunk 1840 után vált egyre népszerűbbé a fotózás. Ebben az évben alkotta meg Petzval József az első nagy fényerejű objektívet, melynek köszönhetően jelentősen rövidebb idő alatt lehetett exponálni. Az 1900-as évek elején aztán egyre több magyar művész szerepelt nemzetközi kiállításokon: Angelo (Funk Pál), Pécsi József, Máté Olga, Schermann József, Székely A. László. Később Moholy-Nagy László, Kepes György, André Kertész, Brassaï (Halász Gyula), Munkácsy Márton és Robert Capa (Friedmann Endre Ernő) művészetében teljesedett ki és alakult a magyar fotográfia formanyelve. Kraszna-Krausz Andor neve is fontos, aki nem csupán fotós volt, hanem létrehozta az első fotós témájú könyvkiadót is Focal Press néven. A fentiek közül számos híres művész külföldön telepedett le a fasizmus terjedése miatt, és ott alkotott maradandót. 
 
Pesti Est-tipp: 
 
A fotográfia ünnepe alkalmából több városban rendeznek kiállítást, témába vágó eseményt, nézz utána, hova érdemes menni! Illetve októberben a Photoexpón megismerheted a legfrissebb fejlesztéseket is. Kísérletezz egy Leicával és a telefonoddal – mi a különbség? 
Sas Léna
2019.08.26
|


Játék
Cinke igazán jó gyerek: nem zavarja a szüleit, akik nagyon elfoglaltak, és mindent megadnak neki ...
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.