„Nem tartozom azon rendezők közé, akik azt gondolják, hogy egy film megváltoztathatja a világot” - Ritesh Batra

A Pesti Est exkluzív interjúja
Első filmjét ugyan Mumbaiban forgatta, és egy jellegzetesen indiai történetet mesélt el, mégsem tartozik a bollywoodi rendezők közé. Az amerikai filmes kalandok után A fényképpel most visszatért Indiába, hogy egy végtelenül romantikus filmmel facsarja ki a szívünket. Berlinben beszélgettünk.

40 éves.

 

Ezerízű szerelem című filmjét a Sundance Filmfesztivál karolta fel, és onnan vált világsikerré.

 

Azóta dolgozott már Robert Redforddal, Jane Fondával, Jim Broadbenttel és Charlotte Ramplinggel is.

Az Ezerízű szerelem című filmed óta leginkább nemzetközi produkciókat rendeztél. Milyen érzés volt A fényképpel visszatérni Indiába? 
 
Bizonyos szempontból otthonos, mert nagyrészt ugyanazzal a stábbal forgattam, ráadásul ugyanaz volt a férfi főszereplőnk is, ugyanakkor mégis nagyon más. Mumbai sokat változott öt év alatt, sokkal népesebbé, sűrűbbé vált. Borzasztó nehéz volt a kinti helyszíneken forgatni, és még ennél is nehezebb volt költöztetni a stábot egyik helyszínről a másikra. Persze minden nagyváros változik, de Mumbainál ez a változás nagyon feltűnő. Egyre nagyobb kihívás lesz nagyvárosokban élni. 
 
Fontos szereplője a város A fénykép történetének? 
 
Mindenképp az. Viszont Mumbai esetében nagyon kell vigyázni. Annyira sűrű, annyira színes az egész, hogy rendezőként inkább arra kellett figyelnem, hogy mit ne mutassak meg a háttérben. Mi az, ami lényegtelen, és eltereli a figyelmet a két ember kapcsolatáról. Ez a történet ebben a formában csak ebben a városban történhet meg, mert ezek a karakterek is szorosan ehhez a városhoz tartoznak. A konfliktus is az ottani város-vidék szembenállásból ered. A férfi munkája is erősen Mumbai-specifikus. A város maga Manhattan méretű, és iszonyatosan teli van emberekkel, akik nagyon kis helyeken, egymáshoz nagyon közel élnek. Külső szemlélőként nagyon klausztrofóbnak tűnik. 
 
Az Ezerízű szerelem nemzetközileg nagyon sikeres volt, de mit szóltak hozzá az indiai nézők? Nem volt egy bollywoodi film… 
 
Ott is nagyon sikeres volt. Előfordult, hogy egyszerre 600 vásznon játszották, és a mozik hónapokig műsoron tartották.  
 
Elsősorban az indiai vagy a nemzetközi közönségnek készítetted? 
 
Magamnak készítettem. (nevet) Tudom, hogy a producereknek a jövőbeni közönségre gondolva kell filmeket készíteniük, hiszen vissza kell hozniuk az árát, de rendezőként nem gondolkodhatsz így. Magadnak kell készítened, aztán bízni abban, hogy a világot is érdekelni fogja. 
 
Indiai filmkészítőként Bollywood egy olyan stigma volt számodra, amin túl kellett lépned valahogy? 
 
Bollywood fontos része az indiai kultúrának. A bollywoodi filmek slágerei behálózzák az indiai emberek életét. Évente kilencszáz filmet készítenek, és én ezeken nőttem fel. Rengeteg barátom dolgozik az ottani filmiparban. Jelenleg New Yorkban élek, és ettől az ipartól függetlenül dolgozom. Ha forgatok is Indiában, utána csomagolok és visszarepülök az Egyesült Államokba, szóval Bollywood nem az én közegem, de ez nem jelenti azt, hogy bármi szégyellnivalót látnék rajta. Az ott dolgozó barátaim közül sokan nagyon sikeresek, és élvezik, amit csinálnak. Bő egymilliárdos közönségnek dolgoznak, akik szeretik ezeket a filmeket. Nemcsak Indiában, de Afrikában és a Közel-Keleten is hatalmas közönségük van. Szerintem nem sokuk fejében fordulna meg, hogy Európában vagy Amerikában akarjanak sikeresek lenni. Odahaza is kijut nekik bőven a sikerből. Én 19 évesen hagytam ott Indiát, talán ezért is volt a nyugati kultúra nagyobb hatással rám. 
 
A filmjeidben az étkezés és az étel általában kiemelt fontossággal bír… 
 
Nagyon ételközpontú vagyok, odahaza szeretek főzni, és egy-egy kiemelkedően jó ételért még utazni is hajlandó vagyok. Nem tudom, mit árul el rólam, hogy az étkezésnek a filmjeimben is fontos szerep jut. A fényképben két olyan ember a főszereplő, akik szavakkal nehezen fejezik ki magukat, nekik segít, hogy a közös étkezés által is kommunikáljanak. 
 
A filmben fontos szerephez jut a lány családjánál lakó házicseléd. Miért? 
 
Igen, valahogy folyton ott van az események hátterében. Amikor gyerekként Indiában éltem, a jelenléte annyira természetes volt a családunk életében, hogy igazából fel sem tűnt. Aztán elköltöztem az Egyesült Államokba, és amikor elkezdtem visszajárni, akkor jöttem rá, hogy itt van egy nő, aki a családunk életének fontos része, mégsem tudunk róla, az életéről szinte semmit sem. Ez a gondolat eléggé megdöbbentett. Ezért szántam a karakternek nagyobb szerepet a filmben. 
 
A film vége felé a férfi főszereplő szájából elhangzik a moziból kifelé jövet, hogy a mai filmek sztorija mind ugyanolyan. Ez azt jelenti, hogy nem tartod magad sztoriorientált rendezőnek? 
 
Fontosnak tartom a történeteket, minden filmemnek van jól elmesélhető, könnyen összefoglalható története. Más kérdés, hogy nem gondolom, hogy ezeknek a történeteknek olyan hatalmas hatása volna. Nem tartozom azon rendezők közé, akik azt gondolják, hogy egy film megváltoztathatja a világot, viszont ha egy film jó, akkor visszatükrözheti nekünk a valóságot, azt a valóságot, amiben élünk. A jelenettel inkább azt akartam elérni, hogy a két karakter a film által kezdjen beszélgetni a saját valóságáról, mert meglátták magukat a filmben. A mondat nem valami metakomment a mozi jelenlegi helyzetéről, semmi ilyesmi nem állt vele szándékomban. 
 
Tulu
2019.09.30
|
(4 kép)


Film premierek

Demóna: A sötétség úrnője

amerikai családi film, 118 perc, 2019

Zombieland - A második lövés

amerikai horror-vígjáték, 99 perc, 2019

Álomnagyi

belga-francia vígjáték, 99 perc, 2019

A lelőhely

amerikai-kanadai sci-fi, 100 perc, 2018
Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Filmek a TV-ben
18:10
Pomádé
amerikai zenés film, 1978
18:10
Dr. Hope: Egy asszony nem adja fel 2.
német életrajzi filmdráma, 2009
18:20
Millió dolláros bébi
amerikai filmdráma, 2004
18:40
Pokolfajzat
amerikai akciófilm, 2004
18:45
Cliffhanger - Függő játszma
amerikai akciófilm, 1993
Ma meg holnap látogatható még a World Press Photo kiállítás. Nézzetek meg mindent a világról! #worldpressphoto2019 #kiallitas #foto #fotokiallitas #kiallitasajanlo #nemaradjle
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.