„Kellenek kihívások az életben, amik hajtják az embert” - Christian Bale

Az Alelnök főszerepéért alaposan elhízott, és a forgatás befejezése után mindössze bő fél éve volt, hogy rendesen lefogyjon Az aszfalt királyai autóversenyzője, Ken Miles szerepéért. Vajon ez a film hozhatja el az újabb Oscar-jelölést Christian Bale karrierjében?

45 éves.

 

Eddig négyszer jelölték Oscarra.

 

A harcos mellékszerepéért Oscar-díjat kapott.

Ken Miles lenyűgöző karakter. Mit tudtál róla, mielőtt felkértek Az aszfalt királyai egyik főszerepére? 
 
Igazából semmit, és szerintem nagyon sok emberrel eveztem egy csónakban ilyen szempontból. Ő egy megénekeletlen hőse a motorsportnak. Egy nagyon angol fickó a szigetország közepéből. A versenyzés előtt a seregben szolgált egy tankosztag tagjaként. Ott volt a D-napon, és utána még két-három napot harcolt, majd végigment Európán. Részt vett Belsen felszabadításában. Ezek után teljes mértékben az autóversenyzésnek szentelte az életét, hihetetlenül szenvedélyesen érzett a sportág iránt. A motorsport történetében jártas emberek rengeteg sztorit tudnak róla, főleg a 66-os Le Mans-i versenyről, de ezek mind újak voltak számomra. 
 
Örülsz, hogy megismertetheted a történetét a világgal? 
 
Igen, ugyanakkor nem tartom olyan embernek, aki mindezt a hírnévért csinálta volna. Azt hiszem, pont emiatt tartották nagyra a sporttársai – ő csak a versenyzés színtiszta élvezetéért versenyzett. Nemrég kapott helyet a versenyzők hírességének csarnokában, és azt hiszem, boldog lenne attól, ha tudná, hogy a sportágban a mai napig tudják, hogy ki ő. Szerintem ennél többre sosem vágyott. 
 
A kutatásod a témában új megvilágításba helyezte számodra, hogy ezek a versenyzők milyen veszélyeknek tették ki magukat a hatvanas években? 
 
Abszolút. Az emberben automatikusan felmerül a kérdés, hogy miért. Miért tesz valaki ilyet? Milyen ember teszi ki magát ennek? Ezek a srácok száguldó bombákon ültek. A benzintartály olyan szinten robbanásveszélyes volt, hogy óriási esély volt arra, hogy kigyullad. Ráadásul akkoriban a versenypályák mellett nem voltak profi mentős csapatok. Förtelmes történeteket hallottam emberekről, akik segítség híján a pálya mellett haltak meg olyan esetektől, amiket egy mai mentőcsapat húsz másodperc alatt megoldana. Akkoriban még nem nagyon vacakoltak az autók biztonságával, sőt az volt a hozzáállás, hogy ha majrézol a biztonságon, akkor talán nem jó ötlet, hogy autóversenyzőnek álltál. A mai autók legerősebb és legmegbízhatóbb részét a fékrendszer jelenti, de annak idején ez egyáltalán nem így volt. Ezeket a kocsikat arra tervezték, hogy 300 km/h-s sebességgel száguldjanak az egyenesekben, mindezt igazán jó fékek nélkül. Nem tudhatták, hogy az alattuk püfögő gépszörny meg tud-e állni. Az is benne volt a pakliban, hogy a fékek túlmelegednek és elolvadnak.  
 
A forgatás alatt kezdted megérteni ezeknek az embereknek a gondolkodásmódját? 
 
Az első, amit meg kellett értenem, hogy milyen ember az, aki ilyesmire képes? Ki az, aki benn akar ülni egy ilyen autóban? Viszonylag egyszerűbb a helyzet, ha valaki fiatal, és nincs még senkije. De miért csinál ilyet egy családos ember, aki nemcsak férj, hanem apa is egyben? Ken Miles ilyen fickó volt. Egy ilyen ember már biztosan nem csak önző okokból csinálja ezt.  
 
Kaszkadőrök készítettek fel a versenyzésre. Az egyikük, Robert Nagle azt mondta, született tehetség vagy, és te vagy a legügyesebb sofőr a színészek közül, akiket valaha autóvezetési trükkökre tanított. Úgy érezted, hogy bizonyítanod kell valamit ezeknek a srácoknak? 
 
Nem, mert tudtam, hogyha ilyesmiken járna az eszem, akkor nagyon gyorsan a pálya melletti ütközőkben kötök ki, összetörve a kocsit. Azt mondtam magamnak, hogy semmit sem kell bizonyítanom nekik. Nem azért voltam ott, hogy autóversenyzőt faragjanak belőlem, hanem azért, hogy imitáljam, hogy autóversenyző vagyok. Nagyon szórakoztató volt ezt csinálni, de egyszer sem éreztem magam többnek egy kezdőnél. A srácok nagyon kedvesek, hogy ilyesmiket mondanak rólam. Az biztos, hogy jó móka volt. A móka egy része látszik a filmen, egy másik része kameraképen kívül esett meg. Nagle csodálatos volt. Már dolgoztunk korábban is együtt. Lógtam ki egy 1930-as autó oldalán Wisconsinban száguldozva, egyetlen szíj tartott, és Nagle ült a volánnál. Nem is akartam, hogy egy szíj tartson, hogy adott esetben ki tudjak ugrani, ha történik valami. Csak száguldottunk át az éjszakán. Briliáns volt. Ő egy briliáns sofőr. 
 
Nehéz volt belerázódnod ebbe az egészbe úgy, hogy korábban volt már egy csúnyább motorbaleseted? 
 
Nem, mert ez egyáltalán nem emlékeztetett arra, teljesen beszíjazva ültem egy zárt fülkében. Tanítottak nekem valami fontosat: „Ne arra nézz, amerre mész, hanem arra, amerre menni akarsz”. Ez egy nagyszerű tanács volt az életre nézve is. Elsőre persze kicsit furán hangzik. Mi? Ne arra nézzek, amerre megyek? Kicsit veszélyesen hangzik. De ha belegondolsz abba, hogy merre akarsz menni, az egész valahogy értelmet nyer. Szóval, összességében véve egyáltalán nem féltem. 
 
A film rendezője, James Mangold azt mondta rólad, hogy nagyon hasonlítasz Ken Milesra abban, hogy imádod a munkád, de utálod azt a sok bullshitet, amivel együtt jár. Egyetértesz ezzel? 
 
(nagyon nevet) Jimmel már dolgoztunk együtt korábban, már több mint egy évtizede ismerjük egymást. Nézd, nem nagyon szeretem magam hasonlítgatni azokhoz a karakterekhez, akiket játszom, de ez esetben tényleg nem volt annyira nehéz dolgom. Jim azzal kezdte, hogy „ugye tudod, hogy ő te vagy?” 
 
A kutatás során beszéltél Ken fiával, Peterrel is. Mit szerettél volna megtudni tőle? 
 
Soha nem tudhatod, mit tudsz meg ilyenkor. Csak hagyod, hogy folyjék a beszélgetés, és remélhetőleg kisül belőle valami, és megtudsz valami izgalmasat. Voltak persze konkrét kérdéseim, mint az, hogy szeretett-e énekelni, vagy az utcán is gyorsan vezetett-e, vagy csak a pályán, ki volt a kedvenc írója, táncolt-e, ivott-e alkoholt. Ilyesmik. De a lényeg nem az, hanem az, hogy együtt töltsek némi időt olyan emberekkel, akik valóban ismerték őt. Ha csak beszélgetünk, időnként előállnak olyan történetekkel, amik számukra talán jelentéktelennek és haszontalannak tűnnek, de én találok bennük valami érdekeset. Előfordult, hogy megállítottam Petert egy-egy résznél, ő pedig csodálkozott, hogy pont azt találom érdekesnek. Ezenfelül, hogyha egy valóban létezett karaktert formálsz meg, akkor fontos, hogy elnyerd mindazok bizalmát, akik ismerték őt. 
 
Bizonyos szempontból a film a tökéletesség megtalálásáról szól. Te elérted már valaha? 
 
Nem, még a közelében sem jártam. De nem hinném, hogy a tökéletesség elérése volna a valódi cél, még ha annak is tűnhet. Azt hiszem, az a lényeg, hogy egyáltalán megpróbálkozzunk azzal, hogy elérjük, igaz? Ez az igazi kihívás. Kellenek kihívások az életben, amik hajtják az embert. Aztán persze felmerül a kérdés: mi is a tökéletesség? Szerintem valami, ami elérhetetlen, de minőséget visz az életünkbe, ha mégis megpróbáljuk elérni. 
 
Tulu
2019.11.11
|
(6 kép)


Film premierek

A vágyak szigete

amerikai horror, 110 perc, 2020

Sonic, a sündisznó

amerikai-japán-kanadai kalandfilm, 99 perc, 2020

Közel a horizonthoz

német romantikus filmdráma, 109 perc, 2019

A boldogságvirág

angol-német-osztrák sci-fi, 105 perc, 2019
Játék
Amit nem látsz, az is árthat neked. Az Emmy-díjas Elisabeth Moss a főszereplője ennek a félelmetes modern mesének, melyet a Universal klasszikus szörnykaraktere ihletett.
Filmek a TV-ben
18:25
Nona
amerikai romantikus film, 2017
18:30
Macska-jaj
francia-jugoszláv-német romantikus vígjáték, 1998
18:40
Penge
amerikai akciófilm, 1998
18:45
Mary és a varázsvirág
japán animációs film, 2017
18:50
SAGA - A holtak átka
amerikai kalandfilm, 2013
Ma zár a Rubens kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Sokan vannak! #gyerekkelne #rubensvandyckexhibition #kiallitasajanlo
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.