A magyar rádiózás napja – december 1.

A külföldi előzmények után, 1925 decemberének első napján, este nyolckor avató műsorral indult el a Budapest adóállomás első adása. A hallgatókat Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta akkori vezérigazgatója köszöntötte magyarul, angolul és franciául is.
Előzmények 
 
A klasszikus rádióadások létrejöttét megelőzte a Telefonhírmondó megvalósulása, melyet Puskás Tivadar tervezett, és ő is szervezte meg annak működését. Évekig kísérletezett, majd 1893. február 15-én kezdetét vette az első adás a magyar fővárosban is. Ne egy kis stúdiót képzelj el, hanem egy hatalmas gépezetet, melyben százan dolgoztak azért, hogy a hírek eljussanak A-ból B-be. Befutó információkat feldolgozó szakemberek, felolvasók, telefonos munkatársak pörögtek százon a Magyar u. 6. szám alatt, nem messze az Astoriától. 
 

Maga a rádiózás jóval később, egy bútorszállító kocsiról indult el: ez volt a 250 wattos csepeli adó „stúdiója”. Kár az idézőjel, mert tényleg akként működött, mégpedig a Gyáli úton, a Postakísérleti Állomás udvarán. Annyit tudunk még, hogy élt és dolgozott ott egy Paskay Bernát névre hallgató ember, aki egyben postai műszaki igazgató is volt, no meg elképzelésekkel, vízióval is megáldott halandó. Neki köszönhetjük azt, hogy az első próbálkozások megszülettek. ’25 januárjában aztán gazdagodott a technikai háttér egy 2 kW-os Telefunken-adó alkatrészadaggal, melynek köszönhetően rendszeressé vált a rádióadás, heti háromszor. Természetesen még csak élő műsorokkal jelentkezett a rádiós csapat, felolvastak híreket, nótákat énekeltek, kamarazenekar adott koncertet, majd egyszer csak az egyik férfinak feltűnt, hogy női hangot még nem is hallhatott a közönség. Nyomban hívták is a titkárnőt, lenne szíves felolvasni Molnár Ferenc A férj bevásárol című humoros alkotását. Szegény hölgy kisebb nyomás hatására beleegyezett, hogy ad hoc előadó is legyen. 
 
A folytatás 
 

A kezdetek után a Telefonhírmondót háttérbe szorította a vadonatúj technológia, de annak épületében folyt tovább a munka 1925 nyarától, csak már a Rákóczi út 22-ben. December elsejétől pedig a fővárosban elindult a rendszeres rádióadás, mely mögött a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. állt, melynek ekkor része volt még a Magyar Távirati Iroda is. Ezekben a hónapokban már 20 kW-os nagyadóval, T-antennával működött az állomás. Mivel időközben egyre nagyobb fejlődésen ment keresztül, ismét költözni kényszerült az intézmény. Az egykori nemzeti lovarda közelében, az akkor Sándor névre hallgató utcába tették székhelyüket. A lovardát aztán a II. Világháború „elvitte”, a rádió maradt. 1933-ban építették meg a lakihegyi új antennát, mely 120 kW-os óriásadóként híresült el a köztudatban. Magassága elérte a 300 métert, mellyel rekordot döntött Európában az antennamagasságok versenyében. 
 

Egyéb csatolmányok 
 
Magyar rádió újság: képes rádió szaklap címmel, 1924 májusában jelent meg, majd 1929-től Rádió újság néven futott tovább a Magyar Elektronikai Egyesület irányításával. A felelős szerkesztő Laszgallner Ernő volt egészen 1944-ig. Kisebb-nagyobb változásokkal módosult az évek alatt a magazin, nevében, formájában és tartalmában is megújult és alakult. 
 

A frekvenciákról (alacsony, közép és hosszú) külön fejezetet lehetne nyitni, ahogyan az adástechnikáról, valamint a hangrögzítés módozatairól is. De mivel az már kőkemény fizika, itt és most egy elegáns kanyarral kikerüljük a témát. Ma már szinte nem is hallgatunk rádiót, pedig a régi nagyok tévé híján ott kezdték virtuális pályafutásukat. A közönség azon része, akik nem tehették meg, hogy színházba járjanak, a rádiónak köszönhetően ismerhettek meg számos művet és sok-sok művészt. Később komoly riportokat, interjúkat hallgathattak, érdekes beszélgetéseket, híreket onnan, ahonnan nem is lett volna szabad. A rádió volt a kor internetje némi ferdítéssel. Mindenesetre ezen keresztül jutottak el a lakosokhoz információk, csodálatos zenei felvételek, hangjátékok. 
 
Pesti Est-tipp: 
 

Ugorj el a 8. kerületbe, a Pollack Mihály térre, mert ott van a Rádió és TV-történeti Kiállítóhely, mely az 1800-as évektől indul és a rádiós és tévés eszközök és berendezések fejlődését mutatja be. 
 
Sas Léna
2019.11.28
|
(16 kép)


Közlemény Budapest, 2020.03.12. A 2020. március 11-i kormányrendelet következtében a Pesti Est mind a nyomtatott, mind az online működését leállítja. A kialakult helyzet és a kormány döntése alapvetően befolyásolja az üzleti működésünket, emiatt kénytelenek vagyunk leállni a lapkiadással. Az elmúlt közel 30 év alatt ez lesz az első olyan hét, amikor a Pesti Est nem jelenik meg. Olvasóinkat arra kérjük, hogy tájékozódjanak – mind a hazai, mind a külföldi médiából – a koronavírussal kapcsolatos hírekről! Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, és kezdetnek ezeket weboldalakat ajánljuk az információszerzésre: angolul: theguardian.com németül: www.spiegel.de spanyolul: elpais.com franciául:  lemonde.fr Kedves olvasóink, arra szeretnénk kérni titeket, hogy tartsuk be az óvintézkedéseket, segítsük egymást abban, hogy a vírus terjedését lelassítsuk, és vigyázzunk egymásra, gondolkodjunk józanul. Hiányozni fogtok. Viszmeg Krisztina Lapigazgató
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.