Szinkronszínház

Egyszerre provokatív és nosztalgikus gesztus a TÁP Színház ötórás, már-már képzőművészeti előadása, az Utas és holdvilág, amely 2018-ban elnyerte a legjobb független színházi előadásnak járó díjat a Színházi Kritikusok Céhétől.
Provokatív, mert a különleges vizualitású playback-előadás próbára teszi mind a színészek, mind a nézők tűrőképességét, és nosztalgikus, hiszen amellett, hogy az első kamaszkori olvasmányélmény lendületével tiszteleg Szerb Antal kultikus regénye előtt, a produkció a rendező, Vajdai Vilmos 2002-es rádiójátékát veszi alapul. 
 
Eképpen válik a sokrétű utazástörténet komplex audiovizuális élménnyé: Vajdai megfosztja színészeit szavaiktól, miközben testük marionettbábuként rendelődik alá a felvételről szóló hangoknak. Már önmagában ez a gesztus is rendkívül plasztikusan jelzi a szöveg (ön)iróniáját, a megszólalások sorsszerűségét, illetve a szabad akarattól való megfosztottságot, ezt az értelmezést pedig csak erősíti az ugyancsak erőteljes humorral operáló, a MOME hallgatói által megálmodott látványvilág is. 
 
Az eklektikus színpadkép minden eleme aprólékosan kidolgozott, nincs jelentés nélküli felület a vásznon: a vetítések hol szimbolikusan, épületalaprajzok segítségével jelenítik meg az aktuális helyszínt – legyen az Olaszország, Párizs, vagy éppen egy intim titkokat rejtő lakásbelső –, hol párbeszédbe lépnek a töredezett, sőt olykor karikaturisztikus mozgású, mondataikat eltátogó szereplőkkel (koreográfia: Hegymegi Máté). A mindenféle illusztrativitástól ódzkodó vizuális megoldások hangulatteremtő ereje megkérdőjelezhetetlen, de épp ilyen fontos szerepet töltenek be a karakterek megrajzolásában is. Ennek egyik legtalálóbb példája Millicent figurája (hang: Pokorny Lia), aki pusztán a vetítések által jelenik meg a történetben, méghozzá úgy, hogy kétdimenziós testét az ünnepelt hollywoodi színésznők alakjai adják. 
 
Ehhez hasonló finom humor szövi át az egész előadást, amely úgy adózik az eredeti mű szépsége előtt, hogy közben nem feledkezik meg saját koráról: olyan friss és impulzív előadás született, amely összművészetisége révén önnön határait is folyamatosan tágítani igyekszik. 
 
 
 
 
Dézsi Fruzsina
2019.12.17
|
(4 kép)


Játék
Adam Elliot 2009-es zseniális gyurmafilmjének – melyben egy igazán különleges barátság történetével ismerkedhetünk meg – színpadi adaptációja.
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.