Magyar Világ 1938-1940

Időutazás a második világháború előtti utolsó békeévek Magyarországára
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2019. december 6. - 2020. március 15.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938-1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot, de ezt a társadalom még kevésbé érezte.
A magyar társadalom középrétege ekkorra újra megerősödött, jelentős lett a polgárság, a vidéki öntudatos parasztság biztosítani tudta saját megélhetését, ugyanakkor legendák keringtek az erzsébetvárosi Csikágóról, a budapesti alvilág központjáról, és égető szociális probléma volt a külvárosi nyomortelepek lakosainak ellátása, a vidéki parasztság helyzetének javítása, a földkérdés.  
 
Ez a korszak a színházak, kávéházak, magyar filmek aranykora, amikor berobbant a köztudatba búgó hangjával Karády Katalin, és olyan csillagok mellett foglalhatott helyet, mint Muráti Lili, Tolnay Klári, Jávor Pál vagy Páger Antal. 1938-ban a Szent István-emlékév és az Eucharisztikus Világkongresszus alatt a magyarság megmutatta, hogy a totalitárius diktatúrák és a szélsőséges eszmék térnyerése ellenére ragaszkodik keresztény gyökereihez. Ekkor indult el a Győri program, amely biztosította Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és óriási löketet adott a gazdaságnak, ugyanakkor érezhetőbbé tette az újabb világégés közeledtét. A békés területi revízióknak köszönhetően ebben a három évben három alkalommal tért vissza nagyobb terület az anyaországhoz, amelyek lakossága döntően magyar volt ugyan, de százezres nagyságrendben lettek Magyarország állampolgárai más nemzetiségű személyek, akiket az állam széleskörű nyelvi, közigazgatási, oktatási jogokat biztosítva fogadott, ugyanakkor megszületett az első két zsidótörvény, és érezhetően növekedett az antiszemitizmus. 
 
A Magyar Világ 1938-1940 – Időutazás a második világháború előtti utolsó békeévek Magyarországára című kiállítás célja, hogy a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív eszközökkel, húsz tematikus részen keresztül és egy kávézó segítségével úgy mutassa be, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték, ezáltal pillanatképet kapjunk a harmincas évek végének Magyarországáról.  
 
Minden belépőjegy mellé váltható „kávézó” programjegy, melynek felhasználásával a kiállítás előterében berendezett kávézóban a látogatók ihatnak egy italt és ehetnek egy a korszakra jellemző péksüteményt vagy édességet.  
 
2020.01.20
|
(5 kép)


Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.