A vizes élőhelyek napja – február 2.

1971-ben ezen a napon írta alá 18 ország képviselője a Ramsari Egyezményt az iráni városban, melynek hivatalos neve: „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről".

Olvasd el korábbi cikkeinket is!

Előzmények és adatok 
 
A ’71-es aláírást is hosszas munka előzte meg, és a vízimadarak vészes pusztulása adott apropót a találkozáshoz és az egyezmény létrehozásához, ami végül 1975-ben lépett hatályba. Magyarország 1979-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, ma 29 területtel van jelen a listán, amely összesen 260 677,8 hektár. Az egyezményt egyébként jelenleg 169-en írták már alá, és kilencszáz körül van a listán lévő vizes élőhelyek száma. 
 
Mit nevezünk vizes élőhelynek ebben a vonatkozásban?
 
A definíciót nem másolom ide, a lényeg annyi, hogy szinte bármilyen vízfelület, mely apálykor nem mélyebb 6 méternél. Lehet mesterséges, természetes, álló- és folyóvíz, sós és édes, mocsaras és ideiglenes, tehát majdnem bármilyen. Ha egy ország szeretne csatlakozni és védeni ezeket a vizeket, bennük a rengeteg élőlénnyel, akkor be kell jelenteniük az ország területéről legalább egy olyan tavat, vagy folyót, vagy vizes jellegű helyet, amelyért ökológiai szempontból felelősséget vállalnak, tehát fenntartják az általa biztosított életkörülményeket. 
 
Területek és feladatok 
 
Nemzetközi szinten öt csoportra osztották fel a vizes élőhelyeket: tengeri, deltához kapcsolódó, tavi, folyó menti és mocsári élőhelyek. Ezeken kívül is van még egy nagy halmaz, amelybe az emberek által megvalósított vizes élőhelyek tartoznak. Ezek lehetnek tengerparti területek, mezőgazdasági tavak, sólepárlók például.
 
Az egyezmény tevékenységei között szerepel például az, hogy meglévő vizes értékeinkért globálisan fellépjen, hogy a madarak védelme mellett az egész ökológia rendszer működését fenntartsa. Emellett biztosítja az intézményi, jogi és együttműködési kereteket. Az egyezmény titkársága Svájcban található.
 
Az egyezményt aláírók vállalják, hogy nem csupán az élőhelyek védelmére figyelnek, hanem számolnak ezekkel akkor is, amikor valamilyen regionális fejlesztést terveznek a területen. Aztán az is, hogy létrehozzanak természetvédelmi körzeteket a madarak életfeltételeinek biztosítása és javítása érdekében. És ez még mindig nem minden, hiszen ebben a témában továbbképzésről is gondoskodniuk kell.  
 
És mely területek számítanak nemzetközi jelentőségűnek?
 
Melyek például ritka, veszélyeztetett fajoknak és közösségeknek biztosítanak élőhelyet, vagy a sokféleség fenntartásában fontos állat- és növényfajok állományát tartják fenn, vagy 20 000 vagy annál több vízi madarat tartanak el rendszeresen. Az itt felsorolt lista nem teljes, de a fókusz kristálytiszta. 
 
Hazánk vizes élőhelyei 
 
Sok van szerencsére, és a huszonkilencből az egyik, a Rába-völgy hét kritériumnak is megfelel – az elég soknak számít –, hatnak pedig a Felső-Tisza, a Hortobágy, a Kardoskúti Fehértó, a Rétszilasi-halastavak, a Balaton és a Kis-Balaton. Itthoni ramsari területeinken a nagy kócsag, a vetési lúd, a nyári lúd, a nagy lilik, a tőkés réce, a dankasirály, a daru, a füstös és a pajzsoscankó, valamint a nagy boda a világ vagy európai populációjának (esetleg több mint) 1%-a fordul elő. 
 
Pesti Est tipp: 
 
Válassz ki egy hozzád közel eső vizes élőhelyet, figyeld meg a madarakat, ha van rá módod, akkor a többi állatfajt is, és örülj, ha elkapsz egy-egy szép pillanatot. Fotózz, írj róla novellát, de mindenképp add át, akinek csak tudod, hogy mennyire fontosak ezek a rendszerek a számunkra is. 
Szálka Sarolta
2020.01.29
|


Játék
2002-ben megszületett Spanyolország válasza a franciák büszkeségére, a Manu Chaóra.
? Derkó 2020 - a Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása #art #youngartist #kiállítás
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.