Állati időjósok

A néphagyomány szerint, ha gyertyaszentelő napján (február 2.) a barnamedve kijön az odvából és meglátja az árnyékát, azaz süt a nap, akkor még messze nincs vége a télnek.
Úgy tűnik, az országon belül sincs egyetértés a macik között, míg a Fővárosi Állatkert Baluja a hosszú tél mellett tette le a voksát, ez a havat remélők számára mindenképpen kedvező, addig a Miskolci Állatkert lakói, Dorka és Borka a tavasz érkezésére készülnek. Az utóbbi véleményen van Észak-Amerika leghíresebb állati időjósa, Phil, a mormota is. Mennyire hihetünk az állati időjósoknak? A falusi parasztság körében az erdő- és rétjáró emberek, pákászok, pásztorok állatokról, növényekről való tudásáról ma is legendák keringenek. Érthető, hogy az állatok viselkedését jól ismerő ember a viselkedés megváltozásából vagy betegségre, vagy időjárás-változásra következtetett. Innen ered a megfigyelés, például ha a levelibéka kuruttyol a levélen, ha a fecskék alacsonyan repülnek, ha a házbeli legyek nagyon szemtelenek, ha a kutyának esős szaga van, akkor közel az égi áldás.
A természettudósok sok jelenséget megvizsgáltak ezek közül, s némelyik igazolódott. A gyorsan bekövetkező időváltozást a rovarok érzik meg leginkább, mert a párával telítődött levegőben csak alacsonyabban repülhetnek. Amennyiben szeretnénk mielőbbi választ kapni a tavasz érkezésére vonatkozóan, úgy Zsuzsanna napján (február 19.) figyeljük meg a pacsirtákat. A népi megfigyelés szerint, ha dalra fakad, az a téli zimankós időjárás végét jelenti.

2020.02.06
|


Ifjúsági/gyerek műsorok a TV-ben
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.