„Fél évet töltöttem a kubai valóságban” - Olivier Assayas

A Pesti Est exkluzív interjúja
A kilencvenes években nagy vihart kavart Amerikában néhány kubai kém elfogása, akiket kubai ötök néven ismert meg a világ. Az ő történetükről forgatott filmet Olivier Assayas Wasp Network: Az ellenállók címmel, a nyakában a kubai titkosszolgálat kémjeivel. A Velencei Filmfesztiválon beszélgettünk.

65 éves.

 

A stylist című filmjével legjobb rendezőnek választották Cannes-ban.

 

Az egyik legtermékenyebb francia rendező.

Miért megy egy francia rendező forgatni Latin Amerikába? 
 
Szeretem Latin Amerikát, de a közeljövőben biztosan nem térnék vissza oda. Kicsit besokalltam, borzasztó nehéz forgatás volt. Fél évet töltöttem a kubai valóságban, ennél többre nincs szükségem. 
 
A Carlos volt a belépője a közelmúlt latin amerikai történelmébe. Miért tartott ilyen sokáig, hogy visszatérjen oda? 
 
Más témák foglalkoztattak, de az is közrejátszott ebben, hogy a Carlos egy igazán kemény, bonyolult forgatás volt, sokáig nem álltam készen arra, hogy hasonló nehézségeket ismét bevállaljak. Tíz évembe telt, hogy kipihenjem a Carlost, és készen álljak egy újabb olyan filmre, amiben hasonló energiák lakoznak. (nevet) Ráadásul a főszereplőm is ugyanaz lett. Ugyanakkor ahhoz is ragaszkodtam, hogy a hasonlóságok ellenére a Wasp Network: Ellenállók mégis teljesen más legyen, és Édgarnak is fontos volt, hogy másfajta karaktert játsszon. Nem volt egyszerű dolgom, ugyanis a film alapjául szolgáló könyv, a Last Soldiers of the Cold War (A Hidegháború utolsó katonái) egy újságíró által összeállított kötet, teli tényekkel, dátumokkal és nevekkel, szóval egyáltalán nem úgy van megírva, hogy elsőre alkalmasnak tűnjön a megfilmesítésre, ugyanakkor a karakterek nagyon tetszettek, éreztem, hogy jó filmszereplők válhatnának belőlük. René karaktere kiváló volt Édgar Ramíreznek, mert egy emberibb, sebezhetőbb oldalát tudta megmutatni benne. És persze izgatott a kubai forgatás lehetősége is, hiszen vizuálisan elképesztően gazdag ország, és a modern történelmükről mostanáig nem engedték, hogy filmeket forgassanak náluk.  
 
Ez egy nagyon komplikált sztori, ami sok-sok karaktert mozgat. Nem gondolt arra, hogy tévésorozatként esetleg jobban működne? 
 
Ez sosem merült fel igazán, mindig nagyjátékfilmként gondolkodtunk róla. Úgy hiszem, sorozatként meglehetősen fárasztó volna. A kubai ötökként ismert emberek, de a többi kubai kém világa sem volt túl glamúros, és a tevékenységük sem volt annyira izgalmas vagy változatos, hogy az kitöltsön egy tévésorozatnyi időt. Lényegében mindnek az volt a dolga, hogy épüljön be az Amerikában élő kubai közösségbe, és annyi információt szerezzen meg tőlük, amennyit csak tud. Aztán az egészet követte egy lehetetlenül hosszú bírósági tárgyalássorozat.  
 
Csak én érzem úgy, hogy van összefüggés a Wasp Network és a Május után című filmje között? 
 
Maximum abban az értelemben, hogy a hetvenes évek volt az a korszak nálunk Franciaországban, ami kitermelt egy olyan generációt, melynek tagjai hajlamosak voltak feláldozni magukat az eszméikért. A Május után az én generációm története, rólam és azokról a kölykökről szól, akikkel felnőttem. Mi hittünk egy utópiában, és hajlandók is voltunk tenni érte. Kommunákban éltünk, nem házasodtunk meg, és hatással voltunk a kultúrára. A kilencvenes évekbeli Kuba már nem erről szólt, a világ sokat változott a hetvenes évek óta. Kuba a kilencvenes években egy archaizmus volt. A két forradalomnak maximum a kezdeti ideálok szintjén volt közük egymáshoz. A 90-es évek Kuba számára különleges időszak volt, mert ekkoriban veszítették el a Szovjetunió támogatását, és az egész rendszer az összeomlás szélére került. Az emberek éheztek. Szerintem ez nem csak a Castro-rezsimen múlt, az emberek elfogadták a szenvedést.  
 
Mit gondol a kubai forradalomról? 
 
Nem vagyok Castro-párti, nem demokráciát építettek, nem szabadok az emberek, ugyanakkor a Batista-rezsimnek sem vagyok rajongója, és örülök, hogy a kubaiak megszabadultak tőle. Ahogy annak is, hogy kaszinóikat üzemeltető maffiát is kidobták. Kuba annyira szegény, hogy az már elzárja a külvilágtól, nagyon magába fordult az elmúlt évtizedek során, a kubaiak szinte egyáltalán nem utaznak. Nyilván erről a nemzetközi embargó is tehet, ami kegyetlenül megrövidíti a kubaiak lehetőségeit, és az árát nem a politikusok, hanem a kubai emberek fizetik meg. 
 
Miért volt nehéz a kubai forgatás? 
 
A legnehezebb az volt, hogy kijárjuk a forgatási engedélyt. Megírtam a forgatókönyvet, és azzal a kubai hatóságokhoz fordultam. Közben bejártam az országot, helyszíneket néztem, emberekkel beszélgettem, itt-ott javítgattam a forgatókönyvön, és vártam arra, hogy kapunk-e engedélyt. Végül egy illedelmes nem jött vissza tőlük, mi pedig elkezdtünk azon agyalni, hogy hol máshol a világon tudnánk leforgatni a filmet, de rájöttünk, hogy a mi költségvetésünkből lehetetlen lenne Havannát újrateremteni más környezetben. A jellegzetes építészetét nem nagyon találod meg máshol. Szerencsére a forgatókönyvünk a producerünk segítségével nagy utat járt be a bürokrácia útvesztőiben, és később azt a választ kaptuk, hogy meggondolták magukat, forgathatunk náluk. Ha ez nem így történik, nem készíthettük volna el a filmet. Az is fontos volt, hogy kis költségvetésű produkcióként az olcsó Kubára volt szükségünk, mert máshol sokkal kevesebbet ért volna a pénzünk. 
 
A kubai titkosszolgálat megfigyelte a forgatást? 
 
Egészen biztosan. Ez arrafelé a játszma része. Eleve számolsz velük. Kubában borzasztó nehéz internethez jutni, és ők biztosították nekünk a wifit ahhoz, hogy tudjunk dolgozni. Biztos vagyok abban, hogy a teljes kommunikációnkat látták. Nem volt mit titkolnunk, és semmilyen következménye nem lett a megfigyelésünknek. Sosem kértek bennünket arra, hogy bármit is megváltoztassunk a forgatókönyvben. A deal része volt, hogy ha egyszer jóváhagyták a szkriptet, és megadták az engedélyt, később már ne szólhassanak bele.  
 
Hajlandó lett volna változtatni, ha arra kérik a kubaiak? 
 
Attól függ, mit kellene megváltoztatni. Az elején például szóltak, hogy van egy jelenet, amiben Roque karaktere felpofozza a feleségét, és ez nem tetszett nekik. Mondták, hogy Roque egy vérbeli úriember, aki sosem tenne ilyet. Oké, ezt kivettük belőle. 
 
Találkozott valakivel azok közül, akik a film történetének szereplői? 
 
Igen, Renével. Az amerikai fogság után sokra vitte Kubában, most kb. az ötödik legnagyobb hatalmú embere a rezsimnek. Vele, a feleségével és a lányukkal is beszélgethettem, aki azóta már felnőtt. És beszéltem a Gael García Bernal által játszott Gerardo Hernandezzel is. Hasznosak voltak ezek a beszélgetések, kaptam tőlük pár érdekes információt, és kicsit jobban sikerült megértenem őket és a döntéseik hátterét. René elég zárkózott volt, Gerardo sokkal együttműködőbbnek mutatkozott. 
 
Mit gondol, René miért nem volt annyira együttműködő? 
 
Részben a zárkózottabb személyiségéből adódóan, részben azért, mert az ő felemelkedése a politikai ranglétrán az elmúlt néhány évben következett be, és szerintem tartott attól, hogy a filmem esetleg árthat neki. 
 
A filmben láthatunk egy archív Fidel Castro-interjúrészletet. Miért pont ezt a részt választotta ki? 
 
Ezt az interjút Castro a CNN-nek adta rögtön a kubai kémek letartóztatása után, és tetszett, hogy szépen kifejezte Kuba azonnali reakcióját a történtekre. Ha találtam volna valami hasonlót Bill Clintontól is, azt is használtam volna. A fő játékosok egyike kommentálta az eseményeket: ezt nem hagyhattam ki. Ráadásul kivételesen igaza volt, egyetértettem azzal, amit ebben a néhány mondatban elmondott. 
 
Elkíséri a filmet a kubai premierre? 
 
Ez attól függ, hogy a kubaiak akarnak-e egyáltalán ottani premiert. A filmem egy olyan témát dolgoz fel, ami nagyon érzékenynek számít nálunk. Ettől függetlenül annak örülnék, ha tarthatnék ott egy vetítést a filmen dolgozó stábtagoknak, hogy láthassák, milyen jó munkát végeznek. 
 
Ezek szerint nem fél a kubai rezsim haragjától? 
 
Nem hinném, hogy haragudnának rám, bár nem tudhatom biztosan. A filmem igyekszik minden oldallal szemben fair lenni. Megmutatja ugyan a kubaiak kegyetlenségét a jelenetben, amikor lelövik a gépeket, miközben azok nem jelentettek veszélyt rájuk, ugyanakkor a másik oldal gaztetteit is megmutatja a merényletekkel.  
 
Legközelebb is valami egzotikus országban fog forgatni? 
 
Biztosan nem. Lehetőleg Párizsban, valahol a lakásom környékén. (nevet) 
 
 
Tulu
2020.02.17
|
(7 kép)


Film premierek

Világpolgárok

olasz vígjáték, 92 perc, 2019

Talpig fegyverben

angol-német-új-zélandi akcióvígjáték, 95 perc, 2019

Mint egy főnök

amerikai vígjáték, 83 perc, 2020

Előre

amerikai animációs film, 114 perc, 2020
Filmek a TV-ben
H
23
K
24
Sze
25
Cs
26
P
27
18:10
A szórakozott
francia vígjáték, 1970
18:15
Fel!
amerikai animációs film, 2009
18:15
Gloria Bell
amerikai romantikus film, 2018
18:20
Toy Story 4.
amerikai animációs film, 2019
18:20
Kutya hideg!
amerikai kalandfilm, 2006
Közlemény Budapest, 2020.03.12. A 2020. március 11-i kormányrendelet következtében a Pesti Est mind a nyomtatott, mind az online működését leállítja. A kialakult helyzet és a kormány döntése alapvetően befolyásolja az üzleti működésünket, emiatt kénytelenek vagyunk leállni a lapkiadással. Az elmúlt közel 30 év alatt ez lesz az első olyan hét, amikor a Pesti Est nem jelenik meg. Olvasóinkat arra kérjük, hogy tájékozódjanak – mind a hazai, mind a külföldi médiából – a koronavírussal kapcsolatos hírekről! Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani, és kezdetnek ezeket weboldalakat ajánljuk az információszerzésre: angolul: theguardian.com németül: www.spiegel.de spanyolul: elpais.com franciául:  lemonde.fr Kedves olvasóink, arra szeretnénk kérni titeket, hogy tartsuk be az óvintézkedéseket, segítsük egymást abban, hogy a vírus terjedését lelassítsuk, és vigyázzunk egymásra, gondolkodjunk józanul. Hiányozni fogtok. Viszmeg Krisztina Lapigazgató
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.