„Mahlert játszani mindig hatalmas kiváltság” - Dubóczky Gergely

A Pesti Est exkluzív interjúja
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem szimfonikus zenekara a Semmelweis-évforduló alkalmából nemzetközi turnéra indul, előtte azonban a Müpa nagytermében ad jótékonysági koncertet. Ennek apropóján beszélgettünk a zenekart irányító Dubóczky Gergellyel.
A március 10-i koncerten megváltozott felállásban játszik a zenekar, mivel külföldi egyetemek hallgatói is csatlakoznak hozzátok. Honnan jött a Nemzetközi Medikus Zenekar ötlete? 
 
A mostani egy jubileumi év, a Semmelweis Egyetem alapításának 250. évfordulója. Mivel a rendezvénysorozat nemcsak a zenélésről szól, hanem szakmai konferenciákról is, úgy gondoltam, jó ötlet lenne felvenni az egyetem külföldi partnerintézményeivel kapcsolatot, és ezáltal a zenekarban játszó orvosoknak, medikusoknak egy plusz lehetőséget biztosítani arra, hogy megismerjék egymás munkáját. Nem utolsósorban Mahler I. szimfóniáját fogjuk előadni, amihez a mienknél lényegesen nagyobb létszámú zenekar szükséges. 
 
Mi alapján történt a külföldi vendégjátékosok kiválasztása erre az alkalomra? 
 
Pályázati felhívást tettünk közzé a Semmelweis Egyetem külföldi partnerintézményeinek hallgatói számára. Az érdeklődők videókat küldtek mint „próbajáték”, és ezek alapján döntöttük el, hogy melyik szólamba tudjuk majd őket beosztani. 
 

A mostani „létszámbővítés” mennyivel módosítja a zenekar megszokott felállását? 
 
Sok helyről jönnek zenészek, de körülbelül húsz fővel leszünk többen, illetve hivatásos zenészek is csatlakoznak hozzánk, mivel sok olyan szólam van, amiből mi nem vagyunk elegen egy ilyen volumenű műhöz. 
 
Milyen változást jelent az új zenészek részvétele a próbafolyamat szempontjából? 
 
A zenekarral már hosszú ideje próbálok erre koncertre, hiszen egy Mahler-szimfónia mindig komoly kihívás. A külföldi vendégeink csak az intenzív próbaidőszakban csatlakoznak hozzánk, az utolsó héten. Mahlert játszani mindig hatalmas kiváltság, egy ilyen együttesnek pedig – ráadásul a Müpában – még inkább! 
 
Gondolom, ez a megtiszteltetés – amatőr zenekarként Mahlert játszani az ország legnevesebb hangversenytermében – a zenekar hangulatát is befolyásolja. 
 
Kétségkívül nagyon lelkes a társaság és várják a koncertet. Rengeteget kell dolgoznunk, a darab sok türelmet kíván – főleg az ő részükről –, de azt kell mondjam, hogy az eredmény kárpótol mindenkit a fáradtságos próbafolyamatért, mert hatalmas élményt ad a zenekarnak. 
 

Először játszik a Medikus Zenekar a Müpában? 
 
Első alkalommal játszunk abban az értelemben, hogy egész estés koncertet ad a zenekar. De korábban is álltunk már a Művészetek Palotája színpadán. A múlt év szeptemberében a jubileumi tanévnyitón, egyszer pedig egy minisztériumi díjátadó keretein belül. Ezeken az alkalmakon már megismerkedhettek a zenészek a teremmel. 
 
A budapesti koncert után turnéra indultok. Ez is a jubileumi év programjához tartozik? 
 
Igen. A négy visegrádi országban mutatjuk be ugyanezt a programot. Tehát Budapest után Krakkóba, Prágába és Nagyszombatra megyünk. A nagyszombati koncert amiatt érdekes, mivel a Semmelweis Egyetem jogelődjét ott alapította Mária Terézia 1769-ben. Egyébként az egész turné egy rendkívül különleges esemény, mivel egy alapvetően nem kulturális diszciplínákat oktató felsőoktatási intézmény zenekara vagyunk, és az, hogy a zeneművészet ilyen hangsúlyt kap, nagyon becsülendő dolog. 
 
Ha már előkerült az egyetem zenei, kulturális élete: azon intézményekben, ahonnan a vendégjátékosaitok érkeztek, van hasonló zenei élet, mint itt, a SOTE-n? 
 
Nincsen róla tudomásom, bár érkeztek most hozzánk a berlini Humboldt Egyetemről, akiknek a zenekara például Mahler VIII. szimfóniáját játszotta – igaz, ők egy nagyon nagy intézmény. Úgy gondolom, a mi helyzetünk nemzetközi viszonylatban egyedi. Sok más tényező mellett ez a kulturális szerepvállalás is az élvonalba emeli a Semmelweis Egyetemet. 
 

Korábban is játszottatok külföldön, Bayreuthban és Svájcban, igaz, akkor kisebb műveket adtatok elő. Milyen szervezési és egyéb kihívásai vannak a mostani turnénak? 
 
Lévén most egy 88 fős zenekarral fogunk utazni, ami jóval nagyobb, mint amivel korábban útnak indultunk, és ami például egy Beethoven-műhöz szükséges, ezért egy kis stáb fogja segíteni a turné lebonyolítását. Ugyanúgy fog minden történni, mint egy rendes, nagy szimfonikus zenekarnál: mi utazunk a turnébuszban, és kisteharautón hoznak utánunk minden felszerelést, hangszert. 
 
Mondhatjuk azt, hogy a mostani Müpa-koncert és a nemzetközi turné egy új szint meglépése a zenekar életében? 
 
Mindenképpen egy új kihívás. Nem tudom, mit szólt volna a zenekar 2010-ben, miután hozzájuk kerültem, ha azt mondom, hogy tíz év múlva Mahlert fogunk játszani a Müpában. A mostani alkalom egy nagyon hosszú út eredménye. Nagyon büszke vagyok rájuk, hogy ezt elértük és ilyen nagy dolgokba bele lehet őket rángatni... Na persze annyira nem kellett rángatni őket, örömmel jönnek maguktól. (nevet) 
 
Békési Botond
2020.03.04
|


Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.