Kedvenc helyek

Tricky bécsi koncertje

Sofiensäle, 2001. július 1.

Blowback című új albuma megjelenésének hetében Bécsben koncertezett az elmúlt évtized egyik legnagyobb zenei zsenije, a Massive Attack triphop kollektívájából önállósodott Tricky. Noha fellépésre - bármilyen meghökkentő - a helyi dzsesszfesztivál, a Jazz Fest Wien keretében került sor, zenéje a legsúlyosabb triprock.


A bécsi buszpályaudvarral egy utcában lévő Sofiensäle gyönyörű régi bálterem, kábé kétezer fős. Valószínűleg nem könnyűzenei koncertekhez van szokva, de amit most kap, más miatt nem könnyű. A triphop leghíresebb pszichopatája, Tricky (született: Adrian Thaws, 1968) nehéz eset. Árva gyerek, piti kis gengszterként kezdte pályáját, majd Tricky Kid néven rapper lett, és a helyi Wild Bunch kollektívából kinőtt Massive Attack első két albumán (Blue Lines - 1991, Protection - 1994) való közreműködése tette híressé, de ez még senkit sem készített fel arra, amit szólóban művelt: 1995-ös debütalbuma, az elhunyt anyjáról elnevezett Maxinquaye a bristoli triphop legszuggesztívabb, legbetépettebb, legperverzebb műve lett, megszállott, beteg, erotikus, fullasztó anyag, amelybe a lemez tinédzser énekesnője, a hihetetlenül érzéki hangú Martina Topley-Bird vitt némi fényt (aki utána gyorsan szült is egy gyereket Trickynek).


A milliós nagyságrendben fogyó Maxinquaye sikerére Tricky reakciója a zavarkeltés volt: nagynevű vendégénekesektől (Björk, Neneh Cherry, Alison Moyet, Terry Hall stb.) hemzsegő következő albumát saját elhíresült művészneve helyett Nearly God név alatt adta ki, a második Tricky-lemez, a szintén 1996-ban megjelent Pre-Millennium Tension pedig szándékosan közönségriasztó darab lett, és erre a tendenciára 1998-ban a lemezipar elleni dühöt fröcsögő Angels With Dirty Faces csak még rátett egy lapáttal. Az időközben New Yorkba áttelepült Tricky ezután még Martinával való művészi szimbiózisának is véget vetett, és egy underground hiphop lemezt készített a Cypress Hill-tag DJ Muggs társaságában (Juxtapose), melynek kereskedelmi sikertelensége után szerződést bontott kiadójával. A tavalyi Mission Accomplished című átmeneti EP után készített új album, a Blowback közönségbarát hangzásával és sztárvendégeivel (Red Hot Chili Peppers, Alanis Morissette, Cindy Lauper, Ed Kowalczyk a Live-ból) szerez meglepetést, de ezzel együtt vagy ennek ellenére ez Tricky legjobb munkája a Maxinquaye óta. Tricky az új album hangulati váltását azzal magyarázza, hogy kiköltözött családjával a nagyvárosból egy New Jersey-beli erdőbe, és paranoiájából is kigyógyult - ezt azonban (szerencsére) egyáltalán nem érezni élő produkcióján.


Mire a zenekar színpadra lép, a faltól falig megtelt teremben már fullasztó meleg van. Tricky az első szám alatt leveszi a trikóját, és farmerja derekába gyűri. Vékony, inas kis csávó, karjain és mellén nagy tetoválások. Rosszarcú kis görcs, feje kopaszra borotvált. Zokniban van, de az is lekerül a lábáról az első szám alatt, ami nem más, mint az álganxtáknak odamondogató For Real a két évvel ezelőtti lemezről, de Tricky csak néha-néha énekel bele, hagyja, hogy zenekara (egy feka ritmusszekció, egy bohócfejű fehér billentyűs és egy Trent Reznor-kinézetű rockgitáros) játssza körbe-körbe a hipnotikus zenei témát. Tricky végig a bal szélső mikrofonnál áll, középen egy raggaénekes (az új lemezen hallható Hawkman), a jobb szélen egy feka énekesnő (róla a koncert végéig sem tudjuk biztosan eldönteni, hogy azonos-e az új albumon szereplő Ambersunshowerrel, Tricky ugyanis nem mutatja be kísérőit). Aki épp nem énekel, háttal állva ringatózik, de a mikrofonba kapaszkodó Tricky még "éneklés" (pontosabban: szörtyögve dumálás) közben is gyakran háttal kerül a közönségnek.


A második dal az énekesnőé - a Sweet Dreams (Are Made Of This) című Eurythmics-szám hangmintájára épített You Don't Wanna az új lemezről -, a komoly raggaénekes pedig csak a harmadik számban, a szintén friss Bury The Evidence-ben fordul a mikrofonhoz. Két dolog addigra nyilvánvalóvá válik: egyrészt az, hogy az éneket borzasztó szarul keverik a technikusok, tompán belefullad a zenébe (mondjuk még Hawkman mély raggája a legélvezhetőbb), másrészt meg az, hogy a megállás nélkül rángatózó Trickyt szolgáló zenekar őrületes örvényt tud kelteni.


A bő másfél órás főprogram további része egybemosódik, a három énekes különféle összeállításokban kerül a mikrofonhoz (sőt egy szám erejéig még egy további rapper is színpadra lép). Előkerülnek dalok minden Tricky-albumról: a Maxinquaye-ről például a Black Steel című rockosított Public Enemy-átirat, továbbá az Overcome (ugyanazzal a szöveggel, amit a Karmacoma című Massive Attack-számban Tricky reppel, csak női énekre áttéve), a Pre-Millenium Tensionről meg a Christiansands, a Makes Me Wanna Die és a dubos visszhangosítású, begerjedős végű verzióban előadott Bad Dreams. Mint a Tricky-koncerteken megszokott, akadnak olyan számok is, amelyek egyik albumon sem szerepelnek, a főnök és Hawkman közös, hosszú és szuggesztív darabjai. A 15 számos törzsprogram utolsó két dalában az új album sztárvendégeinek részeit (az aktuális kislemezdalban, az Evolution Revolution Love-ban Kowalczyk énektémáit, a funkos Girlsben pedig a Red Hot Chili Peppers-vezér Anthony Kiedis refrénjét), mint előre sejthető volt, az énekesnő interpretálja, de a dalok tökéletesen működnek így is.


Az 1 óra 35 perces koncertet egyetlen ráadásblokk követi három számmal - de ez 35 percig tart! Az asztmától szenvedő Tricky sok, fulladásos témájú dalának egyike, a Vent jön ("alig bírok lélegezni" - ismételgeti a refrént az énekesnő eleinte, aztán a hátralévő félórában - mivel a következő két számban már nincs szerepe - már csak táncol megállás nélkül). Tricky a Message-ből, Grandmaster Flash & The Furious Five ős-rapdalából szúr be idézeteket, aztán a szám csak nyúlik-nyúlik, csavarodik, egyre durvábban húz befelé, de így jár a következő The Moment I Feared (az Angels With Dirty Faces albumról) és a Juxtapose-ról való She Said is - mindegyik maratoni verzió. Addigra már Hawkman is újra előkerül, a színpadon a hét ember egy frekvencián rángatózik, a zenészek megszállottan nyomják a köröket, a dobos fáradhatatlanul és kikezdhetetlenül üti a bonyolult drum'n'bass-alapokat, az öthúroson játszó basszista dzsesszes futamokkal illeszkedik, a billentyűs effektezget, a szigorúan előre meredő metálgitáros feszes-idegeseket penget bele. Az izzadtságtól patakzó felsőtestű, elszíneződött nadrágú Tricky csak néha ad utasító jeleket nekik, inkább a mikrofonba csimpaszkodva görcsöl és zsolozsmázik, de akkor is szinte látható, hogy az ő agyából mennek szerteszét a hullámok. Ha ötszáz évvel ezelőtt születik, Afrikában bármelyik törzs a sámánjává fogadta volna. Európában máglyán égették volna meg.



koncertfotók: Glódi Balázs
Déri Zsolt
2001.07.05
|


Játék
A Bosszúállók-széria negyedik felvonása egy 22 filmből álló történetfolyam megismételhetetlen lezárása, egy monumentális utazás utolsó állomása.
Ma még tart a Vegetáriánus Fesztivál előadásokkal, filmekkel, egészséggel és ételekkel. #vegetáriánusfesztivál #vegetarianus #joga #vegan #egeszseg #fenntarthatosag #programajanlo
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.