Kedvenc helyek

Backyard Babies: Making Enemies Is Good

olvasói
(0)
(BMG)

Barbaró Attilának, a Junkies dalszerző-gitárosának egyik kedvenc zenekara, a svéd Backyard Babies is afféle glam-metalos punk&rollban utazik. A Brand New Hate című kislemezzel beharangozott új album a műfaj jól ismert kliséit nyújtja.


Már az I Love To Roll című kétperces nyitódalból tudunk mindent: "Zenei prostituált vagyok! Megőrültél? Yeah! Yeah! Yeah! Yeah! Szex! Mit mondasz? Drogok! Mit mondasz? Rock!" - éneklik hangos gitárok és nagyokat sorozó dobok közepette, és ezzel megmutatják, hogy milyen keretek között fognak mozogni a hátralévő 40 percben, de közben kacsintanak is, hogy nem gondolják metálosan komolyan, rendelkeznek egészséges iróniával ("túl kemény vagyok ahhoz, hogy sírjak / inkább izzadok helyette" - ez a kedvenc sorom, a záró Bigger w/a Triggerből). Az alapállással tulajdonképpen semmi baj, az előadásmód is kellőképpen lelkes, a számok sincsenek túljátszva (a két lassú, pontosabban középtempós szám, a Colours és Painkillers öt-ötperces játékideje pont a duplája az átlagos dalhossznak), de a dolog valahogy nem üt át. Valószínűleg azzal van a baj, hogy nyolcvanas évek vége óta működő skandináv kvartett dalai - korrektek ugyan, de - eredetiségtől mentesek (valahogy a magában elég dögösnek hangzó Brand New Hate is elveszik köztük), meg azzal, hogy az egész valahogy műanyagnak hangzik - körülbelül úgy, ahogy a honfitársuk, Per Gessle által írt Roxette-életmű a példaképül választott amerikai rockzenékhez képest.

6/10


www.backyardbabies.com
Déri Zsolt
2001.08.01
|


Játék
A Still Corners olyan mozis élményeket piszkál fel bennünk, mint amilyeneket Morricone filmkockái alatt élhetünk át.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.