Blur: Think Tank

A baggy színtérről egy közepes lemezzel (Leisure - 1991) indult colchesteri Blur kvartett a kilencvenes évek közepére a britpop legemblematikusabb, legsikeresebb zenekara lett (Modern Life's Rubbish - 1993, Parklife - 1994, The Great Escape - 1995), ám idővel megunta a banánt, és cím nélküli 1997-es albumával legyilkolta a britpopot (közben a Song 2 című dallal végre befutott Amerikában is), majd hűséges producerét, Stephen Streetet az ambient-guru William Orbitra cserélve egy még kibukottabb, még kísérletibb lemezzel (13 - 1999) mondott búcsút a slágereknek (jellemző, hogy a régi Blurre leginkább emlékeztető dalt, a Coffee And TV-t nem is Albarn, hanem Coxon írta és énekelte). A Best Of válogatásra biggyesztett Music Is My Radar című új dal sem volt túl közönségbarát, ezért is volt meglepő, mekkora slágereket (Clint Eastwood, 19-2000, Rock Tha House) volt képes ismét gyártani Damon Albarn a következő évben - a Gorillaz fantomzenekar álcája mögé bújva.A nagyrészt Ben Hillier producerrel (lásd: Elbow: Asleep In The Back) készült új Blur-albumra jótékony hatással volt a dalszerző-frontember dubos, groove-os Gorillaz-kitérője, illetve afrikai zenegyűjtő körútja (Afel Bocoum & Damon Albarn, Toumani Diabate & Friends: Mali Music - 2002), a végeredmény egy meleg tónusú, gazdag hangzású lemez, kísérletinek ugyan kísérleti, de jóval több dallam van rajta, mint a depressziós 13 album esetében. Zakatoló ritmusok, hangsúlyos basszusmenetek, fáradt, elszállós ének, játékos, huhogós vokálok jellemzik már az Ambulance című nyitódaltól kezdve, a gitárok érthetően háttérbe szorulnak (Coxon csak a Battery In Your Leg című "monumentális lo-fi" zárószámban szerepel, a többi gitárrészt Albarn játszotta fel), a minimál gitártémára épülő Jets dzsesszes szaxofonszólót kap a végére, de akadnak hagyományosabb, szép, finom dalok (az Out Of Time című első kislemezdal, a Good Song vagy a William Orbittal készített Sweet Song) és punkos nekifutások is (a We've Got A File On You című egyperces paranoia-attak vagy a Fatboy Slim által megeffektezett Crazy Beat). Több dalban (a másik Fatboy Slim-kollaborációban, a Gene By Gene-ben, illetve Moroccan Peoples Revolutionary Bowls Clubban) kísért a Clash hatása, így nem erőltetett az analógia: a Blur egy ideje a Sandinista fázisban jár, de van remény, hogy egyszer lesz még a pályáján egy Combat Rock is.

8/10