Kedvenc helyek

Neil Young & Crazy Horse: Greendale

olvasói
(0)
(Reprise / Warner)

Még a Magyar Távirati Iroda is hírbe foglalta a minap: „Neil Young társadalomkritkus lemezt készített.” Mintha nem azt csinálná négy évtizede egyfolytában! A Greendale a cím- és képzeletbeli amerikai kisvárosban élő Green család történetén keresztül reflektál az USA és a világ állapotára.


Greendale (beszélő név: „zöld völgy”) egy kaliforniai kisváros az óceánparton, ott éldegél Green nagypapa és nagymama. Fiuk, a Vietnámot járt és szabadidejében festegető Earl a feleségével, Edith-szel és 18 éves lányukkal, Sunnal él egy közeli farmon. Aztán egy napon a kuzinjuk, Jed lelövi az őt igazoltató rendőrt, és a város felbolydul, amikor pedig Jed lakásában egy halom fegyvert és egy anarchista kézikönyvet találnak, az FBI is kivonul. Megérkezik a média is, de Nagypapa hősiesen ellenáll a tudósítók hadának, és ott kap szívrohamot a tornácon, puskával a kézben. Aztán Sun, a környezetvédő aktivista (aki korábban monumentális háborúellenes installációt készít szalmabálákból a mező közepén az odafenn elszálló repülők utasai számára) felmászik az elektromos művek bejáratánál álló sasszoborra, odaláncolja magát, és megafonon kiabálja lázító szónoklatát. Az FBI emberei házkutatást tartanak nála és lelövik a macskáját. Sun találkozik egy Earth nevű fickóval és elindulnak Alaszkába, hogy mentsék, ami még Amerikából és a világból menthető...

Már maga az is ritka dolog, hogy Neil Young konceptalbumot készít, azonban most egy még ennél is nagyobb igényű produkcióról van szó: ez a zenei anyag csupán egy szelete egy multimédia projektnek. Neil Young (a már korábban is használt Bernard Shakey álnév alatt) operatőrként és rendezőként(!) egy filmet is készített, melyben – miközben hanganyagként a lemezt halljuk egy az egyben – színészek játsszák el a megénekelt történetet, és tátognak az általuk megformált figurákhoz tartozó dalszövegsorok alatt (a hang végig Neil Youngé marad). Ugyanígy zajlanak a koncertek is, a színészek ott játszanak a színpadon és tátognak a megfelelő részeknél, miközben Young és zenekara élőben nyomja. Aztán ott van az internetes rész, egy weboldal a teljes történettel, a dalszövegekkel, Neil Young koncert-konferanszaival, a város térképével, a szereplők részletes életrajzával és a hozzájuk kapcsolódó függelékekkel, például egy Edith által felvett country kislemezzel vagy Earl festményeivel (itt egy komplett galériát végigjárhatunk). A projektet idővel egy DVD teszi majd teljessé.

Bár a 2003-as évben kiadott legjobb Neil Young-CD a három évtizeddel ezelőtt felvett On The Beach marad, mely – a mester három további régi nagylemezével együtt – most először jelent meg CD formátumban, a szintén bluesos alaphangulatú Greendale-nek is Young legerősebb anyagai közt a helye, akkor is, ha csak a hanganyagot tekintjük. A gitárokon, orgonán és szájharmonikán játszó 58 éves dalszerző-énekes a hűséges Crazy Horse ritmuszsekciójával, Billy Talbot basszistával és Ralph Molina dobossal (ám ezúttal Poncho Sampedro ritmusgitáros nélkül), és négy vokalistanővel (köztük feleségével, Pegivel) vette fel ezeket a nyolc perc átlaghosszúságú, blues, country és southern rock alapú számokat, melyek jó részét napról napra, a stúdióba menet írta. Amennyire spontának és egyszerűek, annyira ihletettek és lenyűgözők – de hát ehhez Neil Youngnak kell lenni.


9/10
Déri Zsolt
2003.10.21
|


Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Pénteken és szombaton egy utolsó terezés a Rákóczi téren. Hajgumikészítés, kávéházi beszélgetés, reggelizés NEMAcsarnokban, lazulás, kóruszene. Nézz ki és örülj. #rakocziter #rakocziterezes #csikszerda #lazulosprogram #szomszedolosprogram
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.