Élethalálharc, Miss Sadie Thompson

Ha akadt már valaki, aki eltűnődött, vajon milyen lett volna a Mad Max, ha Jacques Tati forgatja le, vagy ugyan mi marad a Delicatessenből, ha kivonjuk belőle Jeunet-t, most végre választ talált: az Élethalálharc (La dernier combat, Luc Besson, 1983) egyszerre oldja meg mindkét kínzó talányt.

Kapcsolódó cikkek


Besson méregerős bemutatkozása posztapokaliptikus világba visz, ahol a nők kihaltak és a férfiak némák, ahol a vézna főhőst csupán a napi túlélés motiválja a sivár romok között, ahol Derrick hajdani kollégája kegyetlen hordavezérré aljasul, és ahol Leon a barbár. Minden ízében szokatlan sci-fi a szikáran egzisztencialista francia vonalból Kifutópályától az Alphaville-ig, tele buján emblematikus pillanatokkal: üdvözítő keszegeső, barlangrajzok a kórtermek falán, emberi haszonállat láncon egy csomagtartóban és persze Jean Reno a húskampóval.Kuriózumértékét akár alapkoncepciója is növelhetné, elvégre ritkán találkozik a filmbarát modern némafilmmel, ám ezen a téren az ifjú Besson mentorát, Claude Faraldot illeti az érdem, aki anarcho-utópisztikius gyöngyszemében, az 1973-as Themrocban ugyancsak hörgésekre-morgásokra redukálta a párbeszédeket - ráadásul vérfertőző kannibál hőssel a középpontban, szóval A tűz háborújának is volt honnan nyúlnia. Az Élethalálharc a no budget-filmek kisszótára, egyszerre szerzői munka és vérprofi zsánerdarab egy használt Citroen árából. Mindenek felett pedig azon kevés filmek egyike, amely képpel pörgetve is majdnem olyan jó, mint alapjáratban. Egyesek szerint még jobb is, de nekik semmi érzékük a költészet iránt.

Célközönség: halláskárosult sci-fi kedvelők és filmrendezőszakos hallgatók


Elég egy pillantást vetni a Gilda korabeli előzetesére, hogy meggyőződjünk arról, Rita Hayworth a szexikon-lexikon legszebb címszavaként épp úgy rászolgált a maga időtálló rajongótáborára, mint Marilyn vagy Traci Lords - igen nagy kár, hogy mifelénk főként sanghaji asszonyként lett ismerős, túláradó énjétől idegen szerepben. A Fickós Joey és a Miss Sadie Thompson (Curtis Bernhardt, 1953) most végre igyekszik pótolni a hiányt, igaz csupán az isteni lángvörös díva másodvirágzása idejéből. A kurta és balvégzetű színesfilm-periódus egyetlen jelentős darabjának számító zenés melodráma az Eső című Somerset Maugham-kisregény sokadik és legjobb feldolgozása: maga az író is Ritában látta végre megelevenedni életvidám prosti-hősnőjét, aki egy csendes-óceáni támaszponton ragadva egy beteges vallási fanatikus célpontjává válik.Ám ami ezt az elfeledett filmet igazi csemegévé teszi, nem a bemutató idején még 3-D-ben élvezhető dekoltázsok látványa vagy valamelyik elmaradhatatlan dalbetét (noha a Heat is On fülledt magánszámában először csillognak valódi verejték-gyöngyök csupasz női bőrön). A Miss Sadie Thompsonban Hollywood nyíltan egy hidrogénbombát játszat el sztárjával - olyan pusztító ősenergiát, ami a kis korallszigeten mindenkit ledönt a lábáról, de jó kezekben talán még megszelídülhet. Erre a kivételes szerepre pedig lehetetlen jobb bálványt találni annál a Rita Hayworthnél, akinek ledér képmása díszítette 1946 júniusában a Bikini-szigetekre ledobott kísérleti atomtöltetet - új jelentést adva ezzel a szexbomba szónak.

Célközönség: akiknek a bikini szóról egyszerre ugrik be egy telt kebel és egy gombafelhő
vadalma
2003.06.15
|


Film premierek

Világpolgárok

olasz vígjáték, 92 perc, 2019

Talpig fegyverben

angol-német-új-zélandi akcióvígjáték, 95 perc, 2019

Mint egy főnök

amerikai vígjáték, 83 perc, 2020

Előre

amerikai animációs film, 114 perc, 2020
Filmek a TV-ben
18:15
Vicces Maca
angol vígjáték, 2017
18:15
A hobbit: Az öt sereg csatája
amerikai-új-zélandi fantasztikus kalandfilm, 2014
18:20
Angry Birds 2: A film
amerikai-finn animációs film, 2019
18:30
Az utolsó esély
amerikai akciófilm, 1995
18:45
A szépség és a szörnyeteg
amerikai musical, 2017
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.