Elefánt

olvasói
7/10 (1)
Cannes-i díjnyertes filmjében, az Elefántban Gus Van Sant kedvenc városába, korai munkáinak (Drugstore Cowboy, Otthonom Idaho) helyszínére, az oregoni Portlandbe tér vissza. Némi hollywoodi kitérő (Good Will Hunting, Psycho, Fedezd fel Forrestert!) és egy Tarr Béla ihlette mű (Gerry) után a rendező ismét fiatalokról mesél: középiskolásokról, akik egy csendes kertvárosban élik mindennapi életüket.
A kamera a nyomukba szegődik, követi őket olyan hétköznapi helyszínekre, mint az iskolai menza, a tanterem, az udvar vagy a fotólabor. A diákokat mind amatőr szereplők játsszák (mindössze három hivatásos színész kapott szerepet a műben), akik saját nevüket használják a filmben. Ebből a szempontból akár dokumentum-játékfilmnek is tekinthető az Elefánt: szinte meglesett képeket látunk, hiteles felvételeket a diákéletből - sok improvizációval. Bulímiás, vécében hányó tinilányok, kiközösített, esetlen figurák (az osztály „büdösbogarai”), hétköznapi diákok a film egymás útját keresztező hősei. 
 
Gus Van Sant filmje egészen addig marad meg hitelesnek, ameddig a mai amerikai fiatalok életének autentikus pillanatképeit mutatja. Az Elefánt azonban nem utolsósorban a Columbine-i középiskolai lövöldözésre reagál (a korábbi dokumentumfilmhez, Michael Moore Kóla, puska, sültkrumplijához hasonlóan). S innen kezdve sajnos csak annyira bír eredeti lenni, mint amennyire a címe az (a rendező egy 1989-es, az észak-írországi erőszakot feldolgozó BBC-tévéfilmtől, Alan Clarke munkájától kölcsönözte). 
 
Annak ellenére, hogy Van Sant egy Cannes-i nyilatkozata szerint a nézőre akarta bízni a konklúziók levonását, elég egyértelműen és didaktikusan tiltakozik a fegyverviselés ellen. Néhány jelenet miatt pedig (elég direkt például a gyilkolós videojátékot játszó, kommandóruhás, fegyvermániás fiatal, aki egy Hitlerről szóló ismeretterjesztő filmet néz) az Elefánt ismét egy a rendező azon filmjeinek sorában, melyekre jól látható helyre van felcímkézve a csupa nagybetűs ÜZENET felirat.
fürkész
2004.04.29
|
Elephant
amerikai filmdráma, 81 perc, 2003
Tarr Béla egyetlen és legfőbb amerikai követője ezúttal a littletoni Columbine középiskolában lezajlott mészárlásnak állít játékfilmes emléket.
rendező:

Gus Van Sant

Linkek



Film premierek

Rambo V. – Utolsó vér

amerikai akciófilm, 89 perc, 2019

Folyékony arany

magyar dokumentumfilm, 77 perc, 2019

Az Aranypinty

amerikai filmdráma, 149 perc, 2019

Ad Astra – Út a csillagokba

amerikai-brazil sci-fi, 122 perc, 2019

János vitéz

magyar animációs film, 70 perc, 1973
Játék
Cinke igazán jó gyerek: nem zavarja a szüleit, akik nagyon elfoglaltak, és mindent megadnak neki ...
Filmek a TV-ben
H
16
K
17
Sze
18
18:10
18:15
Fivérek
holland film, 2017
18:20
Sirály
amerikai vígjáték, 2018
18:20
Ed Wood
amerikai életrajzi film, 1994
18:30
Bad Boys - Mire jók a rosszfiúk?
amerikai akcióvígjáték, 1995
Mától a mozikban az Ad Astra, ennek apropóján exkluzív interjunk a Pesti Estben és az est.hu-n. Link bióban, kedvcsináló sztoriban! #bradpitt #adastramovie #bradpittinterju
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.