Alfred Hitchcock-sorozat 2.

A rendező életművének immár majdnem teljes második fel hozzáférhetővé vált magyar feliratos DVD-n. A filmeket kísérő dokumentumfilmeket a filmtörténész Laurent Bouzereau készítette, akinek munkáját a Brian De Palma- és Steven Spielberg-lemezek extrái kapcsán már korábban sem győztünk dicsérni. Egyedül az szomorú, hogy a kisfilmeket kizárólag angolul tudjuk feliratozni.


Szabotőr (Saboteur, 1942)

Hitch a Szabotőr készítése idején már két éve élt és dolgozott az Egyesült Államokban, ám az őt David O. Selznick producerhez kötő, négy filmre szóló szerződést még nem teljesítette, és csupán egy filmet forgatott a producernek - Selznick ugyanis szívesebben adta bérbe rendezőjét. Hitchcock most ismét kettős bérmunkára kényszerült, ám kiszolgáltatott helyzetében is megőrizte kivételes nagyságát, és személyes, emellett minden pillanatában izgalmas filmet készített a kissé sablonos és nagyon hazafias forgatókönyvből. A szabotázzsal vádolt Barry Kane repülőgyári munkás országos menekülése a jól ismert „ártatlan ember” sémára épül, hősünk belevaló szőke hősnőjével oldalán, a gonosz kémek és a rendőrség kettős szorításában kénytelen bebizonyítani igazát - mint láttuk ezt korábban a 39 lépcsőfokban, később az Észak-Északnyugatban. Ha a menekülő páros nem is, a fő- és algonoszt alakító Otto Kruger és Norman Lloyd tökéletesen illeszkedik a Hitchcock-univerzumba. ****

Extrák:
Rajzok, látványtervek és előzetes mellett egy összeszedett és informatív Bouzerau-riportfilm Norman Lloyd főszereplésével. ***
csmoziA gyanú árnyékában (Shadow of a Doubt, 1943)

Hitchcock életművében gyakran visszatérő elem, hogy valamiképpen összetartozó, egymással párt alkotó szereplőket állít története középpontjába. Ezek a figurák gyakran amolyan Dr. Jekyll és Mr. Hyde módjára jelenítik meg egy lehetséges személyiség pozitív és negatív oldalát. A gyanú árnyékában című filmjében ennek sajátos változatát látjuk: itt a jó és a gonosz ugyanazt a nevet viseli, mindkettőjüket Charlie-nak hívják. Az egyikük egy fiatal lány, akit a kisvárosi élet halálra untat, s egyetlen vágya, hogy meglátogassa őt bálványként imádott nagybátyja (Charlie bácsi). Amikor azután a vágyott vendég váratlanul betoppan, a kisváros társasági élete egyből felbolydul, mindenki a világfit csodálja. Az unokahúg rajongását azonban hamarosan súlyos gyanú árnyékolja be, amint lassan kiderül, a nagybácsi körül valami nincs rendben...
Hitchcock ezúttal is mesterien adagolja az információkat a suspence megteremtésének érdekében. Minden apró momentum a helyén van: remek karakterek, apró poénok, feszes ritmus. Imádni való, ahogy fokozatosan vetül a gyanú árnyéka. ****

Extrák:
Egy viszonylag érdekes, 35 perces dokumentumfilm, melyben többek között Hitchcock lánya, a film két szereplője és Peter Bogdanovich nyilatkozik. Részletek a film sztoribordjából, képgaléria, előzetes. ***
terezaA kötél (Rope, 1948)

Hitchcock első színes filmje egyben a legizgalmasabb is - de elsősorban nem a benne elkövetett gyilkosság, hanem inkább a rendező által elkövetett technikai bravúr miatt: egyetlen beállításból áll, azaz vágás nélkül, valós időben rögzítették (a paradoxont trükkös tekercscserékkel oldották meg: amikor egy filmtekercs végére értek, ráközelítettek valakinek a hátára, és ebből a közeliből indult a következő „jelenet”).
Emellett a film a suspense iskolapéldája. A nézőben másfél órán át él a feszült várakozás: sikerül-e a két fiatalembernek eltitkolnia a party vendégei elől, hogy egy hullát gyömöszöltek a szobában lévő ládába? Az egyetlen helyszínből adódó feszültségre a remekül eltalált figurák és egyfajta morbid humor teszik fel a koronát. Az Idegenek a vonaton jófiúja pedig itt nagyon-nagyon rossz... *****

Extrák:
A félórás werkfilmben eleinte a film homoszexuális vonatkozásairól van szó, de szerencsére kitérnek a filmtörténeti jelentőségű vállalkozás taglalására és Hitchcock hihetetlen precizitására is. Az előzetesre pedig ebben az esetben külön fel kell hívni a figyelmet, mert igen-igen eredeti. ****
fürkészHátsó ablak (Rear Window, 1954)

Kétségtelen, hogy a Hátsó ablak a Mester egyik remekműve. Minden benne van, ami Hitchcock: voyeurizmus, szexualitás, humor, elegancia, precizitás, na meg egy izgalmas bűntény.
A szerelmi történet szinte észrevétlenül alakul át borzongató thrillerré, hogy a továbbiakban egyszerre izgulhassunk azon: leleplezik-e a kukkolók a feleséggyilkos szembeszomszédot, és sikerül-e Lisának elvetetnie magát Jeff-fel.
A film a nézői azonosulás csúcsa: egyetlen helyszínen játszódik, egy lábatört fotóriporter lakásában, és vele együtt a néző is be van zárva szobája börtönébe - a cselekményt a rendező az ő szűrőjén keresztül láttatja. Ezt a szubjektív kamera gyakori alkalmazásával hangsúlyozza: sokszor pontosan azt látjuk, amit a leskelődő hős.
A Hátsó ablak további vívmánya, hogy szavak nélkül, pusztán a képek segítségével mond el sok mindent - erre a nyitó- és a zárójelenet a legjobb példa. A film legnagyobb trükkje azonban az, hogy szégyentelenül megvezeti a nézőt: miközben azt hisszük, izgalmas thrillert látunk, a Mester valójában a filmkészítés és a filmnézés lényegéről mond metaforát. *****

Extrák:
A közel egyórás dokumentumfilmben szinte mindenre kitérnek, amire csak lehet: szó esik a narrációról, a szereplőkről, a világításról, a zenéről, a restaurálásról, a kosztümökről, a díszletről. Egy kisfilmben pedig a forgatókönyvíró mesél a rendezővel közös munkáról. ****
fürkészBajok Harryval (The Trouble With Harry, 1955)

A gyönyörű, őszi színekbe öltözött ligetekben (azaz annak álcázott stúdióban) forgatott Bajok Harryvel különös kivétel az életműben: igazi, fekete humorban pácolt vígjáték. A film főszereplői: egy elszállt festőművész, egy kicsit bamba ex-hajóskapitány, egy kedves vénkisasszony, egy ifjú anya, valamint Harry, a hulla. Harry nem csinál semmit, de ez éppen elég ahhoz, hogy bonyodalmak garmadáját zúdítsa a kisvárosi populációra. A film dialógusai a szürrealitás határát súroló, angol fekete humor ékes példái, a történet triviális, már-már blődli, de lehengerlően szórakoztató. A gyilkosságok, intrikák és a bűn örvényei itt parodisztikus formában jelennek meg, Hitchcock az általa magas fokon művelt zsánerek elé tart görbe tükröt. A Bajok Harryvel szimpatikus film: önparódia és szórakoztatás mesterfokon. ***

Extrák:
Fotoalbum, előzetes, a félórás werkfilmben a még életben lévő közreműködők emlékeznek a forgatásra és a film fogadtatására. **
kvAz ember, aki túl sokat tudott (The Man Who Knew Too Much, 1956)

Az 1956-ban készült, mára klasszikussá vált krimi egy 1935-ös film remake-je, filmtörténeti különlegesség, hogy mindkettőt Alfred Hitchcock rendezte. A történet ismerős lehet bármely tucatponyvából: egy ártatlan és ifjú házaspár sötét kémjátszmába keveredik, aminek során veszélybe kerül az életük, sőt az elvetemült gonoszok még a gyermeküket is fenyegetik - a marokkói vakáció egy Londonban tervezett merénylet körüli macska-egér játékba torkollik. A történet bemutatása és felvezetése viszont garantáltan hitchcocki: mértanilag kiszámított szerkezet, amelyben minden pont akkor és pont úgy következik, hogy a néző garantáltan lúdbőrözzön a feszültségtől. A színészek (James Stewart, Doris Day) éppúgy a maximumot nyújtják, mint a film zeneszerzője, Bernard Herrmann, akinek dallamai kitűnően illeszkednek a Hitchcock-univerzumhoz. ****

Extrák:
Fotoalbum, előzetes, félórás werkfilm. **
kvPsycho (Psycho, 1960)

A különösen nagy költségvetésű Észak-Északnyugat kritikai- és közönségsikere után Hitchcock pihenésre vágyott, szieszta gyanánt elolvasta hát Robert Bloch Psycho című könyvét, majd felvásárolta a regény összes fellelhető példányát - egyrészt, mert tetszett neki, másrészt, mert nem akarta, hogy a közönség tisztában legyen a történet megoldásával. A Mester életműve meghatározó darabját nagy titkolózás közepette, tévéfilmes stábjával forgatta, ráadásul fekete-fehérben, hogy a költségek ne lépjék túl az egymillió dollárt, és hogy a színes vér látványa ne vonja el a figyelmet a lényegről. A negyvenezer dollár lopott pénzzel szerelme karjaiba menekülő Marion Crane (Janet Leigh) utolsó, önfeledt zuhanyzása több okból is filmtörténeti jelentőségű jelenet: a húzónév Leigh korai meggyilkolása olyan PR-fogás, amit Hollywood a hatvanas évek elején még nem ismert; a film negyvennyolcadik percében elkövetett brutális késelés idejére a suspense nyugdíjba vonult és megszületett a műfajteremtő sokk; a véres szekvencia után főszereplővé előlépő Norman Bates (Anthony Perkins) figurájának egyenes ági leszármazottja a texasi láncfűrészes gyilkos, Hannibal Lecter és a többi pszichopata állat. *****

Extrák:
Az előzetesek erdejében bandukolva találkozhatunk a rendezővel, amint tárlatvezetést tart a díszletek között, egy korabeli híradás arra figyelmezteti a nézőket, hogy nem ülhetnek be késve a Psycho mozielőadására, majd egy másfél órás, kissé szószátyár interjúfüzér következik a „főszereplő” Janet Leigh, a forgatókönyvíró Joseph Stefano és Pam Hitchcock szereplésével, akik megerősítik, hogy a kósza legendákkal ellentétben a zuhanyjelenet felvételét személyesen Mr. Hitchcock vezényelte le. ****
csmozi
-NZ-
2004.12.09
|


Film premierek

Mancs őrjárat

amerikai-kanadai animációs film, 69 perc, 2019

Út a királyi operába

angol-kubai-német-spanyol életrajzi dráma, 115 perc, 2018

Családi vakáció - Irány Ibiza!

belga-francia vígjáték, 87 perc, 2018

Aki bújt

amerikai horror, 95 perc, 2019

A bűn királynői

amerikai akcióthriller, 102 perc, 2019
Játék
A szürrealista mozgalom legismertebb alkotóinak munkáival találkozhatunk a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán
Filmek a TV-ben
H
19
K
20
Sze
21
18:15
Szökevény hercegnő
amerikai-kanadai romantikus film, 2015
18:30
Kislány a küszöbön
német vígjáték, 2011
18:40
A tenger szívében
amerikai kalandfilm, 2015
18:50
Zöld Lámpás
amerikai akciófilm, 2011
18:50
Ragyogó világ
japán romantikus filmdráma, 2017 (feliratos)
JÁTÉK!!! Ma kerül ki a lelőhelyekre a legújabb Pesti Est. Fotózkodj vele bárhol a városban, használd a #pestiestles hashtaget, és mi tuti megajándékozunk egy pesti program belépővel! . . . #jatek #nyeremenyjatek #játék #posztolj #szelfizzpestiesttel
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.