Alfred Hitchcock-sorozat 3.

több filmje 4:3 képarányban szerepel a DVD-ken, szemben az eredeti film és az amerikai DVD-kiadás 1, 85:1 képarányával. A televízióképernyő arányait ezúttal nem egyszerűen a szélesvásznú kép két szélének lemetélésével vagy a leglényegesebb információkat tartalmazó képterület kiválasztásával követték, előfordulnak olyan beállítások is, amelyeken az alsó-felső takarás alatti képrészletek is feltűnnek. A végeredmény azonban mindenképp az, hogy a Madarak, a Marnie, a Szakadt függöny és a Topáz DVD nem az eredeti képet tartalmazza.


Szédülés (Vertigo, 1958)

Egyszer régen, valahol észak-északnyugaton történt, hogy egy mozimániás egy öreg filmbarátjának feltette azt a - máskülönben teljesen értelmetlen - kérdést, hogy melyik a kedvenc Hitchcock filmje. Mire az illető válasz helyett a következő történetet mesélte el:

„Tizenéves, Huszonéves és Harmincontúli beszélgetnek. Azt mondja Tizenéves: Láttam egy filmet. Nem rossz krimi, csak kicsit lassú. A nyomozó keresi a bűnöst, aki áldozatot játszik, és ennek a bűnének lesz áldozata, de az igazi bűnös a nyomozó, aki annak lesz az áldozata, hogy nyomoz.

Azt mondja Huszonéves: Az semmi. Én láttam egy cinikusan szentimentális szerelmesfilmet, ahol a férfi beleszédül egy nőbe, akik beviszi őt az erdőbe, mert egy olyan nőt játszik, aki egy másik nőt játszik, vagyis a férfi három nőbe szeretett bele egyszerre, de mivel az egyik nem elég neki, elveszti mind a hármat.

Azt mondja Harmincontúli: Az semmi. Én láttam egy filmet az életről. A hős keres valamit, amit megtalál, majd elveszít, és utána ugyanazt keresi, és mást talál, ami valahol ugyanaz, de ő az eredeti valamit akarja, ami tulajdonképpen semmi volt. Kutatja a rejtélyt, majd amikor megfejti, rájön, hogy ha a rejtélynek vége, akkor mindennek vége.

Tizenéves, Huszonéves és Harmincontúli ezután már nem szóltak, csak boraikat kortyolgatva azon méláztak, hány filmet és hány nőt is láttak, és hányszor. De hányszor.” *****

Extrák:
Fél órás, színvonalas werkfilm a műről és a restaurálásról, valamint egy többnyire érdekes audiokommentár, melyben a két restaurátor kérdezgeti a film producerét. ***
Watsz DemeterMadarak (The Birds, 1963)

Miért indítanak támadást a démonizált madarak egy Bodega Bay nevű kisváros ellen? Miért esik egybe az invázió Melanie Daniels látogatásával? Ezek azok a kérdések, amikre nem kapunk választ Hitchcock 1963-ban készült művében, melyben a Mester a suspense helyett gyakrabban él a sokkolás eszközével.

Filmjét nagyon lassan és okosan bontja ki: az első húsz-harminc perc lényegében a főhősnő jellemzése; csak ezután történik az első baljós sirálytámadás. Hitchcock ezután is jól időzít, mindig tudja, meddig nyújtsa a várakozás üres(nek tűnő) perceit.

Emellett pszichologizáló kedve sem csappant: a madártámadások mellett a filmben másfajta csatározások is zajlanak: ismét van egy fenyegető anyafigura, egy szőke és egy fekete nő, no meg egy bontakozó szerelem. A film ezzel gyönyörű párhuzamok és ellentétek rendszere.

A mai szemnek kissé már nevetségesnek tűnhet néhány trükk, de a mesteri vágástechnika, a tökéletesen adagolt feszültség és a félelmetesre stilizált hangok elfeledtetik velünk az esetlenebb madárrohamokat. És amikor a padláson megidéződik a Psycho zuhanyjelenete, mindent megbocsátunk.

Hátborzongató horror, apokaliptikus katasztrófafilm és komplex, többrétegű filmalkotás egyben - vitathatatlan, hogy Hitchcock egyik remekművével van dolgunk. *****

Extrák:
A werkfilmek mesterének, Laurent Bouzereau-nak 80 perces dokumentumfilmjében szinte minden elhangzik, ami elhangozhat; ezen kívül egy kimaradt jelenet forgatókönyve és fotói, egy le nem forgatott alternatív befejezés szkriptje és sztoribordja, Tippi Hedrennel készült próbafelvételek, híradórészlet a forgatásról, fotógaléria, előzetes. ****
fürkészMarnie (Marnie, 1964)

A Madarak kései csúcspontja után a Marnie-val kezdődött el Hitchcock pályafutásának hanyatlása, holott eredetileg ez a film lett volna a nagy visszatérés a tíz évvel azelőtti aranykorhoz, a főszerepben Grace Kellyvel. Végül a Madarak Tippi Hedrenje alakította a kleptomán, frigid, vörösfóbiás és mániákus hazudozó fiatalasszonyt, akinek az élete személy- és munkahelycserék sorozata, míg emberére nem akad Sean Connery ifjú iparmágnásának személyében. Izgalmas bűnügyi történet, amely újra és újra elbizonytalanít, kivel is rokonszenvezzünk; szimbolikus házassági dráma mélylélektani vájkálással; expresszionista kísérleti film meghökkentő képi játékokkal - a Marnie sántikáló remekmű, amelyet éppúgy lehet utálni, higgadtan értékelni erényei, mint éppenséggel rajongani érte. ****

Extrák:
A remek, egyórás dokumentumfilmben a forgatókönyv három generációjának íróitól a szereplő hölgyekig a stáb számos tagja megszólal, és elképesztően sokat megtudhatunk a film készítésének háttérről, a fogadtatásról és kapunk pár jó szempontot az értékeléshez is. Képgaléria, előzetes. ****
N. Z.Szakadt függöny (Torn Curtain, 1966)

A Mester kedvenc műfajában (kémfilm), sztárszereposztással készült produkcióban egy amerikai atomtudós a vasfüggöny mögött tesz kalandos kirándulást a keletnémet titkosszolgálat és sértődött menyasszonya őszinte sajnálatára. A 39 lépcsőfok vagy az Észak-Északnyugat eszelős fordulatait ugyan nem sikerül megismételni, de emlékezetes jelenetekben itt sincs hiány. A német ügynök kínkeserves meggyilkolása az egyik legprecízebben kidolgozott emberölés az életműben, az autóbuszos menekülés vetített háttérrel is lebilincselő, és még Hitchcock nadrágját is lepisilik egy óvatlan pillanatban. A hanggal is folyamatosan manipuláló rendező a múzeumi kergetőzést lépések fenyegető kopogására építi. Kíváncsi lettem volna, milyen a hatás térhangzással, de a kiadás ragaszkodik az eredeti monóhoz - talán jobb is így. ****

Extrák:
Érdekes, de nem kiemelkedő dokumentumfilm félórában. Kiadós fotógaléria 130 képpel és előzetes. Különlegesség a film negyedórás részlete a lecserélt Bernard Herrmann eredeti zenéjével és az eredeti, 1,85:1-hez közeli szélesvásznú képpel. ***
kovacsmTopáz (Topaz, 1969)

Hitchcock egyik legnagyobb bukása volt e kémdráma, amely az 1962-es kubai rakétaválság történetét meséli el egy francia diplomata szemszögéből, aki végül saját államvezetésében leplez le szovjet ügynököket. Ami a film kudarcát okozta, az ma, az életműsorozatot végignézve, a film legnagyobb érdekessége: a szabálytalanságok. A Topázban nincsenek sztárok, még igazi főszereplő sincs, és az elbeszélés is merészen váltogat irányokat, folyamatosan átrendezve a szereplők pozícióját, ki áll a középpontban, ki a szélen. A feszültség azonban így is működik, a filmben több zseniális pillanat is akad (különösen a némajátékok), de összhatását tekintve a haloványabb darabok egyike. ***

Extrák
Félórás, filmrészletekkel illusztrált interjú Leonard Maltin, Amerika legcsillogóbb szemű filmtörténészével, aki alapos és szórakoztató előadást tart. Megnézhetjük az eredeti, párbajozós befejezést, meg egy másik alternatívát, ami a tesztvetítések utáni bizonytalankodásban véglegesített zárás előtt készült. Az eredetileg két és fél órás film kihagyott jeleneteiből viszont csak az interjú közben láthatunk részleteket. Sztoribord, képgaléria, előzetes. ****
N. Z.Téboly (Frenzy, 1972)

Hitchcock utolsó előtti filmjével visszatér szülőföldjére, és a sorozatgyilkosos thriller álcája mögött fiatalsága Londonjára emlékezik. Bejárja a Temze partját, a piacot, betér néhány kocsmába, és kis híján a lóversenypályára is ellátogat, miközben egy titokzatos gyilkos nyakkendőjével sorra szedi áldozatait. A szexuális indíttatásból elkövetett bűn kedvelt témája a hetvenes évek szabados mozijának. A Psychóval a divat előfutárának számító Hitchcock haladva a korral most keményebb, mint eddig bármikor: meztelen női melleket mutat, háromszor is, a kulcsjelenet gyilkossága pedig kegyetlen, beteges és végtelenül hosszú. A Téboly e szokatlan közönségesség ellenére is minden pillanatában hitchcocki bájt áraszt. A rafinált mozis stilizáltság rendre felülkerekedik a hétköznapok rideg realizmusán: a durvaságot mindig finom humor oldja, a végletekig eltúlzott borzalmak kacagtató karikatúrává alakulnak. Partra sodródott hulla híre szakítja félbe a szennyezett folyó megtisztításáról beszélő szónokot, a terhelő bizonyítékot szorongató áldozat halott ujjai pedig úgy törnek, mint a ropi. Az idős rendező mindezt filmes bravúrok sorozatában mutatja be. Egy jelenetben a gyilkosság megmutatása helyett a kamera az ajtóból visszahúzódva hátramenetben levonul a lépcsőházban, kisurran a kapun, átmegy az úttesten és az utca másik oldalán állapodik meg, onnan néz fel a bűnt rejtő ablakra - egyetlen virtuóz snitt, valójában kettőből összerakva. ****

Extrák:
Kiváló, háromnegyedórás doku a főszereplők és a forgatókönyvíró visszaemlékezéseivel, valamint különösen érdekes, archív forgatási felvételekkel. A korabeli előzetes Hitchcock vicceivel szenzációs. És van még egy galéria is 100 képpel. ****
kovacsmCsaládi összeesküvés (Family Plot, 1975)

Hitchcock utolsó opusa az életmű legkevésbé hitchcocki darabja: időnként - mind képi világát, mind narrációját tekintve - leginkább egy jobban sikerült Columbo-epizódra emlékeztet. Néhol fel-felvillan a régi fény egy-egy erőteljes szemszögbeállítás és suspense erejéig, de a Mester sajnos megöregedett: fecseg, szájba rág, ismétli önmagát és híres szexuális utalásai itt már-már obszcének. Habár szórakoztatóan szövi egybe a párhuzamos cselekményszálakat egy szex- és pénzéhes médium, színész-taxisofőr szerelme és egy tehetséges túszejtő páros által bonyolított izgalmas tévedések vígjátékában, és még egy ütős autós üldözést is láthatunk, inkább ne erről a művéről emlékezzünk a thriller zseniális mesterére. ***

Extrák
A majd` 50 perces dokumentumfilmben szinte minden hozzászóló (vannak egy páran) utánozza Hitchcock hangját, és azt is megtudjuk, miért nem Al Pacinóé lett a férfi főszerep. Ezen kívül sztoribord, fotógaléria és a film kétféle előzetese. ****
fürkész
-NZ-
2005.02.04
|


Film premierek

Az oroszlánkirály

amerikai animációs film, 118 perc, 2019

Az oroszlánkirály 3D

amerikai animációs film, 118 perc, 2019

Yao utazása

francia-szenegáli vígdráma, 103 perc, 2019

Senki többet

amerikai dokumentumfilm, 98 perc, 2018

Nicky Larson - Ölni vagy kölni?

francia akcióvígjáték, 91 perc, 2018

Fehér éjszakák

amerikai horror, 147 perc, 2019

Anna

francia akcióthriller, 119 perc, 2019
Játék
A törvény embere, Luke Hobbs és a kitaszított Deckard Shaw szövetségre lépnek, amikor egy kibernetikailag felturbózott ellenség fenyegeti az emberiség jövőjét.
Filmek a TV-ben
18:15
Bizonyítás
amerikai filmdráma, 2005
18:15
Nyomoz az anyuci
amerikai krimi, 2004
18:35
Sztárom a párom
angol romantikus vígjáték, 1999
18:35
Anyák napja
amerikai romantikus vígjáték, 2016
18:40
Majd elválik
amerikai romantikus film, 1998
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.