Keresnek és kutatnak, fel sem nézve a régi levelek, lexikonok közül. E tévhitet kellene most eloszlatni; na de mi is található a levéltárakban? Az első, kézenfekvő dolog ugye a levél. Az 1990-es években egyre többen fedezték fel maguknak a levéltárakat; a kárpótlási és kárrendezési törvényt kihasználva több százezren keresték fel ezeket az intézményeket, hogy bizonyítsák saját igazukat.

Ekkor kezdett a levéltár használata szélesebb körben elterjedni. E folyamat hatására jutott eszükbe a nagy lexikonok fölött gubbasztó néniknek és bácsiknak, hogy korszerűbbé kellene tenni a levéltár használatát, közelebb hozva ezzel azt a közönséghez.

A 21. század követelményeinek megfelelve megkezdődött a digitalizáció; egy Egységes Elektronikus Levéltári Nyilvántartó Rendszer kiépítése, mely sokkal könnyebb használatot tesz majd lehetővé.

Na de folytassuk a felsorolást; vannak itt történelmi értékpapírok, államkötvények, betétkönyvek, oklevelek, melyekből több-kevesebb biztonsággal rekonstruálható Magyarország történetének első évezrede. Itt találjuk meg az első hiteles dokumentumunkat, az 1055-ben kelt Tihanyi alapítólevelet, valamint itt őrzik az Aranybullát is, hogy csak a közismertebb dokumentumoknál maradjunk. Az anyakönyvek között akár mi is keresgélhetünk; egyre nagyobb divat lesz a családfakutatás, amihez megfelelő segítséget nyújt a levéltár. Így talán még az is kiderülhet, hogy egy rég elfeledett nemesi család sarjai vagyunk, csak eddig nem tudtunk róla. Szóval kutatásra fel! (www.magyarcsaladok.freeweb.hu; www.natarch.hu)

A levéltárban bárki szabadon kutathat, akit érdekel a történelem, egyes események, személyek, vagy saját családjának múltja. A kutakodást érdemes a telefonos információval kezdeni, a levéltár munkatársai pedig tájékoztatást adnak, hogy hogyan és miként kezdjünk bele akciónkba.

Az NKA Levéltári Szakmai Kollégium az elmúlt öt évben közel ezer pályázatot támogatott, 2004-ben a támogatás összege meghaladta a 150 millió forintot. E támogatások eredményeként ma már szinte minden levéltár rendelkezik honlappal, és a levéltári anyag digitalizálása is jelentősen előrehaladt. Különösen jól sikerültek a Magyarország első ötszáz évének történetére vonatkozó, nemzetközileg is hasznosuló közzététele.