Változó világ; Tuti dolog

A friss nagy-hollywoodi kínálatot nézve nehéz elhinni, hogy volt időszak, mikor a tinivígjáték még nem csak hogy nem jelentett egyet a testnedv-fogyasztás és műfajparódiák turmixából kipréselt filmfekáliákkal, de széles tematikai spektrumú, igényes szórakoztatást kínáló, sőt akár szerzői indíttatásokat is elővillantó zsánernek számított: pedig a pink-zoknis nyolcvanas évek oly nagyigényű művészrendezőket csábított tinikomédiára, mint Robert Altman (O.C. and Stiggs, 1987) vagy Philip Kaufman (Wanderers, 1980), sőt mi több, kitermelte saját műfaji szerzőit a toplistás John Hughestól (Breakfast Club) a napfényes Randel Kleiseren át (Pomádé) a szomorkás Howard Deutch-ig (Rózsaszín románc).
A rangos művészképzőként ismert New York University filmszakán végzett Amy Heckerling például életművén átívelő tinivígjáték-trilógiáját - egy szűzesség-elvesztős diplomakisfilm után - 1982-ben kezdte a Változó világgal (Fast Times at Ridgemont High), ami mai napig a műfaj egyik legelismertebb kultuszdarabjának számít. Ebben tekintélyes szerepe volt a később rendezőként hasonló témákkal befutó Cameron Crowe forgatókönyvének is, amit saját gimnáziumi élményein alapuló sikerkönyvéből írt vászonra (miután diáknak álcázva magát újraélte kamaszkorát volt középiskolájában), még hamvas rockújságíró korában. Crowe és Hackerling ideális párkapcsolatából tökéletes tinifilm született, ami kitűnő érzékkel egyensúlyoz a romantikus komédiák és a kiábrándult kamaszdrámák kőkorlátján: színültig van beszédes pillanatképekkel (mint mikor a szüzességét koszos parkolóban elvesztő 15 éves kiscsaj a rövid és fájdalmas menet közben egy „Surfer Nazis” graffitit nézeget a feje felett), dialógusai simábban gördülnek bármely Cadillacnél, biztos távolságot tart minden olcsó moralizálástól és belemenős szociográfiai közhelytől - de legfőképp eleven, hiteles, sőt egyenesen elbűvölő figurákat farag a sok szálon futó tanévtörténet hőseit jelentő csapatnyi butácska, önámító, felületes csitriből/sihederből (sőt még a bizarr tanári kar tagjainak is tartogat empátiájából). Nem véletlen, hogy ez a film indít útjára olyan majdani sztárokat, mint Sean Penn, Jennifer Jason Leight vagy Judge Reinhold, sőt szinte a legkisebb epizódszerepben is kedves ismerősökre bukkanunk (ld. Eric Stolz és Anthony Edward kábszeres szörfös-párosát, a bikinifelsőjét lassításban szétnyitó Phoebe Catest, a brutálfocistát megformáló Forrest Whitakert vagy a lemezen megjelent, a rövidebb moziverzióban csupán villanásra feltűnő Nicolas Cage-et). A Változó világ áll a legközelebb ahhoz, hogy a nyolcvanas évek American Graffitije legyen, még úgy is, hogy a nagy előd édeskés nosztalgiáját egy sokkal életközelibb (ön)irónikus látásmódra cseréli - mert eközben annyi szív dobog benne, ami megtöltene egy egész nyári szünidőt, eperparféstul, autósmozistul, elsőcsókostul. 
 
Míg Amy és Cameron ideális randifilmjének szerzői sajátosságát a gyermekkor elmúlása felett érzett keserédes melankólia adja, addig a Tuti dolog (The Sure Thing; 1985) a korszak elsőszámú kultrendezőjeként aposztrofált Rob Reiner (This is Spinal Tap - A turné; Állj mellém; Harry és Sally) kulcsműfaját jelentő szerelmi szatírát ülteti a kamaszkomédiák zsíros táptalajába. Legyen szó mesefilmről (A herceg menyasszonya), horrordrámáról (Tortúra) vagy politikai pamfletről (Szerelem a Fehér Házban), Reiner mindig a megálmodott Nagy Ő és a józan realitások közt tátongó szakadék fölé építget történetkliséket: ezúttal egy frissen egyetemre került svihák indul amerikai odüsszeiára a nyugati parton tárt karokkal, lábakkal várakozó álomnő felé, a viszontagságos út alatt azonban rá kell, hogy ébredjen, a sors által mellé rendelt, száraz kis bölcsészcsaj lesz számára az igazi tuti dolog. Mindeközben a régi jó screwball comedy szellemesen pergő dialógusai találkoznak a road movie hagyományos kalandelemeivel (ld. Capra Ez történt egy éjszaka című klasszikusát), egyetlen jól elkapott mondatból komplett figurák születnek („Üdv, én Gary Cooper vagyok, de nem az, amelyik már meghalt.”, „A spontaneitásnak is megvan a maga ideje.”, „Én is vótam az asszonnyal Párizsban... de jó, hogy mán nem él.”) és friss sztárok szökkennek szárba a zsenge magvakból, a főhősöket megformáló John Cusack-Daphne Zuniga duótól Tim „Gary Cooper” Robbinsig (sőt még egy született feleségre is ráismerhetünk a címszerepben epizódalakító Nicolette Sheridanben). Kevés alkotás akad, amely már a címével precíz értékítéletet mond önmaga felett, tinifilmek közt ilyen a Nullánál kevesebb (nálunk Fagypont alatt) vagy a Lúzer - és pont ilyen a Tuti dolog: gyors, megbízható menet, garantáltan magas élvezeti értékkel.
vadalma
2006.10.18
|


Film premierek

Übergáz

amerikai akcióvígjáték, 93 perc, 2019

Együtt megyünk

francia vígdráma, 132 perc, 2019

Szerelem második látásra

francia vígjáték, 117 perc, 2019

Szupercella 3.: Az Ördögverem

amerikai akciófilm, 97 perc, 2019
Játék
Kitűnő budapesti indie-rock zenekar, amely Európát is készül meghódítani.
Filmek a TV-ben
18:10
A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
angol romantikus film, 2017
18:10
Szerelem a Boszporusznál
német vígjáték, 2011
18:50
Legyőzhetetlen
amerikai dráma, 2006
18:50
Lezúzva
amerikai-kanadai akciófilm, 2009
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.