The Beatles: Love

A Beatles nemcsak a klasszikus popdalokban, hanem a futurista, kísérleti zenei megoldásokban is zseniális volt: az Oasis-féléknek nyújtott örök támpontok mellett Tomorrow Never Knows című 1966-os számukra például még a Chemical Brothers is komplett életművet tudott építeni. Jellemző módon most is a Tomorrow Never Knows volt az első darab, amiből Giles és George Martin új mixet kevertek, amikor egybedolgozták a hasonlóan pszichedelikus Within You Without You-val. Bár ilyen perfekt, vegytiszta mash up több nem született a kezük alatt, ügyesen egybefolyattak néhány dalt (például a Drive My Car, What You’re Doing és The Word című szerzeményeket a 1964-65-ös évjáratból), de általában csak rövid motívumokat illesztettek be más számokból (a Strawberry Fields Foreverbe például az In My Life és a Penny Lane cifra hangszerszólóit), némelyikből rövidebb verziót vágtak (I Want To Hold Your Hand), némelyiket megfordították (a Sun Kingből így lett Gnik Nus), variáltak a sebességgel (Octopus’s Garden) és akadt olyan is, ami lényegében változatlan maradt (Help!), viszont újonnan rögzített kiegészítéseket szerencsére csak egyetlen helyen hallunk (a nyolcvanéves producer a While My Guitar Gently Weepshez vonóskíséretet komponált). A mintegy nyolcvanpercnyi zenefolyam (mely a mellékelt DVD-n 5.1-es térhatású keverésben is meghallgatható) jól példázza a Beatles-életmű hihetetlen gazdagságát és időtlenségét, az eredeti felvételek manupulációja ügyes munka, viszont nincs annyira radikális, hogy elriassza a régi rajongókat – csak attól nehéz elvonatkoztatni, hogy az egész anyag egy kissé giccses cirkuszi előadás kiszolgálására született.