Az üvegpalack és az orr tragikus találkozása - Guillermo Del Toro

Korunk egyik legtehetségesebb mexikói rendezője legújabb filmjével három „vizuális” Oscar-díjat nyert (látvány, fényképezés, smink), pedig sötét meséjében a történet még a nagyszerű látványnál is fontosabb. A Faun labirintusa rendezője egy nagy barátságos mackó, aki szinte könnyes szemmel vallja be, hogy számára a fantasy maga a vallás. Del Toróval a cannes-i fesztivál utolsó napjaiban beszélgettünk.

Linkek

Miért döntött úgy, hogy az Ördöggerinc után egy újabb, a fasiszta Spanyolországban játszódó fantasyt forgat? 
 
A spanyol polgárháború számomra nagyon izgalmas terület, és úgy gondolom, az emberek többsége számára ismeretlen dolog, hiszen manapság nem esik róla annyi szó, mint más háborús konfliktusokról, pedig meggyőződésem, hogy sok-sok tanulsággal szolgál mindannyiunk számára. Ráadásul a téma közel áll hozzám, hiszen ebben az időszakban Mexikó volt az első ország, mely megnyitotta kapuit a spanyol menekültek előtt, és nekem sok olyan barátom van, aki menekült vagy menekültek leszármazottja, így aztán számos történetet hallottam azokról a nehéz évekről. Ebben a filmben pedig különleges megoldást választottam: sötét, borzasztó meseként mutatom be az eseményeket, hogy mindenki számára szembetűnő legyen a különbség az ártatlanság szépsége és a háború borzalma között. 
 
Ezek szerint a cselekmény nagy része megtörtént eseményeken alapszik? 
 
Nem, ez egy teljesen kitalált történet, és mindössze egyetlen jelenetet kölcsönöztem egy anekdotából, melyet egy könyvben olvastam, majd beszéltem az egyik szemtanúval: az üvegpalack és az orr tragikus találkozásáról van szó. És bár a többi esemény is könnyen megtörténhetett akkoriban, hasonlókról nem találtam feljegyzéseket. 
 
Hatással volt a film születésére, hogy manapság népszerű a fantáziavilágba menekülő gyerekek figurája? 
 
Nem hiszem, mert A Faun labirintusa sokkal inkább hasonlít az Ördöggerincre, mely a saját filmem, mint bármelyik olyan fantasyre, melyben a hősök a kegyetlen világ elől egy elképzelt birodalomba menekülnek. 
 
Amikor a forgatókönyvet írta, a kislány lelkében történő folyamatok érdekelték inkább, vagy a külvilág - szintén nem unalmas - történései? 
 
Számomra az a legizgalmasabb, hogy egy gyermek miként használja a képzeletét arra, hogy jobban megértse a való világot. Ráadásul nem is menekülés ez, hiszen a lány fantáziavilága legalább olyan kegyetlen, mint a háború, de éppen ez kell neki ahhoz, hogy megértse a valóságban uralkodó gonoszságot. Én is így működtem kiskoromban, és még ma is egy belső, kitalált világ segítségével értelmezem a magam számára a külvilágot. 
 
Konkrét emlékei vannak arról, hogy gyermekként milyen világot épített ki a fejében? 
 
Természetesen, és ez a világ a mai napig itt van a fejemben, és segít megérteni a dolgokat. Így működöm. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy én sem menekülök el a fantáziámba, hanem kizárólag használom azt - miként mások a vallást: a világ jobb megértésére, és hogy rendet lássak a világba, mert az nagyon hiányzik belőle. 
 
Az Ön számára tehát a fantasy és a művészet együttese jelenti a vallást? 
 
Szilárdan hiszek abban, hogy a filmek számtalanszor megmentették az életemet. Amikor teljesen elesettnek, reménytelennek éreztem magam, találtam egy festményt, egy könyvet vagy egy filmet, és erőre kaptam. Úgy éreztem, van miért élni, van miért dolgozni. 
 
Ha a technika nem tenné lehetővé a komputergrafikai megoldásokat, akkor is hasonló fantasyket forgatna? 
 
Mai szemmel primitívnek számító technikával is elkészíthető ugyanez a látvány. A komputeranimációt kockáról kockára meg lehetne rajzolni, a lények megalkotásához pedig akár optikai trükköket is használhatnék. Szerintem nem a technika diktál a filmkészítésben, hanem a fantázia. 
 
Miért döntött úgy, hogy a Hellboy második részét Budapesten forgatja? 
 
Mivel a történetben nagyon fontos a régi kelet-európai építészet szerepe, kézenfekvő a magyar főváros kiválasztása: nemcsak az épületek és a terek csodálatosak, de kollégáim szerint a magyar stábtagok is nagyon értik a dolgukat. Több olyan filmessel beszéltem, akik a közelmúltban Budapesten forgattak, és nagyon meg voltak elégedve a helyi szolgáltatásokkal, a magyar gyártást világszínvonalúnak tartják. Minden feltétel adott ahhoz, hogy látványos filmet forgassunk, ráadásul a hírek szerint a munka után is jól érezzük majd magunkat! 
csmozi
2007.03.08
|
(16 kép)


Film premierek

Az aszfalt királyai

amerikai életrajzi dráma, 152 perc, 2019

Időtlen szerelem

olasz musical, 105 perc, 2019

Cseng mester konyhája

finn-kínai filmdráma, 114 perc, 2019

Szép csendben

magyar filmdráma, 80 perc, 2019

Ragadozók

olasz gengszterfilm, 105 perc, 2019

Amundsen

cseh-norvég-svéd filmdráma, 125 perc, 2019
Játék
Az elveszett szaloncukrok történetével idézi meg a közeledő ünnep hangulatát.
Filmek a TV-ben
18:10
Star Wars: A klónok támadása
amerikai sci-fi, 2002
18:25
Amit nem akarsz tudni a szüleidről
amerikai vígjáték, 2019
18:30
A robot és Frank
amerikai sci-fi vígjáték, 2012
18:45
Rossz társaság
amerikai krimi, 2002
18:45
A Vadász és a Jégkirálynő
amerikai fantasztikus kalandfilm, 2016 (ism.)
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.