Massimo Iosa Ghini mint kortárs olasz adalék a Rákóczi úthoz

Kinek mi jut eszébe a Keleti és a Blaha közti forgalmas Rákóczi útról? A szmog- és zajtengerben pancsoló, elszürkült, jelentéktelen, eklektikus házsorokon túl nem sok. Akad egy semmitmondó irodaépület, majd óriás foghíjként egy állandósult építkezési munkaterület.
Másik oldalon két leromlott háztömb között kikukucskál a csúf Erkel Színház sűrű, nyócker övezte kockája. Mindössze a New York Palota restaurációtól fitten feszülő díszei jelentenek vizuális felüdülést a környéken. 
 
Massimo Iosa Ghini változtatni kíván a sivár helyzeten! A 48 éves bolognai építész már milánói és firenzei tanulóévei alatt forradalmat csinált osztálytársaival „bolodizmus” címszó alatt. Nem véletlen persze a fiatal Ghini lázadása, hiszen mestere volt - és azóta is jó barátja - a legmarkánsabb olasz gondolkodó, Ettore Sottsass, aki 1980-ban, 60 éves korában kitalált és megvalósított egy, a teljes bolygót lázba hozó formatervezési forradalmat néhány fiatal építésszel az oldalán, Memphis csoport néven, akik a tárgytervezésben addig ismeretlen összetevőket, akár ipari alapanyagokat használtak fel egy-egy bútor kialakításához, szokatlanul szabad színekben és áttörő, sokkolóan újszerű formákban gondolkodtak. Miles Davies zenéje, a tomboló beat-korszak áttűnése a popba és az első igazi diszkóérába szinte kívánta, hogy Sottsassék egy Bob Dylan-szám alapján útnak indítsák a forradalmi Mempist. Ghiniék már olyan tárgyak tervezését tűzték ki célul egyetemi éveik alatt, melyek szimplán legyárthatatlanok. Formaviláguk pedig képregényekre emlékeztet, és gömbölyített, elfolyó vonalakból állnak össze. Mára nem lázad Ghini, de a Memphis talaján edzett, konvencióktól mentes egyéni látásmódja megmaradt. 
 
A New York Palota tulajdonosa, a Boscolo család először a 2001-ben felvásárolt hotel egy konferenciatermének tervezésére, ezúttal pedig az Osváth utca-Rákóczi út által határolt épületszárny megtervezésére kérte fel az olasz építészt. Megszületett tervei alapján erős kritikát kapott Ghini a konzervatív magyar tervtanácstól - hiába védte többek közt a Sportaréna építésze, Skardelli György, valamint a jelenlegi megbízott főépítész, Beleznay Éva, hogy igen, egy ilyen mai, modern épületre van szükség -, a többség ódzkodott a „barokk handabandázás”-tól, a „felesleges barokkos sallangok”-tól. Legérthetetlenebb érvvel azonban a Magyar Építészkamara elnöke szolgált, mondván: „Egy bálban kilóg az, aki sportöltözékben megy”. Összességében mégis megfontolás tárgyává teszi a tanács a projekt elfogadását, és tervének pontosítását kérték Ghinitől. 
 
A homlokzat merész vonalvezetését az olasz építész így összegezte: „Budapesten sok helyen látom az osztrák építészet hatását, valamint barokk és klasszicista nyomokat. A hullámos vonalak győztek meg róla a leginkább, hogy olyanra tervezzem az épületet, amilyenre. Meg akartam őrizni a barokk, neobarokk alapötletet. De mivel 2007-et írunk, más anyagokkal és megközelítéssel terveztem. Azt akartam elérni, hogy az épület olyan arcot mutasson, mintha vibrálna, mindamellett legyen dinamikus a forma.” 
 
eszvé
2007.03.10
|


Játék
A Swing à la Django egy innovatív, hattagú zenekar, mely ezúttal a Bakáts Feszten készül egy frenetikus hangulatú koncertre.
Copyright © 2017 Minnetonka Lapkiadó Kft.