Mindketten tapasztalt hegymászónak számítanak és a Mount Everestet is jól ismerik. Klein Dávid háromszor is vihar és rossz időjárási körülmények miatt kényszerült visszafordulni, de így is 8500 méteres magasságig jutott. Várkonyi László is több alkalommal vágott neki a hegynek, s a 2002-es expedíció alkalmával 8750 méterig jutott oxigénpalack nélkül, ezzel magyar rekorderi címet elérve. Ezenkívül mindketten számos, 8000 méter feletti csúcs megmászásában vettek már részt.
 
A legfőbb nehézséget a 8000 méter felett lévő levegő sűrűsége okozza, ami harmada a tengerszint közelében lévőnek. 
 
A hegy első magyar megmászója, Erőss Zsolt 2002-ben oxigénpalackkal jutott fel a Mount Everest csúcsára. Oxigénpalack nélkül először Reinhold Messner és Peter Habeler érte el a csúcsot 1978-ban. Napjainkig több mint 1500 hegymászónak sikerült felérnie a Föld legmagasabb pontjára. Az oxigénpalack nélküli mászások száma 100 körülire tehető. 
 
A Mount Everest megmászását a csapadékos időszak miatt a tavaszi vagy az őszi hegymászó szezonban szokás megkísérelni. A hegy csúcsára két „bejáratott” (szakszóval normál) útvonal vezet: az északi (tibeti), a másik a déli (nepáli). A magyar Ahico Everest Expedíció az északit választotta. Ez az út hosszabb, monotonabb, szélnek jobban kitett terület, mint a déli, de kevesebb technikai nehézséget okoz a hegymászóknak. 
 
A magyar hegymászók várhatóan április 2-án, vagy 3-án lépik át a tibeti határt és nagyjából öt nappal később érnek az alaptáborba, 5300 méter magasságba. Több kisebb tábort építenek majd, a legmagasabb 8300 méteren lesz. Innen indulnak majd a 8844 méteren lévő csúcs meghódítására is, feltehetően május elején. 
 
Ezúton is drukkolunk a - több értelemben vett - csúcs meghódításához! 
 
Forrás: Mozgásvilág.hu, Expeditions.hu