Kedvenc helyek

Make Some Noise – The Amnesty International Campaign To Save Darfur

est.hu:
7/10
|
olvasói
7/10 (7)
(Warner)

A segélykoncertek mellett a segélylemezeknek is nagy hagyománya van, a jó ügy érdekében közreműködő művészek pedig többnyire örömet okoznak a speciális felvételekkel rajongóiknak (kitűnő példa a War Child segélyszervezet számára készült 1995-ös első Help lemez, de a 2002-es 1 Love, a 2003-as Hope és a 2005-ös Help: A Day In The Life is bőven tartalmazott értékes pillanatokat, továbbá ugyanígy említésre méltó a Red Hot Organisation nevű AIDS-szervezet Red Hot + sorozata, például a 2002-es Red Hot + Riot album is). Ezúttal az emberi jogokért küzdő Amnesty International darfuri segélykampányának keretében jelent meg egy sztárparádés dupla válogatáslemez – John Lennon-feldolgozásokkal.
A kiadvány az 2003 óta tartó – immár többszázezer halottat és többmilliónyi menekültet számláló - darfuri humanitárius katasztrófára hívja fel a figyelmet, az Amnesty International a lemezből befolyt pénzt a probléma kezelésére fordítja. Ehhez a nyugat-szudáni konfliktushoz már kapcsolódott korábban egy segélylemez, az Oxfam nevű szervezet felkérésére született 2004-es Songs For Sudan (melyhez többek között az R.E.M., a Primal Scream, a Faithless, az Ash és Badly Drawn Boy járult hozzá egy-egy ritka felvételével), de az az anyag digitális letöltés formájában volt csak elérhető. Ez a mostani dupla album (melynek 23 számos amerikai és brit eredetije az Instant Karma, míg 28 számosra bővített nemzetközi verziója az Amnesty-kampány elnevezése nyomán a Make Some Noise címet kapta) sokkal nagyobb léptékű vállakozás – és lényegében tekinthetünk tribute albumnak, a jeles békeharcos-dalnok John Lennon művészete előtti tisztelgésnek is. 
 
A kétlemezes kiadvány gyaníthatóan a pénzesebb harmincas-negyvenes korosztályt célozta be, legalábbis erről árulkodnak a kiválasztott húzónevek (az itt meglepően puritán U2, az újra hangulatos R.E.M., a drogtémában funkoló Lenny Kravitz, a Sierra Leone’s Refugee All Stars-zal együtt ringatózó Aerosmith, továbbá a nálunk kapható nemzetközi változaton a Duran Duran, az a-ha és a Love-ot bevisszhangosítva rockosító Cure is). Persze egy-egy aktuálisabb előadóval (Christina Aguilera, Corinne Bailey Rae, Black Eyed Peas, Green Day, Snow Patrol) és egy-egy tinisztárral (Avril Lavigne, Tokio Hotel) a szélesebb közönséget is megszólítják, vagy legalább a fiatalok figyelmét is felhívják a világ problémáira. Akad néhány indie-kedvenc (Regina Spektor, The Postal Service, The Raveonettes, The Flaming Lips – ez utóbbi zenekar már az 1995-ös Working Class Hero című tribute albumon is felodolgozott egy Lennon-számot), továbbá néhány földrajzi és stiláris színesítést elősegítő előadó is (a Morrissey-kedvenc mexikói Jaguares, a countrys Big & Rich és az ausztrál Eskimo Joe, a szenegáli Youssou N’Dour, a New York-i haszid zsidó reggae énekes Matisyahu), igazán változatos összképet azonban ezzel együtt sem mutat a kiadvány. Meglepő módon sok a dalismétlés (a nálunk kapható nemzetközi kiadáson az Instant Karma háromszor, míg a #9 Dream, az Imagine és a Gimme Some Truth kétszer-kétszer hangzik el, de ez utóbbi két dal az öt számmal rövidebb amerikai verzión is duplán szerepel), és az is érdekes, hogy senki sem merte választani például a Woman Is The Nigger Of The World című protest songot.  
 
Ezeket a zseniális Lennon-szezeményeket meglehetősen nehéz elrontani (legtöbbször még a minimális változtatásokkal eljátszott verziók sem lesznek bántóan rosszak), ám igazán eltalált feldolgozást is nehéz belőlük készíteni. Úgy persze különösen nehéz, hogy az itt szereplők közül szinte senki sem törekedett radikális átértelmezésre, a végeredmény tehát egy inkább biztonságos, többnyire tisztességes lemez lett, melyen azért szerencsére akad néhány kiemelkedő darab (Christina Aguileráé úgy is az, hogy teljesen megtartja a Mother eredeti hangszerelését, míg a hetvenes-nyolcvanas évek dalszerző-énekes sztárja, Jackson Browne az Oh, My Love-ot adja elő ihletetten, Jack Johnson és Ben Harper pedig az Imagine-t, illetve a Beautiful Boyt formálja sikeresen a maga hangzásvilágához, és persze a kiadványt záró Spektor kisasszony sem hibázik a zongorára visszarabolt Real Love-val). Ez a sztárparádés dupla válogatás fontos ügyet szolgál, plusz remélhetőleg elvezet néhányakat a John Lennon/Plastic Ono Band csúcsalbumhoz is. 
Dömötör Endre
2007.08.03
|


Játék
One-woman show egy utolsó felvonásban William Luce művéből a GK Társulat és a Manna produkciójában.
Pénteken és szombaton egy utolsó terezés a Rákóczi téren. Hajgumikészítés, kávéházi beszélgetés, reggelizés NEMAcsarnokban, lazulás, kóruszene. Nézz ki és örülj. #rakocziter #rakocziterezes #csikszerda #lazulosprogram #szomszedolosprogram
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.