Nincs nap korsó nélkül! – Szemere István, söröskorsó-gyűjtő

„2 liter vidám, 4 liter boldog, 6 liter beteg.”
„Ki tilthatná meg, hogy valaki tiszteletére igyál?”
- SZEMERE ISTVÁN söröskorsógyűjtő: 
- Tavaly Söröskönyv címmel kiadtam egy 50 példányszámban készült kötetet, melyben a gyűjteményemben található régi korsókat dolgoztam föl. Magyarországon ez az első és egyetlen ilyen mű. A szöveget én írtam. A szerkesztést és az összes fényképet a feleségem készítette - nagy szakértelemmel. A könyv második fejezetének a címe: Önéletrajz korsókban elbeszélve. 1972-ben kezdtem el söröskorsót gyűjteni, úgy, hogy „cupfoltam” egyet. A könyvben is megírtam, hogy ennek „van egy szép és egy igaz verziója. A szép, hogy az első korsót a főnökömtől kaptam. Az igaz, hogy lévén a titkára voltam, tudtam, hol tárolja a reprezentációs dolgokat, és így volt alkalmam egy darabot elemelni.” 
 
- Mikor meglátta ezt a korsót, mire gondolt? 
 
- Semmire! Marhára tetszett. Egy nagyon szép formájú korsó, rajta: Fővárosi Gázművek és az embléma. A tetején a fedél egy gázlángot szimbolizál. Aztán elmentünk nyaralni Gárdonyba, ott vettünk két hagyományos korsót. Onnan átmentünk a vállalati üdülőbe, ahol vettem egy Habán-korsót, az már nagyon megtetszett. Együtt nyaraltunk a kolléganőmmel és a férjével, aki a pénzverde KISZ-titkára volt, és kinn volt a VIT-en. Megígérte, mikor hazamegyünk, akkor nekem adja a VIT-korsóját és ad még 4 korsót! Ő volt az első nagy „donor”. Év végére már összeállt egy 8-10 darabos gyűjtemény és ettől a perctől kezdve nem volt megállás... 
 
- Tetszik nekem ez a cupfolás. Hány éves volt akkor? 
 
- 25. Atyaisten! Most múltam 60. A cupfolás beletartozik a gyűjtés korai szakaszába, mikor az embernek kevesebb pénze van. Ma már nincs cupfolás. Mivel én az értékes korsókat gyűjtöm, bűncselekménynek számítana. Én csak és kizárólag antik korsókat vásárolok. Ma már nem számolom, hány korsóm van. 1500 körül lehet. Megveszem hozzá a szakirodalmat is, a könyveket a festőkről és a gyártókról. A korsók királya: a Mettlach-korsó. Sajnos a gyár 1920-ban leégett. Mielőtt Ön jött, épp egy ilyen Mettlach-korsóra licitáltam az interneten. Izgalommal várom, hogy a holnapi nap folyamán megnyerem-e vagy sem. A Mettlach gyár házi festője Heinrich Schlitt volt, akinek most vettem meg németül és angolul megjelent élettörténetét. Azért kitárul a világ evvel a gyűjtéssel! Ha az ember komolyan foglalkozik vele, akkor olvas, fordít, kutat. Csodálatos dolog. Én nagyon tisztelem a gyűjtőket, mert a gyűjtés előbb-utóbb odavezet, hogy az ember valamifajta tudásra tesz szert. Ha más nem, a helyszűke megálljt parancsol annak, hogy mindent gyűjtsön. Szelektálni csak akkor tud az ember, ha valamiféle ismeretanyaggal rendelkezik. A gyűjtés rendszerességre nevel, és fölkelti a tudás iránti vágyat. Ez mind gazdaggá teszi az embert. 
 
- Összefügg a munkája a korsókkal? 
 
- Igen! Szerencsére. A volt kolléganőmnek és lányának köszönhetem, hogy létrejött ez a csodálatos összhang: a munkám és a hobbim ugyanaz. 1996-ban egy kiállítási standon söröskorsókat vettek észre. Kiderült, hogy a kiállító cég vezetőjének barátja, egy német söröskorsógyártó cég kereskedelmi igazgatója, aki éppen magyarországi értékesítőt keres... 
 
Fölvettük velük a kapcsolatot, és még abban az évben kiutaztunk hozzájuk. Miután megmutattam nekik fényképen a gyűjteményemet, rögtön megkötötték velem az üzletet. Azóta a legnagyobb német söröskorsógyártók vezetőinek lettem személyes jó barátja. A 60. születésnapomra az egyik legszebb korsókat gyártó cég fiatal igazgatója nekem dedikált egy korsót, 01-es sorszámmal! 
 
- Mennyi időt tölt a korsók gyűjtésével? Ez mindennapi elfoglaltság? 
 
- Igen. Nincs nap korsó nélkül! Nem létezik. Vannak standard hobbijaim. Hetente ötször fitneszteremben edzek, és hetente hétszer a korsókkal foglalkozom. Amikor van időm, az interneten nézelődöm vagy angolból fordítok, és gondolatban készülök a második kötetre. 
 
- Kié lesz a megjelent könyv 50 példánya? 
 
- A gyűjtő barátaimé. Ez egy különleges ajándék, amit a külföldi üzletfeleimnek adok. 
 
1999-ben 13-an megalakítottuk a Söröskorsó és Pohárgyűjtő Egyesületet, ahol engem választottak elnöknek. Tegnap a telkemen volt egy kis összejövetel. 14-en voltunk, ezek közül heten a gyűjtőtársaim. Mi rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, igazán baráti a viszonyunk. A könyv az övéké, vagy azé a gyűjtőé, aki sokat vásárol. Annak megmutatom, és ha érdekli, akkor azon az áron, amibe nekem került, megveheti. Én rendszeresen járok ki az Ecserire, ahol engem már nagyon jól ismernek. Egy gyönyörű korsót választottam ki, amit a végén 40 ezer forintért vettem meg. Mondták, hogy cseréljük el a korsót a könyvért, de nem adtam oda. 3000 forintért odaadom a gyűjtőnek, de még 40 ezer forintért se annak, aki - elnézést a kifejezésért, de - handlé. Ez a könyv nagy alapossággal készült, tényleg sok mindent meg lehet tudni belőle. Például a használatos védjegyekről, a korsók típusairól, fajtáiról, gyártókról, feliratokról. Az összes német feliratot lefordítottuk. Ez a könyv egy kis tudományos munka. Csak egy példa, ezt nézze! Ennek a korsónak a tetején van 4 darab F. Utánanéztem és ez nem más, mint a német tornász és atlétikai társaság 4 F szimbóluma: éber, istenfélő, vidám, szabad. Elhatároztam, hogy most ezeket a korsókat vásárlom. Most már nagyon tematikusan gyűjtök, mert... nincs helyem. Ez a fő problémám és a szerencsém is egyben, mert iszonyatos pénzt költenék korsóvásárlásra. Felajánlottak 15 korsót megvételre, de nincs hova tennem. Hússzor is megnézem, hogy mit veszek a helyszűke miatt. 

- Mit csinál az egyesület? 
 
- Összejön, és jól érzi magát. Nincs politizálás és nincs gazdasági érdek. Van közöttünk buszvezető és gazdag vállalkozó. Van, aki vonattal jön, van, aki Harley Davidsonnal vagy Mercedessel. A kutyát nem érdekli. Itt mindenki gyűjtő. Az egyesület évente közgyűlést tart, ahol minden tag elmondja, hogy mi történt vele az elmúlt évben. Az új tag beszámol, hogy kiféle-miféle, milyen gyűjteménye van. Aki nem jön közgyűlésre, arra nincs is szükségünk, kizárjuk. Ez egy zártkörű társaság, nagyon nehéz bekerülni. Megnézzük, hogy kit veszünk föl. Nem célunk a létszámbővítés. Igazolvánnyal és jelvénnyel rendelkezünk, trikónk is van saját emblémával. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyesület tagjai lehetünk. A férjek a feleségekkel ülnek ott, este vacsora, tánc, szórakozás, másnap pedig valamilyen közös programot szervezünk. 
 
- A gyűjtők között vannak nők? 
 
- (kikiabál a konyhába) Pici, van női gyűjtőnk? ...tényleg! Van, Anikó! Ő a volt kolléganőm, neki köszönhetem, hogy a hobbim a munkám is egyben. 
 
- Őt is megfertőzte. 
 
- Igen, igen! Sőt kezdetben ő is jött velem tárgyalni Németországba, de akkor még nem gyűjtötte a korsókat. Most már veri a fejét a falba, hogy akkor miket gyűjthetett volna! 
 
- Van olyan gyűjtő Magyarországon, akinek több korsója van, mint Önnek? 
 
- Polonkai Sanyi szegedi gyűjtőtársunknak több van. Ő sajátságos gyűjtési filozófiával rendelkezik. Én borzasztó tematikusan gyűjtök, „nagy felkészültséggel” és nem vagyok mindenevő. Egy ember van az országban, aki többet tud nálam a korsókról... vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a korsóknak egy bizonyos csoportjáról. Ő Köves Imre bátyám, aki 80 éves. Pécsen él és „Zsolnayban nagyon jó”. Egyébként mindenevő. Minden hónapban kint van a pécsi vásáron és vesz-vesz-vesz. Mivel az élet része a halál, már eldöntötte, hogy a városé lesz a gyűjteménye. Nekem az volt a kérésem felé, hogy azért a szakmai felügyeletet az egyesületünk gyakorolhassa. Imre bátyám nagyon sokat tud, főleg a Zsolnayakról, abban nagyon profi, 1000 fölötti a gyűjteménye. A másik gyűjtőtársunk, Polonkai Sanyi jelszava: 
 
„minden héten egy új korsó!” Darabszámra megy és mindenevő. Ez is egyfajta filozófia. 
Boldog, ha a születésnapjára kap még 25 darabot. Már nem lehet a lakásában leülni. Ha kinyújtja az ember a lábát a konyhában, akkor lerúg egy korsót. Az én gyűjteményem csináltatott polcrendszeren van, megvilágítva, tagolva, fényképekkel, dokumentumokkal. 
 
- Mi, magyarok hogy állunk a korsógyártással? 
 
- Porcelángyártás volt és van Magyarországon. A cserépkorsógyártás nálunk nem alakult ki, de a porcelángyártásnak mindig megvoltak a hagyományai Herenden, Zsolnán és Hollóházán. 
 
- Hogy kategorizálja a gyűjteményét? 
 
- Azért is volt jó megírni a könyvet, mert óhatatlanul tematikus gondolkodásmódra kényszerített. A jobb átláthatóság miatt nagyobb területre lenne szükségem. Jelenleg a gyűjteményem 3 helyen található. A lakásomban, az irodámban és a nyaralómban. Miután mindenütt sok időt töltök, mindenhol kell, hogy legyen korsó. Én ránézek egy korsóra, és mindent tudok róla. Új hobbim, hogy gyűjtöm a 11-es paragrafusos korsókat. Először láttam egyet, aztán egy egészen más stílusú korsón megint egyet és egy harmadikon is. Akkor csak utánanéztem, most már vadászom rájuk. Kiderült, hogy 1516-ban Németországban kibocsátottak egy tisztasági törvényt, mely kimondja, hogy sört csak és kizárólag komlóból, malátából és friss, tiszta vízből lehet készíteni. Ez a törvény a mai napig életben van. Nézze meg a Beck sört, azon is rajta van a törvényre való hivatkozás. Isteni pillanatok, mikor az ember rájön, hogy mi az a 4 F, vagy mit takar a 11-es §! 
 
- Miből készülhet korsó? 
 
- Mindenből. Az egyik lexikonomban, az „unusual material” között fölsorolja, hogy elefántcsontból, fából, ezüstből, drágakőből. A királyi udvarokban, az 1500-1600-as években rubintokkal, gyémántokkal díszesített kupák voltak. Ma jellemzően agyagból készül a cserépkorsó, ez a leggyakoribb. Ezenkívül készülhet porcelánból, üvegből és ónból, de létezik kőkorsó is. Otthon úgy helyeztem el őket, hogy külön vannak az üvegkorsók, külön azok, melyeknek kép van az alján. Egy helyen találhatóak a Mettlach-korsók és azok, melyeket Heinrich Schlitt festett. 
 
- Mekkora a legkisebb és legnagyobb korsója? 
 
- A legkisebb korsóm 2 centes. A legnagyobb itt van a földön, 32 literes. Fél évet vártam rá, mert minden darab egyedi megrendelésre készül. A tetején Gambrinus, a sörfőzők fejedelme látható. A korsók jellemző mérete általában a fél liter, de van 7 decis és 1-2-3-4-5, 7, 12, 15 és 32 literes korsó. Van egy 7 literes Harley Davidson-korsóm, amiből a világon összesen 195 sorszámozott példány készült. Az enyém a 47-es. 
 
- Hány korsót kapott és mennyit vásárolt? 
 
- Időszakok vannak. Az első időszak, amin minden gyűjtő átesik, hogy mindenevő. Még-még-még akar! Ilyenkor sokat kap az ember a barátaitól. Az első 500 korsóból 100-at biztos, hogy kaptam. A második időszak, mikor az idő múlásával az ember anyagilag is többet engedhet meg magának, akkor elkezd vásárolni. Én a legszebb korsókat a feleségemtől kaptam, aki már az összes antikvitásban járt. Külkeres voltam és vagyok. A külföldi útjaim során nagyon sok napidíjból korsót vettem. Mióta a számítástechnika betört az életünkbe, részt veszünk internetes árverésen is... 
 
- Milyen korsónak örül a legjobban? 
 
- Ebben az évben két olyan korsót is szereztem, ami után nagyon vágyódtam. A söröskorsó- és pohárgyűjtők között nem igazán jellemző a csere. Az egyik egyesületi tag rendelt két korsót az Ecserin. Iszonyatosan vágyódtam az egyikre. Fölajánlottam helyette két másikat, értékben sokkal többet. Még egy harmadik, limitált korsót is kapott tőlem azért az egyért. Értékben szerintem én a háromszorosát adtam neki... 
 
A másik esetben kinéztem egy Szent Flórián-os korsót a katalógusból. Már többször licitáltam rá az interneten, de olyan magas árat kértek, hogy addig én már nem mentem el. Egy nap kimentem az Ecserire, ahol a söröskorsókkal roma kereskedők foglalkoznak. Engem nagyon szeretnek, értékelik a tudást. Mindig jól elbeszélgetünk: 
 
Főnök úr, tessék jönni, itt egy szép korsó magának! Vegye meg!  
 
Gyerekek, nem tudom megvenni, túl magasról indultok.” 
Adjon 5 ezerrel többet!  
Nem, nekem ennyit ér.  
Tudja mit, Főnök, legyen a magáé, de akkor »szakértse« meg a többit.  
Így kaptam meg a másik korsót. 
 
A 60. születésnapomra, hatalmas konspirációval a barátaim olyan különlegességgel leptek meg, melyet én se előtte, se utána nem láttam. Egy Mettlach-korsót kaptam, melynek a fülén rajta volt a 11-es §!! Pedig nekem szinte lehetetlen ajándékot venni. Elnézést az álszerénységért, de talán a legtöbbet én tudom az országban a korsókról. Vájtfülű vagyok és nagyon igényes. Pontosan tudom, hogy mit szeretnék. 
 
- Ugyanolyan intenzíven issza is a sört, ahogy gyűjti a korsókat? 
 
- Nem, jóformán alig iszom. Boros vagyok, annak is egy nagyon rossz és elfajzott típusa. Fröccsöt iszom, nagyon jó, száraz fehérborból... 
 
- Kikerülhetetlen a kérdés. Mit szól ehhez a szenvedélyhez a felesége? 
 
- Együtt dolgozunk. A könyvet is együtt készítettük. Beleírtam a köszönetemet, hogy nélküle a könyv csak egy szaunában dédelgetett ötlet maradt volna. A söröskorsógyűjtés meghatározza az életünket. Még a nyaralásunkat is. A feleségemmel egy „zarándokútra” indulunk, amely 10 napig tart és csak a korsókról szól. Először elmegyünk a Frankfurti Nemzetközi Vásárra, ahol találkozom a söröskorsógyárosokkal. Egyrészt megnézem az új korsókat, másrészt átveszem a kint nekem gyűjtötteket. Elmegyünk abba a Mettlach Múzeumba is, amely a leégett gyár helyén épült. Onnan 500 km-re Bad Schussenriedben található Németország legnagyobb söröskorsó-múzeuma, a Bierkrugmuseum. A tulajnak már a nagyapja is gyűjtötte a söröskorsókat. A múzeum alatt van egy kocsma, az alatt egy étterem. Az udvarban van a sörgyár, ahol a saját sörüket főzik. Van még egy ajándékbolt is... fantasztikus komplexum. Ilyenről én nem is álmodhatok, de valamiféle kiállításon én is töröm a fejemet. Itt a múzeumban 3-4000 korsó látható, ezek közül legalább 2000 antik, melyből nekem megvan 60. Boldoggá tesz, ha csak ott lehetek és láthatom őket. 
 
- Ki törli le a port a korsókról? 
 
- Ennek is van egy szép és egy igaz verziója. A szép, hogy természetesen ketten együtt, az igaz az, hogy... 
 
 
 
 
Ozsda
2007.10.09
|


Film premierek

Demóna: A sötétség úrnője

amerikai családi film, 118 perc, 2019

Zombieland - A második lövés

amerikai horror-vígjáték, 99 perc, 2019

Álomnagyi

belga-francia vígjáték, 99 perc, 2019

A lelőhely

amerikai-kanadai sci-fi, 100 perc, 2018
Játék
Roger Waters nagy sikerű 2017-18-as US + THEM világturnéjának amszterdami állomásán rögzített koncertfilm a világpremierrel egy időben, 2019 októberében, limitált vetítéssorozatban érkezik a hazai filmszínházakba.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.