„...A budai pasa... belekezd vala hidat rakni...”

Esztergom, Duna Múzeum, 2007. október 3. - november 4.
olvasói:
9/10 (4)
2003-ban aszályos nyár volt, és a Tiszában olyan kevés víz folyt Szolnoknál, hogy a Zagyva-torkolatnál előbukkantak egy cölöphíd maradványai. A jó állapotban konzerválódott tölgyfa cölöpökről a vizsgálatok során kiderült, hogy egy török kori híd tartóoszlopai.
A török kori metszetek (képünkön) is itt ábrázolják a hidat, és a laboratóriumi vizsgálat is megerősítette ezt a feltételezést.
 
Szolnok a XVI. század második felében fontos szerepet játszott a török hódoltságban. A törökök jelentős építkezéseket folytattak, a vár bástyáit átalakították rondellákká, fürdőt és dzsámit emeltek. A vár elfoglalása után 10 évvel, 1562 tavaszán Güzeldzse Rüsztem budai pasa cölöphíd veretésébe kezdett. Hazánk első állandó Tisza-hídjának építéséről a kortárs Verancsics Antal egri püspök levelében így ír: „...A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és - ahogy mondják - nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala.” 
 
A 133 éves török uralom után a császári ezredek hírére a törökök nemcsak a várat és a várost, hanem a hidat is felgyújtották, így az átkelőt ugyanazok pusztították el, akik több mint száz évvel azelőtt építették. 
 
A kiállításon a régészeti kutatásról készült fotók, a híd darabjai (kovácsoltvas abroncs, szög, tölgyfa maradványok), valamint török kori fahíd és várábrázolások láthatók. 
-kó -la
2007.10.15
|


Fesztiválok

Kolibri 25 - Jubileumi Mustra Budapest, 2018. január 21 - 29.

Játék
A kiállítás egy különleges korszak, a kommunista kultúrpolitika legendás „Három T”-s időszakának mindennapjait mutatja be a kor legnagyobb hazai művészeinek munkáján keresztül.
Copyright © 2018 Minnetonka Lapkiadó Kft.