„...A budai pasa... belekezd vala hidat rakni...”

Esztergom, Duna Múzeum, 2007. október 3. - november 4.
olvasói
9/10 (4)
2003-ban aszályos nyár volt, és a Tiszában olyan kevés víz folyt Szolnoknál, hogy a Zagyva-torkolatnál előbukkantak egy cölöphíd maradványai. A jó állapotban konzerválódott tölgyfa cölöpökről a vizsgálatok során kiderült, hogy egy török kori híd tartóoszlopai.
A török kori metszetek (képünkön) is itt ábrázolják a hidat, és a laboratóriumi vizsgálat is megerősítette ezt a feltételezést.
 
Szolnok a XVI. század második felében fontos szerepet játszott a török hódoltságban. A törökök jelentős építkezéseket folytattak, a vár bástyáit átalakították rondellákká, fürdőt és dzsámit emeltek. A vár elfoglalása után 10 évvel, 1562 tavaszán Güzeldzse Rüsztem budai pasa cölöphíd veretésébe kezdett. Hazánk első állandó Tisza-hídjának építéséről a kortárs Verancsics Antal egri püspök levelében így ír: „...A budai pasa Szolnoknál vala, és már belekezd vala hidat rakni az ő vára alatt, az ellenségnek közelében a Zagyva partján, és - ahogy mondják - nagyon kitartó munkálatokkal, olyan szélességgel, hogy két szekeret befogadjon, az negyedrészében már csaknem el is készült vala.” 
 
A 133 éves török uralom után a császári ezredek hírére a törökök nemcsak a várat és a várost, hanem a hidat is felgyújtották, így az átkelőt ugyanazok pusztították el, akik több mint száz évvel azelőtt építették. 
 
A kiállításon a régészeti kutatásról készült fotók, a híd darabjai (kovácsoltvas abroncs, szög, tölgyfa maradványok), valamint török kori fahíd és várábrázolások láthatók. 
-kó -la
2007.10.15
|


Fesztiválok

Vertigo Filmhét 2019 Budapest, 2019. július 24 - 31.

XXI. Pesthidegkúti Művészeti Fesztivál Budapest, 2019. augusztus 29. - szeptember 1.

New Orleans Swing Fesztivál 2019 Budapest, 2019. augusztus 30. - szeptember 1.

Játék
A PanyolaFeszt arra törekszik, hogy a vidék hagyományait, értékeit csokorba gyűjtve megmutassa a helybélieknek és a faluba érkezőknek egyaránt.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.