Kedvenc helyek

Hangmás: Funeral Party Budapest

est.hu:
8/10
|
olvasói
9/10 (127)
(szerzői kiadás)

Az artisztikus Amber Smith (rePRINT) és garázs-rockos Moog (Sold For Tomorrow) külföldi kiadóknál megjelent lemezei után magyar indie szcéna további kulcszenekarai is előállnak albumaikkal: az E.Z. Basic Hocus Focus című anyaga mellett a Hangmás CD-je is jelzi, hogy a nagyvilágban még mindig vadul hullámzó poszt-punk revival hazánkban is partot fogott. A kiváló koncertzenekarrá érett fővárosi együttes az elszánt depresszió és a pattogós new wave határán egyensúlyozik régóta várt debütáló albumán.
Kezdjük az egyértelművel: a Hangmás nem fog földhöz csapni eredetiségével senkit, aki követte az utóbbi öt év indie körökben zajló zenei eseményeit. Ugyanazok a gitártémák, ugyanazok a diszkóra játszó dobok és basszusok, ugyanaz a szuggesztív énekmanírok köszönnek vissza, mint az Interpol első albumától (a Hangmás alakulásának évében, 2002-ben megjelent Turn On The Bright Lightstól) kezdve sokaknál, megfejelve a rá következő Franz Ferdinand-sorlemezeken (Franz Ferdinand, You Could Have It So Much Better) feltűnő viccesen retrós, de mégis hatásos szinthangokkal, amelyek aztán már az irányzat összes prominens művén állandó vendégek voltak (The Killers: Hot Fuss, The Bravery: The Bravery), a sötét elektro-popról már nem is beszélve (Ladytron: Witching Hour).  
 
De amivel Nagy-Britanniának és többé kevésbé az Egyesült Államoknak már évek óta sikerül világszerte hipszterek tömegeit táncra bírni, az a Hangmás előadásában – és főleg a többségben lévő magyar nyelvű dalok révén – meglepően frissnek hat. Az énekes Minda Endre hangjában érezhetően ott a stílus őstörténetéből átmentett kötelező Ian Curtis-es intonáció, de stabilan megállja a helyét, és a mögötte szóló zenekar (melyben egy bájos szintis lány, illetve egy plusz osztrák gitáros is szerepet kap) hiba nélkül hozza a táncolható és bólogatható alapokat. A dalok mókásan utalgatnak a szélrózsa minden irányába: a Paulo Coelho könyvén alapuló Veronika meg akar halni a Queens Of The Stone Age hasonlóan felsorolós tudatmódosító-önpusztító számára, a Feel Good Hit Of The Summerre utal, az Exercise One a What A Wonderful Worlddel viccelődik, a Houston pedig úgy kezdődik, mint egy fapados Quimby-dal. Az igencsak behatárolt hazai színtéren a Hangmás kuriózumát és igazi erősségét (az energikus élő megszólalás mellett) az jelenti, hogy a külföldi hatások mellett a magyar underground – főleg az Európa Kiadó, a Kézi-Chopin és a korai Sexepil fémjelezte – örökségét is ügyesen beépíti saját világába. 
 
A 2006-os Freak Show EP-ről ismert három számot további hat szerzeménnyel 41 percre bővítő Funeral Party Budapest a néhol túlzásba hajtott modoros techno-goth szövegek ellenére is messze megugorja az élvezhetőség és hazai eredetiség szintjét, és egy kiteljesedett második albummal talán már a nemzetközi padsorban is lehet helye.
Klág Dávid
2007.11.15
|


Játék
A látványos kiállításon a látogatók egy képzeletbeli űrutazásra indulnak, ahol tudásukat és bátorságukat próbára téve egy galaktikus kaland részesei lehetnek.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.