A „Matrica” és az őskori szabadtéri múzeum

Százhalombatta története 10.000 évvel ezelőtti múltba vezet vissza. Kedvező földrajzi helyzetét kihasználva már az őskorban embercsoportok telepedtek meg itt. A város bővelkedik régészeti emlékekben és feltárásokban.
- Először talán érdemes lenne tisztázni a múzeum nevét.  
 
- Dobos Ágnes sajtóreferens: Valóban sokszor előfordult, hogy a látogatók azért jöttek, mert azt hitték, hogy itt matricákat állítunk ki. A „Matrica” Múzeum ( ejtsd: mátrika ) a település római kori nevét viseli. A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időben hódították meg a Dunántúlt, amit Pannonia néven csatoltak a birodalmukhoz. A tábor neve - Matrica - az itteni eraviscus őslakosság nyelvéből származik, és több antik forrásban is szerepel. A kis helytörténeti gyűjteményből kinőtt tájmúzeum ma európai hírű, mely Ferenczi Illés tanácselnök-helyettes és Dr. Poroszlai Ildikó igazgató múzeumalapítóknak köszönhetően jött létre. A 20 éves születésnapját ünneplő múzeum épületét nemrég gyönyörűen felújították. Bíró Pál egykori kúriája kívülről a XVIII. század hangulatát idézi, belül viszont a XXI. századnak megfelelő és színvonalú a kiállítás, mely a fennmaradt tárgyi emlékeken keresztül bepillantást nyújt a Százhalombatta területén végigkövethető tér- és környezetváltozásokba. 
 
3 részre bontottunk a teret. Az első a szakrális, a második térben a mindennapi életet mutatjuk be, a harmadikban pedig, a mezőgazdaságot. A Dunából előkerült egy 10 ezer éves mamut csont. Feltehetőleg Százhalombattán, Ercsiben és Érd környékén élhettek mamutok. Egy kicsit kalandozhatunk időben és térben, ezért is adtuk az állandó kiállításnak a Terek, emberek, évezredek címet. Rendszeresen szervezünk képzőművészeti, helytörténeti és gyerekeknek szóló kiállításokat, koncerteket, előadóesteket. 1997-ben elsőként mi kaptuk meg az Év Múzeuma díjat, 2004-ben pedig a „Pest Megyéért Emlékérmet”. 
 
 - Magyarország első és egyetlen őskori szabadtéri múzeuma, a Régészeti Park is Százhalombattán található. Mekkora területen fekszik a park? 
 
- Az Óvárosban található Régészeti Parkban 5 hektáron épülnek a bronzkorból és a vaskorból feltárt házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói. Egy 4000 évvel ezelőtti bronzkori falut építünk, illetve egy 2700 évvel ezelőtti falut, melynek nagy része készen van, és a vaskori halomsíros kultúra idejét mutatja be. Százhalombatta ezekről a halomsírokról kapta a nevét. A park az 50 hektáros temető déli részét tartalmazza. Poroszlai Ildikónak, az akkori igazgatónak az volt az álma, hogy ezen a helyszínen: az élet és a halál területén épüljön meg a Régészeti Park, ahol közel 122 halomsír található.
 
Ezek közül a legnagyobbak a szabadtéri múzeum területén vannak. Tizet föltártak a régészek, és egy volt olyan állapotban, hogy rekonstruálni lehetett. A látogatóknak hang- és fényeffektusokkal, magyarázó szöveggel mutatjuk be a sírkamrát. A 20 perces ismeretterjesztő filmből megismerhetik az akkori életet, szokásokat, temetkezési szertartásokat. Nem mindenkinek emeltek ilyen halomsírt akkoriban. Mindenképpen magasrangú vezető vagy törzsfő lehetett az elhunyt. Bizonyíthatóan nagyon tisztelték a halottakat, ugyanis komoly munkát fordítottak a halomsír megépítésére. Élelmet is raktak a halott mellé, majd betakarták kb. 1800 köbméter földdel, ami csak sok ember gondos munkájával megoldható. A Régészeti Park 1996-ban nyílt meg, amiért Poroszlai Ildikó nagyon sokat harcolt. Földeket kellett venni. A területek megvásárlásához nagy segítséget nyújtott a Százhalom Alapítvány. 
 
- Kiket temettek el a parkban? 
 
- A Kr. e. 7-6. századból származó halmok alatt a Hallstatt kultúra előkelőségei nyugszanak, akiket haláluk után máglyán elégettek. A halomsírmező déli részén szenzációs építészeti leletet, a legépebben maradt halomsírt - a 115. számút - a helyszínen, „in situ” mutatjuk be. A nép nevét nem ismerjük, annyit tudunk csak, hogy Ausztriából, Hallstatt-ból indultak el, és Európa szerte letelepedtek. Ezeket a halmokat hagyták maguk mögött. Magyarországon, a Bakonyban és Sopronban vannak hasonló jellegű sírok, de ilyen nagy számban, Európában csak itt, nálunk találhatóak. Sajnos a sírok nagy részét felszántották, mert a régi battaiak még úgy gondolták, - mivel a rómaiak és a hunok a közelben vívták a tárnokvölgyi csatát - hogy itt tömegsírok vannak. Aztán az ásatások során kiderült, hogy tévedtek. A Régészeti Park világszenzáció. Igaz, hogy a házak rekonstruáltak, de hogy az eredeti halomsírt a helyszínen tudjuk bemutatni, az egyedülállónak számít. 
 
- Milyen programokkal várják a látogatókat?
 
 
- A park kísérleti régészeti telepként is működik, így a területén komoly tudományos kutatás folyik. Célunk, hogy mindannak, amit a tudomány megalapoz, a látogató is részese legyen. Az oktatásban is fontos szerepet vállalunk. A Régészeti Park egy élő múzeum, ahol a látogatók megfoghatják a tárgyakat, sőt el is készíthetik. Idegenvezetővel körbemehetnek a parkban és megismerhetik a történelmi hátteret. Ugyanakkor kipróbálhatják az őskori technikákat, szőhetnek, fonhatnak, patics falat építhetnek, csontot csiszolhatnak, gabonát őrölhetnek, tehát minden akkori tevékenységet eszközmásolatokkal gyakorolhatnak. Ezt nagyon kedvelik a gyerekek, akiknek nyáron régészeti tábort is szervezünk. Van egy gyönyörű bronzkori, vaskori földvárunk, ahol nemzetközi ásatás folyik. Szezonálisan tart nyitva a park, áprilistól október végéig. Ez alatt az idő alatt öt családi napot szervezünk. 12 éve a Százhalombattára jellemző öt kort - a bronz, vas, római, honfoglalás- és középkort - mutatjuk be. Az idei évben úgy döntöttünk, hogy az őskor különböző területeire is elkalandozunk. Itt az építkezéstől kezdve, az őskori növénytanon, a „régészkedésen”, a viselettörténeten keresztül mindent be tudunk mutatni. Kézműves foglalkozásokat, játszóházakat, előadásokat tartunk. 
 
Szeptemberben, az utolsó családi nap témája a textil kísérletek lesz, hiszen a Régészeti Parkban környezet rekonstrukció is folyik. Az őshonos növényeket betelepítettük, melyek a területen megtalálhatóak voltak. Ezek között nagyon sok olyan növény van, amit a fonalfestésnél használunk. Már kb. 230 gyönyörű színt tudunk összeállítani! Van egy kis kiállításunk is a parkban, ahol mindezt bemutatjuk. Elmaradhatatlan az őskori vagy korabeli ételek elkészítése. A régészek az ásatások során nagyon sok ételmaradványt találtak, amiből be tudják azonosítani, hogy mit fogyasztottak elődeink. Az első étel, melyet elkészítettünk: a sörös lencse volt... Sokan megkérdezték, hogy akkor már ismerték a sört?! Feltehetőleg tönkölybúzát termesztettek, nyílván azt megerjesztették. A babot, a borsót, a lencsét már ismerték akkor is. Nagyjából tudjuk, hogy milyen fűszer-és gyógynövényeket használhattak. Komoly kutatásokat végeztek, míg a régi recepteket összeállították. Ezeket mi elkészítjük a látogatók előtt. 
 
A lepényt nagyon egyszerűen készítették, só, liszt, víz hozzáadásával. Mi teljes kiőrlésű lisztből sütjük egy rekonstruált bronzkori kemencében. Lekvárral vagy tejföllel ízesítjük. Nagyon kedvelik a látogatók. Már az is élmény, hogy ott készül előttük, és frissen sütve fogyaszthatják. Néhány évvel ezelőtt meghívtak bennünket egy divatbemutatóra. Akkor jött az ötlet, hogy a régészeti kutatások alapján, készítsük el a ruharekonstrukciókat, ékszereket és kiegészítőket, a kőkortól egészen a középkorig. Kilenc éve rendezünk nyári szabadtéri színházi estéket ebben a különleges őskori környezetben. A millenniumi évben az volt a cél, hogy olyan darabot mutassunk be, amelyik kapcsolódik a város történelmi múltjához és a helyszínhez. Elsőként a Máglyák a Duna felett című szertartásjátékot mutattuk be - nagy sikerrel. Népzenei, könnyűzenei programokat is szervezünk. A Sziget Színház vezetőjét, Pintér Tibort teljesen magával ragadta a helyszín. Annyira megihlette, hogy megírta Százhalombatta himnuszát! 
 
 
Ozsda
2008.07.17
|


Film premierek

Rontó Ralph

amerikai animációs film, 92 perc, 2012
Játék
Molnár Ferenc Caramel 2005-ben, a Megasztár 2. szériájának győzteseként került a zenei köztudatba. 10 év elteltével sikere töretlen, a zenei és közélet kiemelt szereplője.
Copyright © 2021 Minnetonka Lapkiadó Kft.