Debreceni tervek a Margitsziget jövőjéről

Egy maroknyi végzős diák bátor és friss terveket szőtt diplomamunkaként a Margitszigetről (vagy ha úgy tetszik Nyulak-, Boldogasszony-, Palatinus-, Lányok-, esetleg Urak-szigetéről) a Debreceni Egyetem Műszaki Karán.
Maga a Margitsziget valójában csak a XX. század elején vált valódi köztérré, amikor a főváros megváltotta addigi tulajdonosától, József főhercegtől. Mert ugyan 1876-ban elkészült a Margit híd, ám nem csatlakozott a szigethez, egészen 1900-ig, a szárnyhíd megépüléséig négy kis gőzhajó, a Fecske, a Hattyú, a Sirály és a Sólyom hozta-vitte a gyógyforráshoz zarándokló betegeket és a kirándulókat. Ezután a szigetet birtokba vehették a vízi sportok szerelmesei - megépült a Palatinus fürdő, az olimpiai bajnok úszó, Hajós Alfréd tervei alapján a Nemzeti Sportuszoda, és evezősegyletek klubházai kapaszkodtak a partokon. Ma inkább az úszók, futók/kocogók/sétálók és kerékpározók paradicsoma Budapest második legnagyobb közparkja. 
 
A Debreceni Egyetem hallgatói sokkal messzebb tekintettek. A kiindulópont Ferencz Marcell a Margitsziget Jövője című projektje volt, amelynek alapgondolata egy partfalba épített közlekedési gyűrű létrehozása. Így a közlekedés és a parkolás a térszín alatt zajlana, s a sziget újra összefüggő, forgalommentes közparkká válhatna. Ehhez a koncepcióhoz kapcsolódott a fiatalok feladata: felöltöztetni valamilyen, a körgyűrűhöz csatlakozó középülettel a hatalmas, csepp alakú ősparkot. Szabadon szárnyalhatott a diákok fantáziája, ki-ki saját szigetélményt és épületideált talált a tervezés közben. Álmodtak kikötőt, kiállítóteret, alkotó- és játszóházat, hotelt, motorcsónak- és jachttervező cég főhadiszállását, vízi színpadot, vendéglőt, fürdőt, könyvtárat. Kalló Mihály ROM kiállítóterme a földnyelven található történelmi romok sziluettjét idézi, XXI. századi elemekkel ötvözve.
 
Szintúgy történeti gyökerei vannak Szávó Norbert Duna-partra tervezett fürdőházainak, amelyeknél a török fürdőkultúra keleti formáit kortárs jegyek egészítik ki. Izgalmasak azok a tervek, amelyek a szigetcsúcsba helyezik el épületüket: északon hasítja ketté az áramló folyót Bodré Ildikó Jégtörő galériája, Kovács Tamara Zenta Kuk alkotóház cirkálója pedig mozgó szatelitje a szigetnek. Egyes munkákon a természet az inspiráció forrása vagy éppen eredménye: Fehér Zoltán hotelje hullámzó üveghomlokzatával bókol a folyónak, Nagy Gergely Márton kiállítóterme, amely a talajból kiemelt földhasábokban kap helyet, s energiaszükségletét megújuló erőforrásokból, nap- és földenergiából fedezi. 
 
TT
2008.07.28
|


Játék
„Kedves Barátom, arra kérlek, hogy pár sorban, tényleg nagyon tömör prózában, versben, haikuban írjál nekem… Hogy miről? Megadom a témát is: mi az, amit egy férfi soha nem mondana el egy nőnek?”
Iszonyú látványos kalandfilm került tegnap a mozikba. Valós idő, magas feszültség: Léghajósok #leghajosok #moziajanlo #felicityjones #eddieredmayne #latvanyosfilm #kalandfilm #izgalmasfilm
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.