A noszvaji barlanglakások

A lakóbarlangok nem természeti képződmények, de természetesek az ember számára akár egy testhez idomuló jó ruha.
- Amikor először jöttetek ide, akkor mit láttatok itt? 
 
- Horváth Ottó, szobrász, az egyesület elnöke: Itt élő hajléktalanokat, egy eléggé lepusztult, gondozatlan állapotban lévő területen. Viszont a hely különlegességét már akkor is lehetett érezni. Megláttuk benne egy alkotótelep létrehozásának a lehetőségét. Többnyire szobrászok voltunk, akik idecsöppentünk 12 éve. Balázs Péter keramikus barátunk noszvaji felmenőkkel rendelkezik. Nála töltöttük a szilvesztert egy elég népes társasággal, akik aztán az egyesület alapító tagjai lettek. 
 
- Idefelé azt mondták, hogy a Pocemet keressem. Miért? 
 
- Noszvaj déli határában találhatóak a farkaskői dombházak, a barlanglakások utcája. A domb közvetlen környezetét nevezték az elmúlt évszázadokban Farkaskő dűlőnek. A pocem jelentése, - pod zemlja - föld alatti terület. Így nevezik ezt a részt itt. 
 
- Kik laktak itt? 
 
- A hatvanas évekig lakták a falubéliek, akik aztán leköltöztek a faluba. Vannak még az öregebbek közül, akiknek a felmenőik éltek itt vagy innét költöztek ki az ötvenes, hatvanas években. A szomszéd faluban, Szomolyán még néhány család lakik barlanglakásokban, bár folyamatos a kiköltöztetés. A puhább vulkáni kőzetekre épült bükkaljai településekhez közvetlenül hozzátartozik a kő szobrászati és építészeti felhasználása. Az elmúlt évszázadban az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyen faraghatóságát használva alakították ki lakótereiket. Amit kitermeltek, azt föl is használták, mint anyagot. Nem a lakhatás miatt kezdődtek el itt a faragások, hanem a kőkitermelés miatt. Egy idő után viszont már az volt a cél, hogy bővítsék a belső tereket, és újabb területekkel gazdagítsák a barlangok utcáját. 
 
- Milyen helyiségeik voltak? 
 
- Úgy kell elképzelni mindegyiket, mint egy hagyományos parasztházat. Hasonló alapterületen, - egy szoba, egy szabadkéményes konyha kenyérsütő kemencével - bevájva a hegybe. 
 
Klasszikus parasztlakás belsőkkel, csak a külszíni formák voltak mások. Meszelt homlokzatokkal, muskátlis ablakokkal, barátságos kis paraszti háztartásokkal, udvarral. 
 
A mellettük lévő helyiségeket állattartásra használták. Egy évszázaddal ezelőtt az egész utcában száz ember élhetett. Nagy családosok laktak itt, kis alapterületű lakásokban, úgyhogy elég népes volt az utca. Itt dolgoztak a földeken, vagy elmentek zsellérnek máshová. 
 
- Te laknál itt? 
 
- Én laktam itt, rövidebb, hosszabb ideig, amikor az átalakítások folytak. Azért is jöttem ide, mert úgy gondolom, hogy ez egy barátságos és élhető hely. 
 
- Mennyi kellett dolgoznotok azért, hogy úgy nézzen ki, ahogy most látjuk? 
 
- Ez az elmúlt tíz év folyamatos munkájának az eredménye. Minden szempontból nagyon málladozó volt. Az egész területet kitisztítottuk és az elbomlott oromfalak helyett, újabbakat raktunk. A faragásokat évente folytatjuk. 
 
- Ti mire használjátok a helyet, mit szeretnétek vele kezdeni? 
 
- Az alkotótelepnek minden évben vannak rendezvényei, összejövetelei. Szobrászati, festészeti és zenei szimpóziumokat tartunk. Itt egészen különleges akusztikai helyiségek vannak. 
 
Képzőművész barátaink mindenféle hangkeltő eszközöket, zenei instrumentumokat használnak. A zenészek a falba vájt üregekben helyezkednek el, majd közel azonos frekvenciákat keltve speciális interferencia-hatást érnek el. Betemetett udvarokat tártunk fel, utakat, ösvényeket kötöttünk össze, oromfalakat építettünk, belső tereket faragtunk. Az összekötött terek új funkciókkal bővültek. Van üveghuta helyiség az üvegműveseknek vagy műterem a szobrászoknak. A zenei részek, az akusztikai helyiségek újabb keletűek. Ezek mind színesítik és gazdagítják a hely hagyományos történetét. 
 
- Nagy harc volt, míg megszereztétek a területet? 
 
- Nem, mert a falu nem kötődött hozzá erősen. Nagyon szívesen vették, hogy van egy közösség, akik szeretnének valamit kezdeni a barlanglakásokkal a falu határában. 
 
- Valamilyen feladatot, azért el kell látnotok? 
 
- Annak idején, amikor az alkotótelep ötlete megszületett, úgy gondoltuk, hogyha nem is egy Isten háta mögötti terület, de eléggé elszigetelt hely ahhoz, hogy azok a képzőművészek, akik részt vettek a kialakításában, itt zavartalanul dolgozhatnak. Később nyilvánvalóvá vált, hogy a falu szeretné, ha megmutatnánk a világnak, ezért egyre inkább nyitottá vált az alkotótelep működése. Noszvaj felé ezt a nyitottságot, a rendszeres látogathatóságot kell biztosítanunk. 
 
- Mikor van a legtöbb látogató? 
 
- Jeles napokon, Húsvétkor, a Szilva vagy a Kemencés napokon. Olyankor elég sokan megfordulnak a faluban, és az utóbbi időben az alkotótelep egyre inkább egy érdekes színfoltja lett Noszvajnak. Úgy érezzük, hogy a falubéliek kezdenek büszkébbek lenni ránk vagy a helyre. Korábban ez a terület egy szegény negyed volt. Most már sok minden megváltozott. Jóval rendezettebb a környezet, ezért az emberek is szívesebben jönnek fel ide. 
 
- Hány művész szokott itt dolgozni? 
 
- Egyszerre legfeljebb tíz fő. Évről évre egyre többen megkeresnek minket. Lassan a százat is eléri a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület - mi röviden csak a Farkaskői alkotótelepnek hívjuk - pártoló tagsága, azoké, akik részt vesznek a rendezvényeinken. Tevékenységünkben szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek, ‘délibáb összeszerelő fénybányászok’ vesznek részt. Az elmúlt évek során bővültek a szakmai kapcsolataink, erdélyi, székelyföldi képzőművészekkel, művészeti alapítványokkal dolgoztunk közösen. 
 
- Azok a művek, amelyek itt készülnek, hol láthatóak? 
 
- Pillanatnyilag itt nem, mert nem zárható a terület. Viszont a következő két évben szeretnénk létrehozni a Dombház Galériát, mely az itt készült műveknek, szobroknak, festményeknek, egyebeknek a bemutatását tenné lehetővé. A galéria egyébként a Norvég Civil Alapprogram támogatásával fog megvalósulni. Jó lenne, ha a működési lehetőségünk folyamatossá válna. A Dombház Galéria kialakítása mellett, jövőre elindítunk egy kert- és tájépítészeti programot is. Ez nagyjából ki is jelöli az egyesület szándékait, ugyanis az összejöveteleinknek mindig van ökológiai, tájépítészeti felhangja is. A szobrok és az itt készült művek nem a helytől függetlenül készülnek. A célunk egy télen-nyáron működőképes lakóműtermekkel ellátott műhelysor kialakítása. 
 
 
Ozsda
2008.11.13
|


Film premierek

Rontó Ralph

amerikai animációs film, 92 perc, 2012
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.