Mindenből lehet tanulni - Péterfy Bori

Igazi művészcsaládba született. Dédapja Áprily Lajos költő, műfordító, nagymamája Jancsó Adrienne versmondó, előadóművész, nagyapja Jékely Zoltán író, költő, műfordító, édesapja Péterfy László szobrász, fivére Péterfy Gergely író. Beszélgetőtársam Péterfy Borbála, a Krétakör Színház művésze.
S.: Mennyire volt meghatározó a családi háttér, és miért pont a színészi pályát választottad hivatásul?

Péterfy Borbála: Az ember egész életét meghatározza az a közeg, amelyben felnő. Rólam is elég hamar kiderült, hogy valamilyen művészi pálya felé indulok el, bár első komoly sikereimet ritmikus sportgimnasztikában értem el. Érdekelt a zene is, sokáig tanultam zongorázni, amit később abbahagytam. Az általános iskolában szavalóversenyeket nyertem, de a gimnáziumi színjátszókörben kezdtem el érezni, hogy a színészet érdekel igazán.

S.: Az Arvisurában eltöltött hét év felfogható előtanulmánynak?

P. B.: Abszolút, hiszen itt nagyon komoly és nagyon sokszínű képzésben volt részem: évekig igazi műhelymunka folyt beszédórákkal, énekórákkal, különböző mozgáskurzusokkal. És többek között játszottam Somogyi István szerintem három legjobb rendezésében: Magyar Elektra, Mester és Margarita, Piszkos Fred, a kapitány.

S.: 1995-től játszol a Krétakör társulatában. Hol és mikor találkoztál Schilling Árpáddal, a „vezérrel”?

P. B.: A Szkénében. Amikor én odakerültem, akkor ő már stúdiós volt az Arvisurában. Az akkori társulatból rajtam kívül Scherer Péter és Terhes Sándor tagjai a jelenlegi Krétakörnek.

S.: Melyik előadásokat szereted a legjobban, és melyik szerep a legkedvesebb számodra?

P. B.: A múlt hónapban több előadás is lekerült a repertoárról, de a szívemhez két legközelebb álló szerencsére megmaradt. Csehov Sirályáról és Térey János Niebelunk lakópark című darabjáról van szó, ez utóbbiban játszom életem egyik legfontosabb szerepét, Brünhildét.

S.: Színházaddal gyakran vendégszerepeltek külföldön. Milyen a fogadtatás, és mennyire érzik-értik a nézők a Krétakör stílusát?

P. B.: Valóban, évek óta egyre több meghívást kapunk a világ különböző országaiból, és részt veszünk a fontosabb nemzetközi fesztiválokon. Ha nem értenék és nem szeretnék azt a fajta színházat, amit mi képviselünk, gondolom ez nem lenne így.

S.: A turnék alkalmával nézőként milyen előadásokkal találkozol?

P. B.: Számunkra nagyon fontos, hogy ismerjük a kortárs színházak munkáit, ezért amit csak tudunk, megnézünk. Látunk jót is, rosszat is, időnként pedig néhány nagyon jót. Végülis mindenből lehet tanulni.

S.: Létezik egy saját zenekarotok is. Milyen dalokat adtok elő, és te milyen hangszeren játszol?

P. B.: Nevünkben is benne van, hogy tánczenekar. Olyan számokat dolgozunk át és adunk elő, amire jól lehet mulatni, mostanában saját számokat is írunk. Itt az éneklés mellett tangóharmonikázom is. Van egy másik zenekar is, az Amorf Ördögök, amelyben szintén énekelek. Évekig sokat koncerteztünk, több CD-nk megjelent. A színház miatt egy évig nem tudtam velük dolgozni, de most újra összeálltunk, aminek nagyon örülök, mert fontos, hogy a színház mellett mást is csináljak.

S.: Hogy alakul a nyarad, és milyen feladatok várnak rád az új szezonban?

P. B.: Mindössze három hét szünetem lesz, utána Taliándörögdön egy nyári produkcióval lépünk fel. Augusztus közepétől Mundruczó Kornél rendezővel kezdünk el dolgozni, a bemutató szeptemberben lesz a Trafóban.
Gaál Tamás
2006.06.21
|


Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.