Wajda: Háborús trilógia

A lengyel új hullám kulcsfigurájának 1955 és 58 között készült debütáló nagyjátékfilmjei időrendben követik le a II. világháború lengyel eseményeit.
Az 1942-ben játszódó A mi nemzedékünk partizánfilmes zsengéje fiatal kommunista ellenállók inkább hősies, mint hatásos küzdelmének állít emléket. A főhős, Stach fejlődéstörténete egy utcagyerek „hazafias” tolvajlásaitól (értsd: társaival német vonatokról lop szenet) egy műhelybeli tanonckodáson át a fegyveres antifasiszta ellenállásig vezet, amikor romantikus vágyaktól hajtva csatlakozik a Fiatalok Harci Szövetségéhez. A mi nemzedékünknek azonban még nem sikerült teljesen elszakadnia a korábbi, főként szovjet háborús filmek emelkedett didaxisától. Az eseményekbe narrátorhang vezeti be a nézőt, Stach belső monológját halljuk, a fiatal Wajda a későbbiekben mégis folyamatosan váltogatja a főhőst és a nézőpontokat, és a film egyebekben (cselekmény, figurák, jellemfejlődés) is elég kidolgozatlan. Az alkotó itt még inkább csak formailag kísérletező: az eredeti helyszíneken forgott műben van például, hogy egy italosüvegen keresztül látjuk a hőst, szépek ezenkívül a fény-árnyék játékok is. A mi nemzedékünk további érdekessége, hogy egy mellékszerepben a fiatal Polanski is feltűnik benne. 6/10 
 
A Csatorna mai szemmel nézve is izgalmas képsorain egy megtépázott század elkeseredett küzdelme és a varsói csatornarendszeren keresztül történő menekülése elevenedik meg. 1944. szeptember 26-át írjuk, még javában tart a varsói felkelés: a németek és az oroszok közé szorult lengyel fegyveres ellenállók próbálják tartani a várost, mikor érkezik a hír, hogy a csatornán keresztül kell menekülniük. A film cselekménye mindössze néhány óra története, így a mű kétszeresen is koncentrált, hiszen a szűk időtartam mellett a helyszín is ugyanolyan szűkös: a feszült izgalom elsősorban abból adódik, hogy testközelből követhetjük a katonákat, akiknek élethalálharca minden pátosz nélkül, a maga mocskosságában, csalárdságában, nyomorultságában jelenik meg a kísérteties alagutak, járatok, párolgó gőzök-gázok, bezártság, nyálkás víz és árnyékok közepette. Hőseink csoportokra szakadnak szét: párhuzamos montázsok során látjuk, hogy kinek mi lesz a sorsa. A Csatorna egész világa – főleg egy háborús opushoz képest – meglepően természetes, főleg ami a színészi játékot és a világítást, a fényeket illeti (a csatornában játszódó jelenetekben van, hogy másodpercekig elsötétül a kép). A csaták mellett pedig az érzelmek, szerelmi viszonyok is nagy hangsúllyal jelennek meg. 8/10 
 
A következő állomás 1945. május 8., Lengyelország felszabadulásának napja. A háború azonban nem mindenki számára ért véget: Maciek és társa most a frissen hatalomra került kommunisták ellen harcol, méghozzá továbbra is fegyverrel: egy gyilkos merényletet tervezve… A megdöbbentően kiábrándult, világvége-hangulatú Hamu és gyémánt középpontjában egy olyan figurát látunk, aki „coolságban” bármely mai akcióhőssel felveszi a versenyt. Sötétített szemüvegével, katonazubbonyával, gépfegyverével és laza pókerarcával Zbigniew Cybulski James Dean rokona. Pedig az általa hozott Maciek már a legelső perctől kezdve ízig-vérig tragikus hős, sorsa tehát eleve elrendeltetett. 
A film rögtön akcióval indít, és Wajda később is nagyon jó a hatáskeltésben, mesterien fokozza az izgalmakat – ennek érdekében van, hogy osztott képmezőt (miközben társa telefonon épp a sikeres akciót jelenti, Maciek rájön, hogy mégsem stimmel valami), van, hogy hanghatásokat használ (lásd az idegtépően nyikorgó szekrényajtót). A merénylők akciójának végkimenetele pedig ugyanannyira kétesélyes, mint a váratlanul érkező szerelmi szál (csodálatos a pergő párbeszédekben életre kelő flört a főhős és a bájos csaposlány között). A Hamu és gyémánt azonban közel sem csak a fordulatos cselekmény miatt halhatatlan: kisvárosi miliőbe helyezett mélabúja ma is megérint. Habár az újjáépülő Lengyelország éppen valaminek a kezdetén áll, Wajda művére egyfajta „minden mindegy”, „nincs holnap”- hangulat nyomja rá a bélyegét, minden kockájából süt a remény- és értékvesztettség. A Hamu és gyémántban nincsenek tiszta, csak bepiszkolódott hősök, akikről emlékezetes, a retinánkba égő képek (lásd a befejezést vagy előtte a véres menekülést a fehér lepedők közt) során dől el, hogy hamuként, „hulladék gyanánt széjjelszóródjanak a szélben, vagy maradjanak a hamu mélyén mint csillagfényű gyémánt…” 8/10 
 
 
Kiadás: 
Lengyel sztereó hang, magyar felirat. Sajnos magyar szinkron és extra nem került a lemezekre, a gyönyörű kiállítású, 8 oldalas füzetkével (benne elemzés, filmográfia, portré), filmplakátokkal és dedikált Wajda-fotóval felturbózott kiadvány azonban némiképp kárpótol. 4/10 
 
Pokolenie/Kanal/Popiól i diament, 1955/1957/1958 * 87/96/103 perc * Kultúrbarlang – Mozinet * (12) 
 
 
fürkész
2009.10.18
|


Film premierek

Bajnokok

spanyol vígdráma, 124 perc, 2018

Annabelle 3.

amerikai horror, 106 perc, 2019

Yesterday

angol musical, 116 perc, 2019
Játék
AZ A BAAAJ... …hogy Kiki nem szeret kirándulni. És hogy anya mindig sokat dolgozik. És hogy a nagyi háza teli van pókokkal. És még annyi minden más is!
Filmek a TV-ben
H
24
K
25
Sze
26
18:05
Dr. Hope: Egy asszony nem adja fel 2.
német életrajzi filmdráma, 2009
18:30
Karate kölyök
amerikai családi film, 1984
18:30
Scooby-Doo! Abrakadabra
amerikai animációs film, 2010
18:30
Kate és Leopold
amerikai romantikus film, 2001
18:45
A Riviéra vadorzói
amerikai vígjáték, 1988
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.