Kathryn Bigelow két filmje

DVD-kritika
est.hu:
7/10
|
olvasói
7/10 (1)
Alkonytájt és Örvénylő vizeken: két film a legtökösebb rendezőnőtől, Kathryn Bigelow-tól. Ám míg az előbbit a rajongók azóta kultikus magasággokba emelték és hivatkozási pontként emlegetik, addig az utóbbi méltatlanul alulértékelt.
A fentebb említett megtisztelő címet Bigelow zsaruthrillere (Kék acél), akciókrimije (Holtpont), (hideg)háborús filmje (Atomcsapda) stb. mellett éppen első önálló rendezésével, az Alkonytájttal érdemelte ki. „Ez az alkonyat nem lányregény” – hirdette a kiadó, az Alkonyat-filmekkel szembehelyezve az alkotást. Valóban: az Alkonytájt inkább „fiúregény”, melyben nem is olyan sokkal kevesebb a romantika, mint a sokak által lenézett tinivámpírrománcban, hiszen a mélyén egy megható szerelmesfilm sejlik fel. Főhősünk egy zsenge kis cowboy a nyolcvanas évekből, Caleb, akit újdonsült szerelme, Mae, a vámpírlány harapásával bevezet egy szabályos családként funkcionáló vámpírhordába (a vérszívók jellemzően egy lakókocsival utaznak, mikor a néző megismeri őket). Kis csapatuk a Caleb fejét elcsavaró fiatal lányon kívül egy erőteljes apafigurából, egy társait óvó-védő anyából („Hallgass anyádra!”), egy gyerektesbe szorult ősöreg vámpírkisfiúból és egy jóképű, telivér rosszcsontból áll. 
 
Caleb már épp kezdene betagozódni az új családba (ami mellékesen még teljesebb is, mint saját, egyetlen szülőből és kishúgból álló csonka családja), maradásának feltétele azonban épp az, amire a fiú nem bírja rávenni magát (megelőlegezve ezzel az önmegtartóztató „vegavámpírok” jelenleg is tomboló divatját, lásd True Blood, Alkonyat-filmek): a gyilkolás. Miután pedig Caleb apja és húga hősünk keresésére indul, a film a két család küzdelmébe fordul… Bigelow művét a horror/vámpírfilm és a western keverékének szokás nevezni – főleg a déli, oklahomai helyszín, a széles, kopár pusztaság és a használt attribútumok miatt (lásd: cowboykalap, ingek, csizmák, sarkantyú, colt, ló, ördögszekér stb.). Az Alkonytájt ezzel (is) a klasszikus, gótikus vámpírmeséket felváltó első modern vérszívómozi, melyben a ’vámpír’ szó csak egy óra után, és mindössze egyszer hangzik el, nincs karó a szívbe, denevérré alakulás, fokhagyma, öreg kastély, fekete köpeny vagy hosszú, hegyes szemfogak, van viszont sötétség és fény, Jó és Rossz, a sztorihoz tökéletesen adekvát, kissé piszkos, mégis gyönyörű képek és több nagyon ütős akciójelenet. 
 
Az Alkonytájttal szemben az Örvénylő vizeken Bigelow legnőiesebb filmje. A két idősíkon játszódó alkotás kortárs szála egy fotósnő, Jean története, aki egy 1873-ban New Hampshire partjai közelében, a Smuttynose-szigeten történt bűneset helyszínén készül fényképezni, miközben a múltbeli, elvileg lezárt, gyakorlatilag kissé gyanús gyilkossági ügyet is igyekszik felgöngyölíteni. Ennek kerete egy vidámnak ígérkező hajókirándulás férjével, fiatal sógorával és annak vonzó barátnőjével, Adaline-nal, ám a feszültség a kis vitorláson már az első perctől kezdve tapintható – nagyrészt a kihívóan viselkedő, igazi ragadozó Adaline jelenléte miatt, aki sikeresen veti ki a hálóját az elismert költőre, Jean férjére. Ahogy a főhősnő felfejti az erőszakos múltat (a fejszés gyilkos két nőt mészárolt le a norvég bevándorlócsalád lakta, elzárt szigeten, a harmadik életben maradt), az egyre inkább rányomja a bélyegét a jelenre is, ám itt a gyilkos fejsze helyett – eleinte legalábbis – inkább a szavak élesek. 
 
Mivel a cselekmény 30. percében Jeannek hirtelen beugrik a bűnügy megoldása, innentől kezdve nyomozásának már nincs tétje, pontosabban már nem a nyomozásnak van tétje. Ami miatt pedig az Örvénylő vizeken kifejezetten nőiesnek tekinthető a direktor többi, hatásában főleg akciófilmnek minősülő művéhez képest (is), az az érzékenység, amivel a kortárs történet pszichológiai mozgatórugóit, a kapcsolatok és motivációk kusza, sérülékeny hálóját ábrázolja, és ahogy minderre a szikrázó, ám csalóka napfényre a sötét, komor képekben elmesélt régmúltat tükrözteti. A két pár hajóján a felgyülemlett feszültség miatt minden szó, dolog, esemény felnagyítódik, különös jelentőségre tesznek szert a finom rezdülések és minden apróság (ahogy az a rendezői fogás is, hogy a két főszereplőnő, Catherine McCormack és Elizabeth Hurley nemcsak egymásra, de érdekes módon magára Bigelow-ra is hasonlít). A több mozzanatában is némileg Polanski Kés a vízben című munkáját idéző Örvénylő vizeken így a rendezőnő eddigi legfinomabb, legcizelláltabb alkotása. 7/10 
 
 
Kiadás: 
Alkonytájt: Magyar sztereó, angol DD5.1-es és DTS hang, magyar felirat. Extraként DVD-ajánlók, a film előzetese, egy rövidke kimaradt jelenet Bigelow kommentárjával, egy háromnegyed órás, kissé hosszadalmas, de revelatív werkfilm és egy rendezői audiokommentár, melyben a direktor nagyon megfontoltan, nyugodtan, sőt megnyugtatóan mesél a film készítésének folyamatáról, sőt időnként röpke értelmezésbe, sztorielemzésbe is belemegy (bár az Így készült… kétségtelenül mélyebb), és végül egy igen érdekes alternatív befejezést is felvázol, sőt még el is érzékenyül egy kicsit. Az audiokommentárt leszámítva az extrák magyar feliratosak. 6/10 
 
Örvénylő vizeken: magyar és angol sztereó hang, magyar és angol felirat. Itt csak az előzetes és néhány DVD-ajánló az extra. 3/10 
 
Near Dark / The Weight of Water, 1987 / 2000 * 94 / 113 perc * Corner Film * (16) 
 
 
 
fürkész
2009.11.29
|


Film premierek

Rontó Ralph

amerikai animációs film, 92 perc, 2012
Filmek a TV-ben
22:55
Kedvencek temetője (2019)
amerikai horror, 2019
23:00
Kalandtúra
amerikai-német thriller, 2006
23:00
Doom
amerikai sci-fi akciófilm, 2005 (ism.)
23:00
Jóemberek
amerikai-brit-dán-svéd thriller, 2014
23:15
A bosszú
francia akcióthriller, 2017
Copyright © 2020 Minnetonka Lapkiadó Kft.