Eufória és teljes depresszió - Karafiáth Orsolya

A Lotte Lenya titkos éneke című verseskötetével pont tíz évvel ezelőtt feltűnt Karafiáth Orsi költőgenerációjának egyik legeredetibb tagjaként nemcsak az irodalmi élet állóvizét kavarta fel, hanem egyúttal lehengerlő összművészeti munkába is kezdett.
Az, hogy Orsi költő, néha egészen zavarba ejtő tény, annyira közvetlen és elbűvölő személyiség – irigylésre méltóan színes élettel. Ezt hamarosan megjelenő Cigánykártya című verseskötete is jól tükrözi, akárcsak a Prae-n vezetett blogja, a csokoljmeg.prae.

- Hamarosan megjelenik Cigánykártya című versesköteted, mely negyven vers gyűjteménye. Milyen lelkiállapotban születtek a versek, mennyi idő alatt? Mi inspirál mostanában? Van olyan tematika, központi motívum, amire a versek felfűzhetők, van kapcsolódási pont? 
 
- A könyv az eddigi legnagyobb munkáim közé tartozik. Ez is, mint a többi kötetem, öt év alatt készült, lassan, de nem nehézkesen. Én ugyanis nagyon keveset írok, fontos, hogy maradjon időm gondolkodni, pihenni, magamra figyelni. A lelkiállapot jó kérdés: egyszerre volt jelen ezekben az években az eufória és a teljes depresszió, értve ez utóbbi alatt a tényleg beteg, gyógyszeres állapotokat. Ezekben az években csúsztam bele az ivászatba, és kerültem is ki belőle. Sok pszichiátert elfogyasztottam, de ezeken a mélypontokon is átlendültem. Ebben az öt évben rengeteget utaztam, éltem Berlinben, a legkülönfélébb emberekkel dolgozhattam együtt. Szóval visszatekintve a sittes állapotokkal együtt csodás időszak volt. Ez hozta be egyébként a depressziós szálat is a versekbe, próbáltam leírni a teljesen sötét pillanatokat, megfogni azt a pontot, ami még épp innen van a normalitáson. Úgy érzem, sikerült. A régi témáim is megmaradtak, kissé újrahangszerelve, a szerelem és az utazások, mindez a kedvelt dalszerű formámban elmesélve. Egyébként engem a találkozásokon kívül tényleg minden motivál: egy szép anyag, egy finom kaja, de azért legfőképpen a német punk- és rockzene, még mindig. Ezért is van sok német című vers a könyvben. 
 
- Költőként indult az irodalmi pályafutásod, de közben rengeteg prózai írást is publikáltál. Melyik műfaj áll hozzád közelebb, inkább egy regényben szeretsz elmélyülni vagy a versek verbális játékosságát és tömörségét élvezed jobban? 
 
- Inkább a versekben vagyok otthon, de sok olyan dolog van, amihez kevés a vers – legalábbis nekem. Egyébként minden érdekel, ami írással kapcsolatos, legyen az egy cikk (mert alapban ugye, újságíró lennék), egy forgatókönyv, szeretek fordítani, már gyerekként grafomán voltam. De leginkább versként csapódnak le bennem a dolgok: testük és dallamuk lesz. Ezért is van nálam mindig jegyzetfüzet, diktafon, gyorsan felmondom rá a dolgokat, aztán ha havonta egyszer megszáll valami, megírom.  
 
- Hogy kerültél Fábry Legyen Ön is Milliomosába? Milyen volt játszani? 
 
- Egészen szimplán meghívtak, én pedig örömmel mondtam igent, mert mindig szerettem volna vetélkedőben részt venni, de magamtól soha nem jelentkeztem volna. Persze, jó volt játszani, én mindent szeretek, ami játék, hát ha még pénzt is lehet szerezni vele. Kedvelem a pénzt. 
 
- Az Elektrik Bugi Kommandóban énekeltél, és hamarosan saját lemezed jelenik meg…  
 
- A punkzenkaromat még ne temessük: van, létezik, csak éppen nem adunk koncertet, és nem találkozunk egymással. De a szellemiségünk tombol és zúz, egyszer majd, ha megértett rá a világ, színpadra állunk. Tavaly jelent meg az első komolyabb lemezem, a Maffia Klub című film zenéje a regényhez, és rákaptam a dologra, gondoltam, a verseskönyv mellé is illik egy zenei alap. Az új album, a Fekete Macska, az EMI és a Hunnia Records gondozásában jelenik meg, kitűnő lett. Az énekesnőm Tóth Evelin, ő pont olyan a zenében, mint én a szövegekben, úgy éreztem, ő az én énekhangom. A zenészek: Dés András – ütőhangszerek, Lukács Miklós – cimbalom, vendégeskedik Másik János, a Ludditák és Bartók György. Elképesztő zenei elegyet csináltunk, egészen unikális az egész, csak erős idegzetűeknek! 
 
- Lázasan készülsz-e már karácsonyra vagy most még nem stresszeled magad, majd előtte egy nappal gyorsan beszerzed az ajándékokat? Hogyan ünnepelsz, családi körben vagy a barátaiddal?  
 
- Nem nagyon izgat fel a karácsony, de azért szeretem persze. Az utolsó percekben dől el, ki mit kap. Gyerekkoromban szép ünnepeim voltak, anya elzavart minket apával és a húgommal moziba, mire hazamentünk, állt a fenyő és terítve volt az asztal. Ilyen már nincs, elutazom általában karácsonykor, mert meguntam, hogy nálam vannak a magányosok – bár sok szép lerészegedés és/vagy beszélgetés volt belőle. Idén is Bristolba megyek, a húgom pasijának a családjához. Ott nincs túl hideg, és már 26-án megkezdődnek a leértékelések… 

Fotó: Marjai Judit
 
Nina
2009.12.09
|


Játék
A törvény embere, Luke Hobbs és a kitaszított Deckard Shaw szövetségre lépnek, amikor egy kibernetikailag felturbózott ellenség fenyegeti az emberiség jövőjét.
Copyright © 2019 Minnetonka Lapkiadó Kft.