A padláson

Itt van például egy édes játékmackó, Schubert, az ormótlan gyurmaemberke, egy Curie névre hallgató rádiós egér, egy rímekben beszélő huszárfigura, a csupa sakkbábuból álló Kaszparov család – na és persze aki afféle kis gazdasszonyként az egész társaságnak gondját viseli, főz és vigyáz rájuk: egy csodaszép szőke baba. Csakhogy egy nap éppen ő lesz az, aki néhány betolakodónak „köszönhetően” messzire kerül hazulról, és a gonosz Fej, a nagy közös ellenség őt akarja elrabolni és megkaparintani magának. Ezt persze a többiek nem hagyhatják – útjára indul hát egy bátor mentőakció-csoport.
 
Jirí Barta cseh animációs rendező az idei Titanic fesztiválon is bemutatott bájos bábfilmjében persze nem érte be a Toy Story-filmek sufnituning verziójának elkészítésével – az amerikai műből (és folytatásából) ismerős alaphelyzeten túl is számos szellemes ötlet található benne. A bábokon kívül például rajzos és élőszereplős betéteket is tartalmaz, és egyes figurák (például a gonosz, hangyatestű-emberfejű doktor) szürrealista ihletettségről árulkodnak. S hogy A padláson nem kizárólag a legkisebbeknek készült, arra bizonyíték lehet egy enyhe, ám észrevehető politikai utalás (nem vicc!), és az, hogy a már említetteken kívül egy másik, nem kevésbé fontos alkotás, Fritz Lang Metropolisa is megidéződik.